Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-23 / 87. szám

1912. november 24. DÉLMAGYARORSZÁG 14 szen bármelyiknek hibás működése óriási kárt okozhat. A közigazgatási szervek műkö­désének is akadálytalannak, gyorsnak és pontosnak kell lennie, szoros kapcsolatban lé­vén a katonai fórumokkal, mert csakis igy és ezen a módon óvható meg a polgárság személy- és vagyonbiztonsága. — Ismeretes ugy-e bár — mondatta folytatólag, liogy a hadsereg három résziből áll. Ezek: a hadsereg, vagyis a ténylegesen szolgáló katonaság, a tartalék és póttartalék, végül a népfölkelők. Mozgósitás esetén ide­számitódnak még a népfölkelőkhöz beosztva: a csendőrség, határrendőrség és pénzügyőr­ség is, főleg a liatár megfigyelésére és helyi szolgálatok ellátására, liogy ez igy együtte­sen milyen óriási tömeget képvisel, könnyen elképzelhető. A hatalmas embertömeg élel­mezése, ruházata, szállítása, elhelyezése per­sze megint egy hatalmas szervezetet foglal­koztat, amelynek a vezetését részben az in­tendatura, részben a vasutak és közigazgatá­si hatóságok látják el. De idetartozik még a sebesültek elhelyezése és ápolása is, amely föladatra nálunk tudvalevőleg több hatalmas egyesület és számos kisebb intézmény áll ké­szen. — Sokat lehetne még mondani egy moz­gósított állani hadikészülődéseinek további műveleteiről, de itt csak egy-két példára szo­rítkozom. Igy arra, liogy a technika minden legújabb vívmányát is felhasználja a liadi­operáció sikere érdekében. Repülőgép, auto­mobil, léghajó, fényszóró, szikratávíró, te­lefonberendezkedés: mindez rendelkezésére kell, hogy álljon a hadseregnek. — Már most áttérhetünk a részleges és általános mozgósitás mibenlétének kifejtésé­re. Ezt már a behívás módja is élesen meg­különbözteti, amennyiben részleges mozgósi­tás alkalmával a behivójegyeket postán, vagy csendőrökkel, rendőrökkel kézbesitik, mint mos Szegeden; mig általános mozgósí­tás esetén falragaszok utján közlik a hadkö­telesekkel, hogy a király szentesítésével a magyar törvényihozás fegyverbe szólítja őket. Ennek a felhívásnak mindenki, aki hadköte­les, a megjelölt időn belül tartozik eleget tenni. Tehát nemcsak azok, akik a részleges mozgósításnál a behivókat átvették, hanean az ország összes fegyverkötelesei: a tartó­san szabadságoltak, a tartalékosok, póttarta­lékosok, valamint a szolgálaton kívüliek is. Ez az általános mozgósitás, amelynek aki fegyverköteles ellenszegül, a törvény legszi­gorúbb rendelkezéseivel találja szemben ma­gát. A jelentkezés helyét, valamint a részle­ges mozgósításnál, ugy az általánosnál is köz­hírré teszik, a behívott ak pedig a behivój egy vagy kiosztott igazolványok alapján díjmen­tesen utazhatnak rendeltetési helyeikre. — A behivottak családjairól az állam közvetve, vagy közvetlenül gondoskodik, va­lamint arról, hogy birtokában senki se há­boritassék. Hogy a kereskedelem- és ipar se szenvedjen, ebben a tekintetben is törvényes rendelkezések vannak, amelyek szerint a szükséghez képest minden szállító vagy köz­lekedési eszköz rendelkezésre áll. Az első napokban persze a kereskedelem és ipar kor­látozásoknak mindenesetre alá van vetve, de esak olyan mértékben, amennyire ezt a had­kiegészítés és katonai szállítások föltétlenül megkívánják. mának biztosítása és megóvása érdekében történik. - a sajtóról is valamit — mon­dotta az illető katonatiszt lekötelező nyájas­sággal. A sajtó, háborús esetben, mint a gyors híradás és nyilván ellenőrzés szerve roppantul fontos és különösen mozgósitás al­kalmával bizony nehéz szerepet tölt be. Fon­tos ilyenkor a hírszolgálatnak nemcsak a tár­gyilagosság, de a rendkívüli viszonyok miatt közérdekű ellenőrzése. Ilyenkor mutatja meg az ország sajtója talán leginkább, hogy mit tud, mennyit ér, mennyit használ. Gyakran elég valami jelentéktelen apróság, hogy az amúgy is izgatott kedélyeket forrongásba hozva, rengeteg károkat okozzon. Hogy ez meg ne történhassék, a hadvezetőség cenzú­rát alkalmaz, amit azonban tévedés volna a sajtószabadság elfojtásának tekinteni annál is inkább, mert hiszen a lakosság nyugal­Ime, nagy vonásokban igy fest az, ha há­borúba indul egy ország, Mi — talán — még messzi állunk ettől. Először, mert még csak a tészieges mozgósításnál, annak is a beve­zetésénél tartunk, másodszor, mert eddig a fegyveres erő íölvonultatása súlyúnk, erős­ségünk és hatalmi állásunk demonstrálásául szolgál. Végül pedig, nem szabad elielejteni, hogy mozgósitás rnég nem háború, sőt sok­szor — talán most is — éppen ennek a meg­akadályozója, szükséges, költséges rossz, a mely azonban hasznos gyümölcsöket is te­remthet. Csernoch karrierjének kulisszatitka. — Egy szegedi főpap Csernoch János hercegprímásról és Glatt­felder Gyula dr. püspökről. — (Saját tudósilónktól.) Csernoch János kalocsai érsek esztergomi hercegprímássá való kineveztetése tudvalevőleg már megtör­tént. Csernoch még nem foglalta el ugyan a primási széket, de Esztergomban már seré­nyen készülnek a togadtatására. Vaszary Kolos, a nyugalomba vonuló hercegprímás­ról már történt gondoskodás. Százezer koro­nát kap évente. Csernoch János szédületes karriérje ál­talános feltűnést kelt. Még nincs négy esz­tendeje, hogy püspöknek kinevezték és ma már hercegprímás. Ez a karriér szinte pá­ratlan az egyházi világban. Egy szegedi fő­pap, aki jelentős szerepet játszik a magyar katolikus egyházi életben, érdekesen nyilat­kozott Csernoch karriérjének kulisszatitká­ról és ezzel kapcsolatosan Olattfelder Gyula dr. csanádi püspökről, akinek kalocsai ér­sekké való kineveztetése befejezett dolog. — Csernoch János esztergomi érsek — esztergomi primás, ez már befejezett dolog. A kineveztetés ugyan nem jelent még meg a hivatalos lapban, de a pápa őszentsége már aláirta a kineveztetési okmányt. — Ez a karriér bizony ritka eset — foly­tatta a főpap. Januárban lesz négy eszten­deje, hogy kinevezték püspöknek, azóta mái­volt kalocsai érsek és most esztergomi her­cegprímás. Ennek természetesen meg van a maga előzménye. Mint néppárti képvise­lő, megnyerte a párt és különösen Zichy Já­nos gróf, a mai kultuszminiszter szimpátiáját. A fölszólalásai tetszéssel találkoztak, sze­rény viselkedésével sok tekintélyes barátot szerzett. — Amikor megüresedett Kalocsán az ér­seki szék, Zichy János gróf már közoktataás­ügyi miniszter volt. Zichy gróf nem feledke­zett meg a csanádi püspökről. Most Vaszary Kolos munkaképtelensége következtében megüresedett a primási szék — és a kultusz­miniszter — újból nem feledkezett meg Cser­noch Jánosról. — Az nj hercegprímás magyar érzelmii, erről bizonyságot adott a körleveleiben. Igen érdekes a nyilatkozatnak az a ré­sze, amely Olattfelder Gyula dr. csanádi püs­pöknek kalocsai érsekké való kineveztetésé­vel foglalkozik — Olattfelder dr. püspök igen kedveit embere Csernochnak — mondta a főpap. Olyan nagyra becsüli, hogy minden valószí­nűség szerint ő lesz a kalocsai érsek. Ami­kor Csernoch János legutóbb Szabadkán bér­mált, együtt voltunk vele Palicson. — Mi nagyon meglehetünk elégedve a püspökünkkel, Olattfelder Gyula dr.-ral — mondta Csernoch. Nagy tudásu, komoly em­ber, disze a magyar püspöki karnak. Mond­tam is neki, hogy ha fiatalabb püspököt is neveznének ki, csak maradjon ő a püspöki tanács jegyzője, mert az ő közreműködésé­vel könnyebben megvalósíthatom terveimet. HÍREK Szegedi kalendárium. Saombat | Hétfőn lesz ugyan Kata­lin napja, de azért már szombaton és vasárnap ket­^^ Ja lene megtartani a Katalin­^^ ^^ I bálokat. Kellene, ha a szo­HBMN^^H húst parancsnak ismerjük el. De mégse tartják az idén, helyesebben: alig egy-két ilyen bálát rendeznek, az is mind olyan lesz, hogy alig beszélnek róla, nem sokat várnak tőle. In­kább a jó vidéken —• már pedig Szeged — ugyebár — nem az, legalább ebben a tekintet­ben se az. Tehát ismét oda egy kedves ma­gyar szokás, oda a gyönyörű Katalin-bálák, a hangulatos szépségeivel és nagyszerű vigsu­gaival együtt . . . Ugyebár, ezt illet meg­említeni. IDÜ: A meteorológiai intézet jelenti: Lé­nyegtelen hőváltozás es helyenkint, főleg dé­len csapadék várható. — Sürgöny prognózis: Éjjeli fagy, délen sok helyütt csapadék. Déli hőmérséklet: 3.6 C volt. A VÁROSHÁZÁN: délelőtt 10—l-ig fo­gad a polgármester, a főkapitány pedig 11^1-ig. A KÖZKÓRHAZtíAN: A beteg látoga­tási idő délután 1—3-ig tart. SOMOGYI KÖNYVTAR: Nyitva del­előtt 10—l-ig, délután 4—7-ig. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor „A miniszterelnök." URAN1A-SZ1NHÁZ: Az előadások este 6 órakor kezdődnek. Előadásra kerül „A drágán szerzett boldogság" és egyebek. VASS-MOZI: Az előadások este 6 óra­ker kezdődnek. Előadásra kerül „a Nyomo­rultak," nagy dráma. SZEGEDI VÍVÓK esti társasösszejövetele a Kass-vigadó-sakktermében. ilíiss C1CELY CORBETT november 25-én Szegedre jön és előadást tart a városházán. Elutazott a király. A trónörökös Berlinben. (Saját tudósítónktól.) Vége a budai ki­rály nap oknak: ő felsége a király ma délután fél két órakor elutazott Budapestről. Pár perccel egy óra után egész sereg udvari fogat robogott a nyugati pályaudvarra: a király kísérete, amely megelőzte az uralkodót- Az udvari váróteremben diszmagyaros urak áll­dogáltak: Marx János máv. elnök-igazgató, Bárczy István polgármester és Boda Dezső főkapitány. Tiz perccel a vonat indulása előtt érkezett meg a király kocsija. Ö felsé­ge egy ideig elbeszélgetett a váróteremiien tartózkodó urakkal s egy óra harmincöt perc­kor megjelent a perronon és beszállott a kocsiba. Az ablaknál állva maradt és a per­ronon sorakozott uraknak intett, hogy tegyék föl kalapjukat. A király ezután idegesen né­zett a kijárat felé, ahol csakhamar megjelent Berchtold gróf külügyminiszter. Berchtold gróf fölszállt a király kocsijába, a.mely ek­kor kirobogott a pályaudvarról. Ferenc Ferdinánd főherceg ma délelőtt 10 óra 20 perekor Berlinbe érkezett. A főher­ceg kíséretében Rummerskirch báró főudvar­mester van. A pályaudvaron Vilmos császár is megjelent. Jelenvoltak továbbá: Kassel tá­bornak, berlini parancsnok, Bethmann-Holl­weg birodalmi kancellár, Kiderlen-Wachter

Next

/
Oldalképek
Tartalom