Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-01 / 69. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. november 1. Az első napközi otthon. — Back Bernát alapítványa. — (Saját tudósítónktól.) A legutóbbi évekig sajnálatosan szűkölködők voltunk -mindazokban a szociális intézményekben, amelyek minden nagyváros egészséges fejlődésével vele születnek. Jótékonykodóknak sohasem voltunk híján, de a jótékonykodás szervezetlen volt, igy egyrészt nem fejthette ki azt a hatékony munkásságot, amelyre ebben a városban szükség van s másrészt sokan visszaéltek vele. Ujabban egyre nagyobb áldozatkészséggel keletkeznek intézmények, amelyek felkarolni, támogatni, gyámolítani igyekszenek a társadalom elesettjeit és igen helyesen jj mind nagyobb figyelemmel és szeretettel for- 3 dul ia tehetősebbek figyelme az elesettek legszánandóbbjai s 1 egártatlanahbjai: ,a gyermekek felé. A gyermekek védelmét célozza az első napközi otthon, amelynek épülete készen áll, várja a fölavatását és áldásos munkásságának megkezdését. A „Szegedi Katolikus Nővédő Egyesület" első nagyobb alkotása ez, amely most közeledik a megvalósulás felé. Az épület, egyúttal az egyesület székháza, iamely a napokban készült el. A csinos, stilszerü épület külső jellegével is fedi azt a szép célt, amelyet hivatott lesz szolgálni. A széképületben ugyan- | is nemcsak az egyesület hivatalos helyiségei lesznek, hanem abban nyer elhelyezést a napközi otthon is. .Magát az épületet az egyesület begavári Back Bernát áldozatkészségének köszöni, aki azt boldogult édesanyja, a gyermekek jóságos pártfogójának emlékére emeltette. A „Szegedi Katolikus Nővédő Egyesület" napközi otthona az első ily irányú gyermekvédelmi intézményünk, amennyiben napközi otthon a szó teljes értelmében. Az egyesület vezetőségének helyes szociális érzékére valT, hogy működésével első sorban is a gyermekeket veszi pártfogásába. Mert azokról a gyermekekről van itt szó, akik szülői gondozás és felügyelet nélkül nevelkednek. Az ilyen gyermekek számára menedékhely lesz az első napközi otthonunk, ahol nemcsak gondozzák, hanem el is látják őket s amellett testi és értelmi fejlődésüket is előmozdítják. Az egyesület lelkes és tevékeny elnöknőjének, Raskó Istvánné úrasszony szívességéből alkalmunk volt a szék épület berendezését is megtekinteni. Az épület földszinti részét a napközi otthon foglalja el. A bejáró ajtó fölött, márványba vésve, ez a fölirat odvasható: Zsófia Napközi Otthon. Boldogult hegavári Back Zsófia emlékét őrzi a napközi otthonnak ez az elnevezése. Az otthonnak tágas játszó- és foglalkoztató-terem, ruhatár, pihenő-szoba, fürdőszoba s az egyéb szükséges mellékhelyiségek állanak rendelkezésére. Az összes helyiségek világosak is 'a liygienia egyéb követelményeinek is megfelelően épültek. Az első emeleten az egyesület hivatalos helyiségei vannak. Csinos gyűlésterme mellett az iroda, majd az igazgatónő s gondnoknő lakrésze helyezkedik el. A szuterénban a konyha, az éléskamra s a háztartáshoz szükséges egyéb mellékhelyiségek vannak elhelyezve. Az épület mögött elterülő fágas udvar alkalmas és kellemes játszótere 'lesz majd a város minden részéből összesereglő apróságnak. Az épület egész beosztásán a legnagyobb gond és rendkívüli nagy körültekintés észlelhető, .kivitelénéi minden egyes részében pedig finom izlós érvényesül. A helyiségek felszerelési munkálatai most vannak folyamatban, ugy, hogy rövid időn belül a székház, intézményével együtt átadható lesz rendeltetésének. Az első napközi otthon hatvan gyermekre lesz berendezve s abban valláskülönbség nélkül első sorban a munkáscsaládok gyermekei nyerhetnek elhelyezést. Az intézmény megnyitását az elnökség január elsejére tervezi. A „Szegedi Katolikus Nővédő Egyesületinek ez a kiváló, fontos és hézagpótló szociális alkotása minden esetre a legnagyobb és legönzetlenebb támogatásra számithat nemcsak a társadalom részéről, hanem első isorhan is azok részéről, akiknek feladatát ennek a gyermekvédelmi intézménynek letépi lésével teljesiti. Az intézményt azonban kétségtelenül azok fogják igazán áldani, akik gyermekeiket abba elhelyezhetik, s akik közvetlenül tapasztalni fogják, hogy a gyengéd és nemesen érző női sziv mily kedves és meleg otthont .teremtett gyermekeiknek a napközi otthonnal. Lábdy Anta! tragikus halála — Hetvenöt éves korában megölte magát — (Saját tudósítónktól.) Szeged közéletének egyik puritán lelkű, becsületes és lelkes férfia, Lábdy Antal ma szivenlőtte magát. A hetvenöt éves ember anyagi gondok és vigasztalan élet miatt hasonlott meg önmagával és a világgal. Hetekig készült rettenetes tervére. Bizalmas barátainak panaszolta, hogy számára már semmi öröm nincs. — A boldogságot hetvenöt éves koromig kerestem, de igazán nem találtam meg. Ha eddig nem jött, ezután se jöhet. Meg fogok halni, akárhogy! A mai délelőtt kiment villamoson a belvárosi temetőbe. Ismerősei köszöntötték. Föltűnt nagy szomorúsága. Sirt is. Békén hagyták. Tizenegy óra után pedig visszatért a Berlini-körut 15. számú lakására. — Künn voltam a temetőben, — mondotta a feleségének. — Szép a kegyelet, csupa virág az egész temető. Majd leült az Íróasztalához. A felesége azt hitte, verset akar irni. Lábdy ugyanis évek óta irta őszinte, egyszerű költeményeit, azokat összegyűjtötte kötetekbe, de nem adta ki a nyilvánosság számára. Csupán meghitt barátainak olvasta föl őket. A mai napon azonban búcsúlevelét irta meg. Bejelenti a feleségének és családjának, hogy megöli magát, mert megunta az életét. Másik levelet is irt, ügyvédjének, Dobay Gyula dr.-nak. Ebben ezt a költeményt is — életében az utolsót — papírra vetette: Megundorodtam az álnok, Gonosz emberektől, Kik a halálba kergettek Aljas önérdekből. Majd kiment a kertbe. Leült egyik padra. És revolverrel szivén lőtte magát. Mikorra hozzárohantak, már halott volt. Lábdy Antal neve egy időben valósággal j összeforrt Szeged közéletével. Óriási mim- ! kásságot és agilitást fejtett ki. A szegedi ! ipartestületnek évekig alelnöke volt. Szeged- ; nek első szalámigyárosa volt, öt évig, ami- , kor megvásárolta Lausevits és Sztojkovits szalámigyárát. Élénk kiviteli terménykereskedést is nyitott. Majd megalkotta a sertés- ; hizlaló és húsvágó egyesületet, annak diszelr.ökévé választották. A közjóért való mun- , kásságáért a törvényhatóság tagjává választották. Ettől kezdve még saját ügyeit is elhanyagolta, szinte kizárólag a közért munkálkodott. Kitűnő szónoknak tartották, mindig figyelmet keitett egyszerű, nyilt beszélőmodora. Az élet pedig nagyon kikezdte. Egyéni életében súlyos válságok e;é jutott. Anyagilag lassankint teljesen tönkrement. Valamikor félmillió korona értékű ingatlanja és ingósága -- házak, üzleten, birtok — volt. az utóbbi években pedig szinte, koldusbotra jutóit. Tönkretették. Egy kisebb javadalmu alkalmazott állást juttattak neki. — Amihez hozzányúlok, nem sikerül. — mondotta kétségbeesetten. — Nagyon szerencsétlen vagyok! Nem tudom, miért éljek? Ezelőtt öt évvel szintén öngyilkossá akart lenni. Fölakasztotta magát, de idején megmentették. Azóta búskomor életet élt. A súlyos megpróbáltatásokat komoran viselte, szinte minden hit nélkül. — Majd csak meghalok már, — ez a gondolat volt a fő vigasztalója. Meghitt barátainak azonban panaszkodott. Általán bizonyosra vehető, hogy hosszú idő óta készült az öngyilkosságra. A derék, öreg ur halála általános részvétet kelt. Halálát özvegye, három fia és két leánya gyászolja. aEREHiiiiiiBBii»»iiimi9iiiii»aii»i>iBiiaamiii Bankógyár, mint szövetkezet (Bácskai pénzhamisítók a szegedi ügyészségen) (Saját tudósítónktól.) Három veszed almos pénzhamisítót hoztak be ma a szegedi ügyészség fogházába. Az újvidéki rendőrség nyomozta ki a veszedelmes alakokat, kikről bebizonyult, liogy az egész Délvidékre terjedő szövetkezet leleplezett tagjai. A többiek elmenekültek, de minden jel arra vall, hogy többet közülük hamarosan elfognák. Bácskában, Torontálban az utóbbi időben először itt-ott szórványosan, majd -mind sűrűbben kerültek hamis bankjegyek forgalomba. Különösen a tiz-, husz-, ötven és százkoronásokat hamisítják nagy előszeretettel, ezek vannak forgalomban a Délvidék igen sok pontján. A délvidéki városok rendőrségeinek sikerült pár ilyen liamis bankót beszerezni, a melyeket elővigyázatkópen a posták tisztviselőinek is. bemutatták. A bankjegyek auynyira sikerültek, liogy még nagyitóval is alig lehet a hamisat az eredetitől megkülönböztetni s csak hosszas vizsgálódás után lehet rájönni, hogy hamis, hogy valaki becsapott bennünket s ránk sózta a másolatpénzt. A rendőrségek figyelmeztették a postai hivatalnokokat, hogy a bankjegyeket jól vizsgálják meg, mert nagyon elharapódzott az állami monopolium hívatlan albérletbe való vétele sigen nagy mennyiségben van elterjedve a liamis pénz. A rendőrségek feszült figyelemmel lestek, várták, honnan kerülnek forgalomba a hamis bankók. Azonban nem tudták nyomára akadni. Most aztán a délvidéki pénzgyártókat a véletlen folytán összefogdosták. Vécsey Elek, Újvidék főkapitányhelyettese figyelmeztetés folytán kinyomozta és elfogta egy messze szétágazó pénzhamisító banda tagjait. Kohn János, az újvidéki Llyod szolgája cipészüzletet készült nyitni s a berendezés megvásárlására a fővárosba utazott. Útközben megismerkedett egy utassal, aki Papp József mérnökként mutatta be magát s elmondta, hogy az állami nyomdában volt alkalmazva. Beszélgetés közben Papp, aki megszimatolta, hogy Kahmnál sok pénz van, 1600 koronát csalt ki tőle azzal az Ígérettel, liogy könnyű megélhetéshez fogja juttatni. Budapesten a pénz egyrészén fényképező gépet, vegyi szereket s a pénzhamisításhoz szükséges kellékeket vett, majd Papp Kolm .meghívására a vele vadházasságban élő özvegy Grünfeld Józsefné vámosladányi születésű 30 éves nővel