Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-23 / 87. szám

í DÉLMAGYARORSZAG 1912. november 23. zölte a tábornokkal, hogy kellő védelem­mel elutazna. Jankovics tábornok legna­gyobb készséggel bocsátott a konzul ren­delkezésére kocsit és megfelelő számú ka­tonaságot, ugy, hogy sértetlenül elutaz­hatott. Szófiából jelentik, hogy Danev, a szob­rarsje elnöke és a vezérkari főnök ma Csa­taldzsába indultak, hogy a béke föltételei­ről tárgyaljanak a török delegátusokkal. Londonból táviratozzák a késő éjjeli órákban, hogy a szerbek megszálták Alesz­sziót és Durazzót. A Times jelentése sze­rint a montenegróiak vasárnap délelőtt, miután a törököket Alesszió felé elűzték, megjelentek a Drin jobb partján. Csaknem egyidejűleg azzal a szerb elővédágyukkal az Alessziót domináló magaslatokon fog­lalt állást és ágyúzni kezdte a várost. Fél­ötkor a mintegy kétezer főnyi helyőrség­ből ezer ember megadta magút. A többit megölték, megsebesitették vagy megfuta­mították. A szerbek elfoglalták Alessziót. A szerbek miközben Alesszió felé vonultak, nagyon sokat szenvedtek a hideg és a rossz élelmezés miatt. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: Vilógsztrájk a háború miatt. Paris, november 22. Az egyesült szociá­listák pártjának rendkivüli kongresszusa a háború ellen szóló határozati javaslatot fo­gadott el, amelyet vasárnap Bázelben tartan­dó nemzetközi kongresszuson fog előterjesz­teni. A határozati javaslat kijelenti, hogy a népek, ha a háborus veszély közvetlenül fe­nyegetne. forradami eszközökhöz folyamod­janak és proklamálják az általános sztrájkot, hogv elejét vegyék a fegyveres konflitus­nak. 1 Elpusztított bolgár torpedók. Konstantinápoly, november 22. A „Ha­midie" nevü cirkálót, mely tegnap Derkosz­nál operált, bolgár torpedónaszádok megtá­madták és előrészén megrongálták. A Hami­die már befutott a Boszporuszba. Az iiteg­tisztek jelentése szerint két bolgár torpedó­naszádot tüzérségünk elpusztított. A harma­dik torpedónaszádot ágyúink erősen megron­gálták, de elmenekült. A negyedik torpedó­naszád kétezer láb távolságból két torpedót lőtt ki hajónk ellen. Tüzelésünkkel kényszeri­tettük a naszádot, hogy sietve meneküljön. Tengerésztisztjeink fényesen teljesítették kö­telességüket. A nekik adott parancsokat pontosan végrehajtották. Megmozdult az orosz flotta. Konstantinápoly, november 22. Két orosz cirkáló a Fekete-tengeri Szimgul­daid kikötőbe érkezett. A hajók rendelteté­se ismeretlen. Pusztít a kolera. Konstantinápoly, november 22. A hiva­talos jelentés szerint negyvenhat koleraeset fordult elő, ebből tizenhét halálos volt. A bolgár feltételek. Konstantinápoly, november 22. A bol­gárok a fegyverszünet föltételei között a flottának Midiától való eltávolítását és a lőszer- és csapatszállitások beszüntetését követelték, amit a minisztertanács határozot­tan visszautasított. Kívánták továbbá Janina, Szkutari, Dibra, Drinápoly átadását és a par­ti blokád megszüntetését, végül pedig azt, hogy a bolgár kereskedelmi hajók á Már­\ány-tcngerben szabadon közlekedhessenek. Albánia fejedelme. Konstantinápoly, november 22. Jól infor­mált körökben liire jár, hogy Albánia feje­delmévé Abdul Medzsid herceget akarják je­lölni. Búskomor a szultán ? Konstantinápoly, november 22. A szul­tánról olyan hirek terjedtek el, hogy búsko­mor és apathiája környezetét kétségbeejti. Ezeket a híreket az „Alemdar" ma határo­zottan megcáfolja. Az ifju-török összeeskü­vés miatt Hairi volt minisztert is letartóztat­ták. Dzsambolat képviselőt, ki letartóztatá­sakor egy rendőrt agyonlőtt, a haditörvény­szék megfosztotta tiszti rangjától és bűn­ügyének a tárgyalását az elsőfokú katonai bíróság elé utasította. Temetik a hős főhadnagyot. Belgrád, november 22. Tegnap temették el az összes társadalmi körök óriási részvé­tele mellett, zsidó szertartással Ámor tarta­lékos főhdnagyot, ki Verisszovicsnál lelte ha­lálát. Ámar harminckét lovassal Verisszo­vicsba ment és a helységet elfoglalta. Ami­kor később csapatával visszatért a táborba, az albánok rejtekhelyükből kirohantak és a főhadnagyot összes lovasaival együtt agyon­lőtték. Csataídzsáná'. Konstantinápoly, november 22. A csa­taldzsai helyzetről e hó 20-iki kelettel a kö­vetkezőket jelentik: A bolgárok szemmellát­hatólag nagyon ki vannak merülve és a törö­kök előnyben vannak. A török csapatok szel­leme kitűnő, a táborban teljes a rend. az élel­mezés kifogástalan. A foganatosított erélyes egészségügyi intézkedések folytán a kolera­esetek száma is egyre csökken. francia szabású füzok, legújabb női kötött kábátok, óriási választékban Poilák Testvérek nél Szeged-Szentes. D • • • • • • • • D • Hzttj adözá^oHra • D kimerítő felvilágosítást nyújt rí Dr. Dános Árpád min. fo- n galmazó által irt és Várnay L. D kiadásában megjelent követ- D • kező müvek: mzz • 0 A házadó Ára 1 kor. D G A földadó Ára 1 kor. r. Az általános kereseti- és jö- U n vedeiemaüók .... Ára 2 kor. n u A nyilvános számadásra kö­[] telezett vállalatok adózása Ára 2 kor. [j Magyarország adórendszere 0 Kötve Ára 6 kor. 0 I CCCCtClCCCC SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor: SZOMBAT: A miniszterelnök, komédia, VASÁRNAP d. u.: Ártatlan Zsuzsi, ope­rett. VASÁRNAP este: A miniszterelnök, ko­média. A miniszterelnök. — Bemutató elóadás. — A magyar szellemességnek elegáns és éHrtisztikusan finom nagymestere. Napi/ Endre megragadott egy kegyetlenül gúnyos ötletet és darabot irt belőle. Az ötlet az élet­ből kínálkozott és az élet a darabnak kedve­zett: három felvonáson és ugyanannyi órán keresztül villó korbácsként veri végig ezzel az ötlettel a kiváló szatirikus a magyar ós különösen a fővárosi közéletnek durva fo­nákságait, — sokszor .humorral és kedvesen, de sokszor kíméletlenül, sőt a jobb izlés kö­zeit zavarva. Szó sincs róla: a szatira ott bukik el, ahol elsikli'k a jelenségek mellett és Nagy Endre, a magyar közállapotoknak európai látókörű szatirikus a komédiájában szatírát akart Ír­ni és nem humoreszket. Ám a színpad és a dráma nehezen tűri az irányzatot és a kiváló iró kezében ezúttal elvesztette önállóságát a dráma; eszközévé lett a ,szatírának, amely a párbeszédekben van ós átlátszó stafázszsá snlyesztette magát a darabot, amely szétfo­lyó, indokolatlan és irodalmiatlan. Az ala­kok, amelyek benne szerepelnek még csak nem is karrikaturák; rikitószinü bábok csu­pán, amelyek helyett a kikiáltó is elmond­hatná a szerepeket. A kitűnő újság és kabaróiró esprit-kivá­lóságai a nagy színpad méreteiben ellapo­sodnak és elhalkulnak ott, ahol túlságosan alá nem huzatnak. Ahol pedig ez történik, ott mindez az írói finomság, kedvesség, graciózi­tás rovására megy. Nem egy mély gondolat, percpektivás bölcseség nagyszerű tréfa van a darabban, nem egy helyütt megdöbbentő a guny ereje, a humor aranycsállogása, de egé­szében mégis fárasztó és kellemetlen ez a komédia, amely nem az életé, az embereké, hanem az irányzatosság pedagógus torzitó­iivegéé. Az iró zsenialitását dicséri a közönség kacagása, amelynek hódoló kegye elnézi a túlzásokat is. A párbeszéd pompás, kenetlen szellemessége pedig hellyel-közzel abszolúte élvezetes. A szegedi bemutató előadás a jobbak köz(; tartozott. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy helyes társalgási tónust, elfogulatlan drámai beszédet nem igen tudnak produkálni a szegedi színpadon. Hol a bohózat, hol az operette hangneme kísért, vagy érvényesül. A hirbekerült szép asszonyt Gömöri Vil­ma játszotta, asszonyi melegséggel, kedve­sen, őszintén egyszerűen. A férj szerepében Solymosi Sándor, az operettének ez a kiváló erőssége nem tudott sikert elérni. Túlzottan széles hangon, terjengős, lármás gesztusok­kal, minden szót alaposan kiélezve játszott és ezzel teljesen elejtette a szerep naiv, ön­kénytelen humorát, közvetlenségét. Szereptol­dó rögtönzéseiért sem illeti elismerés. Ope­rett-szokás ez is, a rendező figyelmét kihívó. A miniszterelnök nejét Csádér Irén szokat­lan gondatlansággal játszotta. Nem tudta a szerepét, nem volt helyesen maszkírozva és • nem is találta fel magát a szerepében. Baráti

Next

/
Oldalképek
Tartalom