Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-22 / 86. szám

DÉL MAGYARORSZÁG 'ő Szeged város jövő évi rendezési programja. (Saját tudósítónktól.) Az 1913. évben szintén nagy összeget kívánnak áldozni Sze­ged városrendezésére. A kövezési progra­mot pétiteken kezdi tárgyalni a bizottság s e tárgyalás után minden egyes pont és terv el­bírálás alá kerül. Rövidesen befejezik ezt a munkát, hisz november végén vagyunk, hát­ra van még a közgyűlés és a miniszter és ta­vasszal meg kell kezdeni a gyakorlati ke­resztülvitelt is, Nyolcszázezer koronát irányoznak elő a jövő évre és ez az összeg különféle rende­zésre való, főként utcák kövezésére és asz­faltozására. A program összeállításánál a ta­karékosság elvét tartották szem előtt és iga­zán csak a legszükségesebb munkákat hajt­ják végre. Viszont ez az összeg mégis nagy, ha tekintetbe vesszük, hogy jó része csupán ideiglenes megoldásra szánt. Ugyanis az ál­talános csatornázásig még mindig nem jutot­tunk el, tehát ha erre kerül a sor, a kiköve­zett és aszfaltozott utcákat ismét fölbontják, tehát újra kezdődik majd minden, persze uj kiadásokkal. Az általános csatornázás, — ez a munka nem kerül részleteiben se megoldásra még a jövő. évben. És nem is tudjuk, mennyi idő múlva jutunk el odáig. Vájjon hány ilyen mil­lió koronát dobunk ki úgynevezett rendezé­sekre, amelyeknek főismertetőjük, hogy nem véglegesek. Az 1913. évi városrendezési programnak különben ez a mérlege: Szükségletek: 1. Ál­landó jellegű munkák 131,390 K. 2. Aszfal­tozások és ujkövezések 377,977 K. 3. Ideigle­nes rendezések, ócskakővel 106,200 K. össze­sen 615,567 korona. Ezzel szemben fedezet: 1. A város tanácsa által kijelölt költségvetési fedezet 421,867 K. 2. Az 1912. évi programba fölvett, de csatorna kiépítéséig függőben ha­gyandónak jelzett Szent Gvörgv-utca burko­lására fölvett hitel 183,000 K. 3. Dorozsmai­sor lakosai által fölajánlott összeg 700 K. 4. 1000 m3 kő eladásából 10,000 K. összesen 615,567 korona. Mint említettük, a kövezési programul pénteken délután négy órakor terjesztik bi­zottság elé s a bizottság véleményének meg­hallgatása után tesz róla javaslatot a tanács a közgyűlésnek. Kövezni vagy aszfaltozni fogják a követ­kező utvonalakat: A Szentbáromság-utcát (aszfalt), a felső ipariskola környékét (aszfalt), az állami fel­sőkereskedelmi iskola környékét (kövezés), a református templom környékét (kövezést, az Alfölcli-uteát (kövezés idomított kővel). Ezeknek az utcáknak (fölbontásából kike­rülő kővel rendezik: A Füzes-utcát, Szabad ság-tere-t, a Dorozsmai-sort, Teréz-utcát, Saj­ka-, Damjanics-, Festő-, Kecskeméti- és Tá­rogató-utcát. E munkálatok végrehajtásában és a fön­tartási költségekben a rendelkezésre álló ősz­szeg teljesen kimerül. A programban szere­pelnek azonban olyan tételek is, amelyek részben már rendezett kocsiutak mellett való gyalogjárók rendezésére vonatkoznak. E mim kálatok összes költsége 2,30.000 korona, ami ozidőszerint nem áll még rendelkezésre s amelyet az eddigi gyakorlat szerint közgyű­lési fölhatalmazással, mint visszatérülő költ­séget a pénztár terhére vesznek majd föl. Viaszatérül a költség, mert szabályrendelet szerint a háztulajdonosok a gyalogjárók ren­dezési költségéhez arányosan hozzájárulni tartoznak. A föntebb emiitett amaz érvebnél fogva, hogy nagyobb kölcsönt most a város nem ve­het föl s hogy végleges csatornájuk még nincs, kimaradnak a jövő évi városrendezési programból: a Nagykörút, a Csongrádi- és a Vásárhelyi-sugárut. Hosszú utvonalak ezek s bár rendezésüket a tanács is fontosnak tart­ja, főleg a nagy költség miatt a munkát a jövő évben végrehajtani nem lehet. Általán rendkívül sok utcát és utvona­lat nem rendeznek. A városi mérnökség ösz­sze is állította, hogy hol kellene rendezni és hol nem rendeznek a jövő évben! íme: Najrykörut, Kr>ssutb T.ajns-sugárnt barma alk rcsze, Puskás-, Zoltán-, Molnár-, Fecske-, Debreceni-, Csuka-, Pusztaszeri-, Róna- és Csaba-utca. Cigánytó feltöltése, Püspök-, Tá­bor-, Közép-, Sima-, Lengyel- és Liliom-utca. Bánomkert-sor. Szél-, Sándor-, Józsika-, Kö nyök- és Homok-utca. Szent dyörgy-tér. Nyil-, Nyár-, fisz- és Kossuth-utca. Szent Ró­kus-tér. Szeged állomás előtti tér délnyugati része. Gyártelep- és Molnár utca, Etelka-sor között. Vágóhídi bejárat. Lúgos-, Báró Jó sika-, Vitéz-, Oroszlán- ós Oldal-utca. Alföldi­utca, Nagykörút és Rákóczi-utca között. Szik­ra-utca, Csongrádi-sugárut, VásárhelyDsu gárut, Felsőbb leányiskola környéke, Pál-ut­ca, Szende Béla-utca, Bocskay-utca nyugoti lejárója. Szent Miklós-, Zárda-, Pozsonyi Ig­nác- és Orgona-utca. Mindez összesen 2,112.200 koronába kerül majd. Hogy mikor? Még a mérnökség se tud­ja. Raszkolnyikov-tanyák a belvárosban. — Kétes egzisztenciák negyede. — Hol a közbiztonság? — Annyira becsületes képe van Szegednek kívülről, hogy szinte merészség itt Raszkol­nyikov-tanyákróí beszélni. Annál is inkább, mert ami ősi tömbök még nem kerültek csá­kány alá, azokon sokan a patriarchális, törté­nelmi idők patináját látják. Nagy sebtében azonban annyira átalakultunk s annyira he­lezökkentüriik a városias fejlődés kerékvágá­sába, hogy ezek a gubbasztó, bogárhátú ház­tömbök, éppen a városias alakulás miatt, szín te herberg-szerü Raszk o>l nyi kov-t an yá k • nak tűnnek s ha éjszaka kerülünk feléjük, va­lóban azok is. Bűn, nyomor, bűn, nyomor, felváltva ka­lapál ez a két ogy-testvér az ember fejében, különösen ha éjszaka kerülünk a belváros Raszkolnyikov-tanyái közé. Látó szemmel csak ezt lobot meglátni bennük. Szív-utca és környéke, olyan borzalmas része Szegednek, mint a milyen elwkl Dosztojevszky könyvei­ben találkozunk. Kirívóan lapul meg a gyé­ren világított éjszakában, kirívóan, mintha önkéntelenül figyelmeztetni akarná az arra közeledőt: vigyázz, itt a társadalomból szám­űzöttek leselkednek sötét, elkeseredett szivük­kel, villogó acélkéssel vagy revolverrel a ke­zükben, benn, a földbe mélyedő házak dolios lakásaiban pedig hasonló nyomorultak szu­szognak csendes álomban. Sötét, itt minden, mint az emberi bűn. A Sziv-utca egy rendkívül keskeny utca, talán a legkeskenyebb kutyaszorító Szegeden. Három lépés köz választja el a házak sorát. Egyetlen lámpa ég éjszaka az egész utcában, amely különben rövid, de a környéke, akár az egyik, akár a másik végén kászálódunk ki belőle, éppen olyan félelmetes, gyötrő. Azon a sarkán a Sziv-utcának, amelyik a So­mogyi-utcára vezet, két földszintes ház áll, a jobboldali még csak tűrhető. Szemben ezzel horpadtam kívánkozik a föld alá egy rozo­ga, sárga épület, amelynek az ablakai ép­pen a földet érik. Két ablak be van törve, a harmadikból tarka függönyön át halvány vi­lágosság szűrődik ki. Kik laknak itt, kik tud­nak itt lakni, szánakozó és elitélő kérdés, mert vagy a nyomor vagy- a btin tanyázik itt. A Sziv-utcában beljebb hasonló. Sőt még herhergszerübb látnivalók akadnak. Különö­sen a 6-os számú ház előtt érdemes percekig is időzni. Olyan magas, mint egy középter­metű ember, a kiálló zsindely-darabok még annak is súrolják a fejét, A kapuja ferde, kor­hadt, a falak kivül is nyirkosak, nedvesek, egész a tetőig, milyenek lehetnek hát belül a szobák? Micsoda levegő öli a benne lakók tii­de.'ct? Színes rongyok lógnak az ablakokon. Egy helyen van égy kis rés, ott be lehet lát­ni. A kíváncsiság kerget, benézünk. Megdöb­bentő kép. Rossz faágyon szőrös arcú, dult hajú ember fekszik, ugy látszik, alszik. Vala­mi alacsony diványfélén szintén egy alak hú­zódik össze valami tarka terítő alatt. Az ar­cából semmit se látni. Két székből összerótt ágyon szintén alszik valaki, kis alakja van, bizonyosan gyerek, De, ugy látszik, a földön is van derékalja valakinek. Kisértetiesen vi­lágítja meg ezt a bűzhödt, össze-visszaságot, ezt a rettenetes nyomor-képet az asztalon égő kiesi petróleum-lámpa-, amelynek az aljához tükör van támasztva, nő, beesett szemű, har­minc évesnek látszó asszony iil előtte, cson­tos vállai kilátszanak rongyos inge alól. Szén­fekete baja van, most fésüli ki. Éppen készen van, hátradobja a sürü, leeresztett haját, az­tán nyújtózik, ásít egyet és hirtelen kioltja a lámpát . . . A hatos száron ház mellett még sorako­zik egypár ilyen. Az egyiknek a kapuja ma éppen negyedolyan magas, -mint volt az ár­víz előtti időkben. Mindegyik háznak van va­lami kii!öii jellegzetessége, valami szembetű­nő sajátsága, amelyek együttvéve adják meg az egész utca félelmetes, sőt borzalmas ka­rakterét. És tényleg, éjiféli sötétben veszedel­mes errefelé járni, nemcsak azért, mert kitű­nő búvóhelye a belvárosnak ez a része a zül­lött és kétes egzisztenciáknak, romlott erköl­csi lányoknak és a többi, hanem azért is, mert nagyon gyönge lábon áll itt a közbiztonság. Egyetlen rendőrt alig látni a láthatáron, oly­kor-olykor kerül egy, de csakhamar eltűnik és isimét magukra maradnak á Raszkolnyi­kov-tanyák. És azok is, akiknek erre visz az utjok. Pedig sok támadás történt már ezen a környéken és fokozott rendőri felügyelet kel­lene már azért is, mert isok korcsma van ezek­ben az utcákban és részeg suhancok és más züllöttek ugyancsak veszélyeztetik a közbiz­tonságot. Állandó poszt kellene itt, erről a környékbeli lakók is gyakran panaszkodnak. Ha már a külvárost nem tudják kellőképen ellátni rendőrrel, legalább a belvárosban le­gyen közbiztonság ne csak a íobb utcákon, hanem a Raszkolnyikov-tanyák felé is. A ,,Délmagyar ország" telefon számai: Nappali szerkesztőség 305. Éjjeli szerkesztőség Ui. 83. Kiadóhivatal 305. Kiadótulajdonos 81. Sftztijaiózá;oKra: D kimerítő felvilágosítást nyújt 0 n Dr. Dános Árpád min. fo- n u galmazó által irt és Várnay L. D kiadásában megjelent követ­• kező müvek: = • 0 A házadó Ara 1 kor. D n A földadó Ara 1 kor. r, U Az általános kereseti- és jö- u rj vedelemadók .... Ara 2 kor. n u A nyilvános számadásra kö- , f] telezett vállalatok adózása Ara 2 kor. Q Magyarország adórendszere • Kötve Ara 6 kor. Q • A • A • • • CD a a

Next

/
Oldalképek
Tartalom