Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-01 / 69. szám

1912. november 1. DÉLMAGYARORSZÁQ 5 A képviselőház ülése. — Javaslat a parlamenti őrségről. — (Saját tudósítónktól.) Minden zavaró in­cidens nélkül folyt le a képviselőház mai ülé­se, mely csupán néhány percig tartott. A képviselőház környékét ma is katona­ság szállotta meg már reggel nyolc órakor, a csapatok elhelyezése ugyanaz volt, mint tegnap. A csendőrök a Szabadság-tér felé eső útvonalon helyezkedtek el, a rendőr-csapa­tok pedig a földmivelésügy és igazságügyi minisztérium palotájának árkádja alatt. Az ellenzéki képviselők ma nem vonultak föl az országház elé. A mai ülésen Lukács László miniszterel­nök törvényjavaslatot terjesztett be az ál­landó parlamenti őrség szervezéséről. A ja­vaslatot a Ház előzetes tárgyalás végett a gazdasági és védőerőbizottsághoz utasította. A javaslat terjedelmes megokolása han­goztatja, hogy a törvény nem bővíti ki a kép­viselőházi elnök jogkörét, hanem csak rész­letezi az idevonatkozóan most is fönnálló tör­vényes rendelkezéseket, amelyek egyrészt az 1848. évi IV. törvénycikk 10—14-ik szaka­szában és a házszabályokban foglaltatnak. Az őrség szervezését szükségessé tette a képviselőházban az utolsó években jelentke­ző nagymértékű rendetlenség és engedetlen­ség, amely sokszor odáig fajult, hogy minden parlamenti tanácskozást meghiúsított volna, ha az elnökség karhatalommal nem fordul el­lene. Az őrségnek katonai fegyelem alatt va­ló szervezése azért mutatkozik szükségesnek, mert kötelessége teljesítése közben az ellen­szegülők részéről különféle lelki pressziók­nak lehet kitéve, ennek következménye pedig esetleg az elnöki rendelkezések végrehajtásá­nak meghiúsulása lehetnek. Ezeknek a lelki presszióknak ellensúlyozására kell az őrsze­mélyzetet eleve katonai fegyelem alá he­lyezni. A megokolás végül utal arra, hogy ha a rend föntartására a parlamenti őrség esetleg elégtelennek bizonyulna, a rendőrség, csend­őrség és a fegyveres erő eddig szokásos al­kalmazását ezután is igénybe lehet venni. Az ülésről ez a tudósításunk szól: Az ülés féltizenegy órakor kezdődött. Ti­sza István gráf az ülés megnyitása után beje­lentette, hogy a miniszterelnök királyi kéz­iratot küldött át. Vermes Zoltán jegy dolvasta a kirá­lyi kéziratot, amely a főrendiházi régi elnök­ségnek fölmentését és az uj elnöki kinevezé­seket tartalmazza. A királyi ká.lrat szerint a királyi „tekintetes és nagyságos" gróf Csá­ki) Albint, úgyszintén az alelnököket tisztsé­güktől felmentette, azután „nagyságos" báró Jósika Samut elnökké, dr Vavrik Bélát (min­den címzés nélkül), úgyszintén „tekintetes ós nagyságos" gráf Széchenyi Bertalant al­elnökökké kinevezte. A királyi kéziratokat csendben hallgat­ták meg. A Ház a kinevezéseket tudomásul vette. (Törvényjavaslat a parlamenti őrségről.) A javaslat első szakasza az 1848-as tör­vényre való hivatkozással megszabja az el­nök jogkörét. Az elnöknek kötelessége gon­doskodni a csend- és rend fenitartásáról, eltá­volíttathatja a hallgatóságot karhatalom al­kalmazásával, a kizárt képviselőket a karha­talom alkalmazásával távoltarthatja és azt a képviselőt, aki a rendet és csendet a tanács­kozást meghiúsító módon zavarja, karhata­lom alkalmazásával azonnal kivezettetheti. A második szakasz szerint ennék lehető­vé tételére képviselőházi őrség állíttatik fel, amely az elnök rendelkezésére áll és a tőle ka­pott rendeleteket végrehajtani köteles. Ha nincs országgyűlés, az őrséggel a háznagy rendelkezik. A harmadik szakasz megszabja, hogy a képviselőházi őrség legfeljebb hatvan tagból álló katonailag szervezett testület, amelyet önként jelentkező katonai egyénekből állíta­nak össze. A képviselőházi őrség részletes sza­bályait az elnök abelügyminiszterrel együtt állapítja meg, szolgálati ügyrendjét pedig az elnök a háznagy javaslatára a képviselőház gazdasági bizottságának (meghallgatása után szabályozza. A legfontosabb a negyedük szakasz, a mely igy szól: A -mennyiben a képviselőházi őrség megerősítése, vagy pedig akár a kép­viselőházban, akár azon kivül szolgálatának kiegészítése válnék szükségessé, a képviselő­ház elnöke erre a, célra a kormány utján a rendőrség, csendőrség, vagy a fegyveres erő karhatalmi közreműködését veheti igénybe. Az ötödik szákasz szerint a törvény ki­hirdetésének napján lép -életbe és végrehajtá­sával a minisztérium bizatik meg. A javaslathoz indokolás is van csatolva, amely az ellenzéknek juliu-s óta követett ma­gatartásával okolja meg a javaslat -szüksé­gességét. (Elnöki előterjesztés.) — Következik tisztelt Ház — (folytatta Tisza — Kammerer Ernő indiitványának tár­gyalása a házszabály szerves átdolgozása tár­gyál>an huszonegy tagu bizots-tág kiküldeté­se iránt. » — Szólni kiván valaki? — Mivel senki sem kiván szólni, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést szavazásra. El­fogadja a Ház az indítványt? (Elfogadjuk.) — Kdjeflentem a Ház határozatát, — foly­tatta Tisza — amely szerint Kaimmertr Ernő indítványa egyhangúlag elfogadtatott. A bi­zottság tagjainak megválasztására nézve an­nak idején fogok javaslatot tenni. Ezzel a Ház feladatait egyelőre elvégez­te. Most a bizottságok munkája következik. Ebez képest javasolom, liogy a Ház egyelőre ne tartson ülést, hanem az elnökséget bizza meg, hogy a szükséghez képest az ülést egy­behívja. A legközelebbi ülés napirendjén a további teendőkről való intézkedés szerepel­jen. Most az ülést a jegyzőkönyv elkészíté­sének idejére felfüggesztem. A jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés véget ért. művészet végtelenül finom, -stiláris -müveit. És még ezek után is büszk-én szemléljük a vásárhelyi művészek alkotásait. Föltámasz­tottak <:gy félig megunt, félig halott stílust, lelket öntöttek bele, megtermékenyítették. Hangsúlyozzuk, hogy a vásárhelyi mű­tárgyak egytől-egyig a fönnebb ennlitett -mű­vészek produktumai. Mind különálló remek, mind -befejezett meglátás. És nemcsak a stí­lus, a dekoráció uj. Az a színezés is, az alak és forrna. Bizonyosra v-essziik, hogy Szege­den sikert aratnak, megkapják a közönség lelkét. És Szeged után Budapesten állítanák ki. Nem kell egyéb, csak fővárosi észreve­vós és akkor a lelkes kis -gárda bejut az anyagi siker örömeibe is. Ez a vásárhelyi telep föltétlenül fölvirágzik majd, mert ta­vaszi, -erős hajtása a magyar stílusnak, az igazi magyar léleknek. A szegedi kiállitás tárgyai eíadók. A kiállítást délelőtt kilenc órától egyik és dél­után háromtól nyolcig, tiz napon át, ingyen látogathatja a közönség. Endre Béla festő, a majolika-kiállitással kapcsolatban olajfestményeiből is rendezett kollekciót. Végtelenül egyszerű, közvetlen, letompított erő jellemző a pikturáját. * A 'színtársulat kegyelete. A színtársu­lat holnap délelőtt tizenegykor megy ki ha­lottjaihoz a temetőbe. Makó Lajos sírját be­széd kisére(-ébdn Csiky László koszorúzza, meg. A többi sírra testületileg helyez a tár­sulat koszorút. * Miniszterek plakettje. Murányi Gvula, az ismert plakettmüvész. nemrégen el készí­tett o Khuen-Héderváry Károly gróf volt mi­niszterelnököt, Lukács László miniszterelnö­köt, Zichy János gróf vallás- és közoktatás­ügyi minisztert, valamint néhai Hieronymi Károly volt kereskedelemügyi minisztert áb­rázoló bronz-plakettéket és ezekből egy-egy példányt elküldött őfelségének. A király a küldött plaketteket a legkegyelmesebben el­fogadta és -azokat -az uralkodóház éremgyüj­teményében elhelyeztette. * Newyork szépe. A színházi iroda je­lenti: Newyork szépének szombati reprize elé a legnagyobb várakozással teki-nt a közönség. A kitűnő táncoperett, amely föltétlenül az újdonság ingerével fog hatná, legpompásabb számokkal van tel-e. A darab hat képe két részre oszlik, ugy, hogy a vasfüggöny csak egyszer megy le. Táncok, felvonulások tarkít­ják benne a szebbnél szebb énekszámokat. Nagy hatásra számit Antal Erzsinek a vil­lamos hintán előadandó betétje, épp ugy Körmendi Ilonka (klasszikus spanyol tánca. A címszerepet, Violet Gnaeg üdv-hadseregbeli káplárt Nagy Aranka játsza. Berendezésében látványosság számba megy -a newyork-i kinai negyed újévi csoportosulása, a jelmezestély, az élőképek sorozata egyaránt. Heltai Jenő átröpül az egyik ház tetejéről a másikra, Déry Rózsi és Solymossy Sándor egy gro­tesz táncot adnak elő, a két ballerina. japán táncot, -mig Szathmáry -e)gy bojfond német ezerepében szaporítja eddigi sikereit. Jelen­tős szerepeket játszanak még Oláh Gyula, Mihó László, Pogány Béla (Sznifkinsz szín­igazgató), Virágliáty Lajos, Unghváry Kál­mán, Lebeda Géza. * Legjobb színházi cukorkák Linden­feld Bertalan Első szegedi cukorkagyárá­ban, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. A Royal Kávéházban ma este Batla Kálmán cigányzenekara muzsikál. Holnap este nagy tombola. — A miniszterelnök ur kiván szólni — jelentette ezután az elnök. Lukács Lsázió miniszterelnök állott fel ezután és a következőket mondotta: (A miniszterelnök beszéde.) — Tisztelt Ház! Van szerencsém törvény­javaslatot beterjeszteni a képviselőházi őrség felállításáról. Kérem, szíveskedjenek a javas­latot a szokásos módon kinyomatni, szétosz­tatni ós előzetes letárgyalás után a közigaz­gatási és véd-erő-bizottság elé utasítani azzal, liogy ezek a bizottságok terjesszék a. Ház elé jelentésüket. A munkapárt helyesléssel fogadta a mi­n-iszterelönk szavait, mire Tisza -kijelentette, hogy a Ház a miniszterelnök javaslata értel­mében határozott. , — A király Budapesten. Buda­pestről jelentik: A király november negye­dikén délután érkezik a nyugati pályaud­varra a Bécsből tizenkét óra negyvenöt perckor induló udvari különvonattal. — A delegáció. Budapestről jelen­tik: A delegáció ülésszakának november ötödikén délelőtt féltizenegy órakor lesz az ünnepélyes megnyitása. A képviselőház el­nöki irodájában a delegáció megnyitására vonatkozólag bizalmas értekezlet volt, a melyen Boda Dezső főkapitány is megje­lent.

Next

/
Oldalképek
Tartalom