Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-22 / 86. szám

DÉL MAGYARORSZÁG 'ő Szeged város jövő évi rendezési programja. (Saját tudósítónktól.) Az 1913. évben szintén nagy összeget kívánnak áldozni Szeged városrendezésére. A kövezési programot pétiteken kezdi tárgyalni a bizottság s e tárgyalás után minden egyes pont és terv elbírálás alá kerül. Rövidesen befejezik ezt a munkát, hisz november végén vagyunk, hátra van még a közgyűlés és a miniszter és tavasszal meg kell kezdeni a gyakorlati keresztülvitelt is, Nyolcszázezer koronát irányoznak elő a jövő évre és ez az összeg különféle rendezésre való, főként utcák kövezésére és aszfaltozására. A program összeállításánál a takarékosság elvét tartották szem előtt és igazán csak a legszükségesebb munkákat hajtják végre. Viszont ez az összeg mégis nagy, ha tekintetbe vesszük, hogy jó része csupán ideiglenes megoldásra szánt. Ugyanis az általános csatornázásig még mindig nem jutottunk el, tehát ha erre kerül a sor, a kikövezett és aszfaltozott utcákat ismét fölbontják, tehát újra kezdődik majd minden, persze uj kiadásokkal. Az általános csatornázás, — ez a munka nem kerül részleteiben se megoldásra még a jövő. évben. És nem is tudjuk, mennyi idő múlva jutunk el odáig. Vájjon hány ilyen millió koronát dobunk ki úgynevezett rendezésekre, amelyeknek főismertetőjük, hogy nem véglegesek. Az 1913. évi városrendezési programnak különben ez a mérlege: Szükségletek: 1. Állandó jellegű munkák 131,390 K. 2. Aszfaltozások és ujkövezések 377,977 K. 3. Ideiglenes rendezések, ócskakővel 106,200 K. összesen 615,567 korona. Ezzel szemben fedezet: 1. A város tanácsa által kijelölt költségvetési fedezet 421,867 K. 2. Az 1912. évi programba fölvett, de csatorna kiépítéséig függőben hagyandónak jelzett Szent Gvörgv-utca burkolására fölvett hitel 183,000 K. 3. Dorozsmaisor lakosai által fölajánlott összeg 700 K. 4. 1000 m3 kő eladásából 10,000 K. összesen 615,567 korona. Mint említettük, a kövezési programul pénteken délután négy órakor terjesztik bizottság elé s a bizottság véleményének meghallgatása után tesz róla javaslatot a tanács a közgyűlésnek. Kövezni vagy aszfaltozni fogják a következő utvonalakat: A Szentbáromság-utcát (aszfalt), a felső ipariskola környékét (aszfalt), az állami felsőkereskedelmi iskola környékét (kövezés), a református templom környékét (kövezést, az Alfölcli-uteát (kövezés idomított kővel). Ezeknek az utcáknak (fölbontásából kikerülő kővel rendezik: A Füzes-utcát, Szabad ság-tere-t, a Dorozsmai-sort, Teréz-utcát, Sajka-, Damjanics-, Festő-, Kecskeméti- és Tárogató-utcát. E munkálatok végrehajtásában és a föntartási költségekben a rendelkezésre álló őszszeg teljesen kimerül. A programban szerepelnek azonban olyan tételek is, amelyek részben már rendezett kocsiutak mellett való gyalogjárók rendezésére vonatkoznak. E mim kálatok összes költsége 2,30.000 korona, ami ozidőszerint nem áll még rendelkezésre s amelyet az eddigi gyakorlat szerint közgyűlési fölhatalmazással, mint visszatérülő költséget a pénztár terhére vesznek majd föl. Viaszatérül a költség, mert szabályrendelet szerint a háztulajdonosok a gyalogjárók rendezési költségéhez arányosan hozzájárulni tartoznak. A föntebb emiitett amaz érvebnél fogva, hogy nagyobb kölcsönt most a város nem vehet föl s hogy végleges csatornájuk még nincs, kimaradnak a jövő évi városrendezési programból: a Nagykörút, a Csongrádi- és a Vásárhelyi-sugárut. Hosszú utvonalak ezek s bár rendezésüket a tanács is fontosnak tartja, főleg a nagy költség miatt a munkát a jövő évben végrehajtani nem lehet. Általán rendkívül sok utcát és utvonalat nem rendeznek. A városi mérnökség öszsze is állította, hogy hol kellene rendezni és hol nem rendeznek a jövő évben! íme: Najrykörut, Kr>ssutb T.ajns-sugárnt barma alk rcsze, Puskás-, Zoltán-, Molnár-, Fecske-, Debreceni-, Csuka-, Pusztaszeri-, Róna- és Csaba-utca. Cigánytó feltöltése, Püspök-, Tábor-, Közép-, Sima-, Lengyel- és Liliom-utca. Bánomkert-sor. Szél-, Sándor-, Józsika-, Kö nyök- és Homok-utca. Szent dyörgy-tér. Nyil-, Nyár-, fisz- és Kossuth-utca. Szent Rókus-tér. Szeged állomás előtti tér délnyugati része. Gyártelep- és Molnár utca, Etelka-sor között. Vágóhídi bejárat. Lúgos-, Báró Jó sika-, Vitéz-, Oroszlán- ós Oldal-utca. Alföldiutca, Nagykörút és Rákóczi-utca között. Szikra-utca, Csongrádi-sugárut, VásárhelyDsu gárut, Felsőbb leányiskola környéke, Pál-utca, Szende Béla-utca, Bocskay-utca nyugoti lejárója. Szent Miklós-, Zárda-, Pozsonyi Ignác- és Orgona-utca. Mindez összesen 2,112.200 koronába kerül majd. Hogy mikor? Még a mérnökség se tudja. Raszkolnyikov-tanyák a belvárosban. — Kétes egzisztenciák negyede. — Hol a közbiztonság? — Annyira becsületes képe van Szegednek kívülről, hogy szinte merészség itt Raszkolnyikov-tanyákróí beszélni. Annál is inkább, mert ami ősi tömbök még nem kerültek csákány alá, azokon sokan a patriarchális, történelmi idők patináját látják. Nagy sebtében azonban annyira átalakultunk s annyira helezökkentüriik a városias fejlődés kerékvágásába, hogy ezek a gubbasztó, bogárhátú háztömbök, éppen a városias alakulás miatt, szín te herberg-szerü Raszk o>l nyi kov-t an yá k • nak tűnnek s ha éjszaka kerülünk feléjük, valóban azok is. Bűn, nyomor, bűn, nyomor, felváltva kalapál ez a két ogy-testvér az ember fejében, különösen ha éjszaka kerülünk a belváros Raszkolnyikov-tanyái közé. Látó szemmel csak ezt lobot meglátni bennük. Szív-utca és környéke, olyan borzalmas része Szegednek, mint a milyen elwkl Dosztojevszky könyveiben találkozunk. Kirívóan lapul meg a gyéren világított éjszakában, kirívóan, mintha önkéntelenül figyelmeztetni akarná az arra közeledőt: vigyázz, itt a társadalomból száműzöttek leselkednek sötét, elkeseredett szivükkel, villogó acélkéssel vagy revolverrel a kezükben, benn, a földbe mélyedő házak dolios lakásaiban pedig hasonló nyomorultak szuszognak csendes álomban. Sötét, itt minden, mint az emberi bűn. A Sziv-utca egy rendkívül keskeny utca, talán a legkeskenyebb kutyaszorító Szegeden. Három lépés köz választja el a házak sorát. Egyetlen lámpa ég éjszaka az egész utcában, amely különben rövid, de a környéke, akár az egyik, akár a másik végén kászálódunk ki belőle, éppen olyan félelmetes, gyötrő. Azon a sarkán a Sziv-utcának, amelyik a Somogyi-utcára vezet, két földszintes ház áll, a jobboldali még csak tűrhető. Szemben ezzel horpadtam kívánkozik a föld alá egy rozoga, sárga épület, amelynek az ablakai éppen a földet érik. Két ablak be van törve, a harmadikból tarka függönyön át halvány világosság szűrődik ki. Kik laknak itt, kik tudnak itt lakni, szánakozó és elitélő kérdés, mert vagy a nyomor vagy- a btin tanyázik itt. A Sziv-utcában beljebb hasonló. Sőt még herhergszerübb látnivalók akadnak. Különösen a 6-os számú ház előtt érdemes percekig is időzni. Olyan magas, mint egy középtermetű ember, a kiálló zsindely-darabok még annak is súrolják a fejét, A kapuja ferde, korhadt, a falak kivül is nyirkosak, nedvesek, egész a tetőig, milyenek lehetnek hát belül a szobák? Micsoda levegő öli a benne lakók tiide.'ct? Színes rongyok lógnak az ablakokon. Egy helyen van égy kis rés, ott be lehet látni. A kíváncsiság kerget, benézünk. Megdöbbentő kép. Rossz faágyon szőrös arcú, dult hajú ember fekszik, ugy látszik, alszik. Valami alacsony diványfélén szintén egy alak húzódik össze valami tarka terítő alatt. Az arcából semmit se látni. Két székből összerótt ágyon szintén alszik valaki, kis alakja van, bizonyosan gyerek, De, ugy látszik, a földön is van derékalja valakinek. Kisértetiesen világítja meg ezt a bűzhödt, össze-visszaságot, ezt a rettenetes nyomor-képet az asztalon égő kiesi petróleum-lámpa-, amelynek az aljához tükör van támasztva, nő, beesett szemű, harminc évesnek látszó asszony iil előtte, csontos vállai kilátszanak rongyos inge alól. Szénfekete baja van, most fésüli ki. Éppen készen van, hátradobja a sürü, leeresztett haját, aztán nyújtózik, ásít egyet és hirtelen kioltja a lámpát . . . A hatos száron ház mellett még sorakozik egypár ilyen. Az egyiknek a kapuja ma éppen negyedolyan magas, -mint volt az árvíz előtti időkben. Mindegyik háznak van valami kii!öii jellegzetessége, valami szembetűnő sajátsága, amelyek együttvéve adják meg az egész utca félelmetes, sőt borzalmas karakterét. És tényleg, éjiféli sötétben veszedelmes errefelé járni, nemcsak azért, mert kitűnő búvóhelye a belvárosnak ez a része a züllött és kétes egzisztenciáknak, romlott erkölcsi lányoknak és a többi, hanem azért is, mert nagyon gyönge lábon áll itt a közbiztonság. Egyetlen rendőrt alig látni a láthatáron, olykor-olykor kerül egy, de csakhamar eltűnik és isimét magukra maradnak á Raszkolnyikov-tanyák. És azok is, akiknek erre visz az utjok. Pedig sok támadás történt már ezen a környéken és fokozott rendőri felügyelet kellene már azért is, mert isok korcsma van ezekben az utcákban és részeg suhancok és más züllöttek ugyancsak veszélyeztetik a közbiztonságot. Állandó poszt kellene itt, erről a környékbeli lakók is gyakran panaszkodnak. Ha már a külvárost nem tudják kellőképen ellátni rendőrrel, legalább a belvárosban legyen közbiztonság ne csak a íobb utcákon, hanem a Raszkolnyikov-tanyák felé is. A ,,Délmagyar ország" telefon számai: Nappali szerkesztőség 305. Éjjeli szerkesztőség Ui. 83. Kiadóhivatal 305. Kiadótulajdonos 81. Sftztijaiózá;oKra: D kimerítő felvilágosítást nyújt 0 n Dr. Dános Árpád min. fo- n u galmazó által irt és Várnay L. D kiadásában megjelent követ• kező müvek: = • 0 A házadó Ara 1 kor. D n A földadó Ara 1 kor. r, U Az általános kereseti- és jö- u rj vedelemadók .... Ara 2 kor. n u A nyilvános számadásra kö- , f] telezett vállalatok adózása Ara 2 kor. Q Magyarország adórendszere • Kötve Ara 6 kor. Q • A • A • • • CD a a