Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-22 / 86. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. november 23. két hatalom tehát ilyen módon támogatja Ausztria-Magyarország politikáját. A hely­zet további megítélése attól függ, hogy mi lesz a prizrendi vizsgálat eredménye. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: Durazzö elesik! London, november 21. A „Daily Tc­legraph" jelenti Durazzóból: Egy szerb hadoszlop elérte a mirditák területét. Du­razzó a védelemre teljesen képtelen álla­potban van. Csak egy zászlóalj legöregebb korosztályú tartalékos és egy pár csendőr és rendőr van a városban. A házak és az erődítések olyan rozogák, hogy az ágyú­zás által előidézett puszta légnyomás elég volna arra, hogy a városban mindent ha­lomra döntsön. Lemondtak Albániáról! London, november 21. A „Daily Mail" jelenti Szófiából: A balkáni szövet­ségesek arról az eszméről, hogy Albániát fölosztják, végleg lemondtak és immár ma­guk is hozzájárulnak ahoz, hogy Albánia megkapja az autonómiát. Az autonóm-köz­igazgatást a szövetségesek támogatásával fokozatosan fogják keresztül vinni. A monasztiri csata borzalmai. Belgrád, november 21. A hivatalos jelen­tés szerint a Monasztir melletti harc több mint ötven kilométeres vonalon folyt. A hi­vatalos adatok szerint a törökök 70—80.000 embert vontak össze és több mint száz ágyu­juk volt. Az összes török hadállások, melyek túlnyomórészt a város északnyugati részén voltak, meg voltak erősítve. A törökök kiszo­rítása rendkívül kedvező hadállásokból nagy áldozatokat követelt, mert a környező fal­vak lakossága is a szerb csapatok ellen har­colt. A szerb tüzérség nagy sikerrel avatko­zott a csatába, a szerb gyalogságnak azon­ban elárasztott terepen kellett előnyomulnia, ezért nagy veszteségeket szenvedett. Miután a szerb hadsereg a legfontosabb poziciókat elfoglalta, a törökök Ochrida irányában akarták magukat kivágni és miután a kísér­let nem sikerült, futásnak eredtek. A köd vé­delme alatt sikerült egy török hadosztály­nak Elorinába jutni. Erre aztán vad mene­külés kezdődött minden irányban. A négy napi harcban húszezer török elesett és meg­sebesült. A szerbek is nagy veszteségekei szenvedtek, de sokkal csekélyebbeket, mint" a törökök. Már a csata második napján a szerbek egy török hegyiiiteget és négy os­tromágyút zsákmányoltak. A harc utolsó •napján a Drina-hadosztály harminchat török tábori ágyút kerített hatalmába. A többi hadi­zsákmányról még nincs pozitív jelentés. A menekülő törököket a szerb lovasság üldöz­te, A monasztiri esata egyike volt a legbor­zasztóbbaknuk a mostani háborúban. Oroszország békét akar ! Pétervár, november 21. A pétervári kor­mány folytonosan békés szándékának garan­ciáját nyújtja. Az a tény, hogy az orosz ál­lambank a párisi, londoni és berlini orosz bankoknak több száz milliót előlegezett, hogy az orosz ipartermékeket tarthassák, a leg­jobb bizonyítéka annak, hogy a háború es­hetőségével nem számolnak, mert különben az orosz kormány a rendelkezésére álló sza­badpénzeket. Ha Szerbia azt hiszi, hogy a pánszláv áramlat, mely bizonyos pétervári magas körökben észlelhető, az orosz nép tá­mogatását fogja neki megszerezni, ugy tu­domására adjuk Belgrádnak, hogy Francia­ország Pétervár békeszeretetét nyomatékosan fogja hangsúlyozni. Egy balkáni állam me­rev magatartása manapság nem lehet kiin­duló pontja egy európai konflagrációnak. A cár hadiparancsa. Pétervár, november 21. A hadügyminisz­ter napiparancsban közli, hogy a cárnak tu­domása van arról, hogy különböző katonai személyiségek a társaságban hamis hirekei terjesztettek hadi készületekről és mozgósí­tásokról. A napiparancs kijelenti, hogy e hí­rek terjesztői ellen megtorló intézkedéseket tagnak tenni és esetleg többeket el is fognak bocsátani a hadsereg kötelékéből. Fegyverszünet és béke. Konstantinápoly, november 21. A fegyverszünet dolgában való tárgyalá­sokra Törökország meghatalmazottjai lesznek Nazim basa főparancsnok, Izzéd basa volt vezérkari főnök, aki ezidő sze­rint a csataldzsai csapatoknál van és San­dán bej államtanácsos. Feltűnt, hogy Bul­gária a válaszban, melyben meghatalma­zottai kinevezését tudatja, kijelenti, hogy a fegyverszünet és a végleges béke fölté­teleiről fognak tárgyalni. Szöknek az ifju-törökök. Paris, november 21. Marseilleből érke­zett jelentések szerint ott tegnap a Phrygie postagőzös födélzetén Dsavid be.i és Haki bej volt ifjú török miniszterek ideérkeztek. Mind­ketten kijelentették, hogy küldetésük van Parisban, de kétségtelen, hogy letartóztatás­tól való félelmükben szöktek meg. Meduóba nem megy hajó! Fiume, november 21. A tengerhajózási vállalatok fiumei ügynökségei San Giovanni di Meduába szóló küldeményeket további intézkedésig nem vesznek föl. Jönnek a katonák ? Konstantinápoly, november 21. Az ana­tóliai vasúton szombattól kezdve a magán­forgalmat teljesen beszüntetik. Várják Péter királyt. Belgrád, november 21. A szerb főváros föl van lobogózva. Lázasan dolgoznak diadal­kapukon, a házak föl vannak diszitve, a nép lelkes örömmámorban készül a vasárnapi nagy napra. Vasárnap délelőtt tartja bevonulását Bel­grádba Péter király. Az egész város elébe megy a pályaud­varra és olyan ünneplésben részesitik, ami­lyet még nem látott a szerb főváros. Egészen megváltozott a város képe. Nagy az élénk­ség, az üzleti élet megindult, a lelkek mintha fölszabadultak volna a háborús depresszió alól. A szállodák tele vannak idegenekkel, kü­lönösen orvosokkal, akik minden államból ideérkeztek, hogy a sokezer sebesültet ápol­ják. Tegnap este nagy tüntetések voltak az utcákon. A tömeg a bolgár követség pa­lotája elé vonult és lelkes ovációt rendezett. Tesov követ beszédet intézett a néphez és beszédét e szavakkal végezte: — Éljen a Balkán-szövetség! Éljen Pé­ter király! Ma reggel megérkezett a harctérről Gel­linek őrnagy, magyar-osztrák katonai atta­sé. Távirat várta Belgrádban azzal a parancs­csal, hogy azonnal utazzon vissza Bécsbe. Némi nyugtalanságot kelt a városban, hogy a fogoly albánok között hárman fekete himlő­ben megbetegedtek. A rettenetes nyavalya terjedése ellen minden óvintézkedést meg­tettek. A nép körében rendkívül erős a gyii­löltség a monarchia ellen és a kormánynak nehéz helyzete lesz, mig a háborús lázat le­szereli. Belgrádban hallani sem akarnak ar­ról, hogy Szerbia lemondjon az adriai kikö­tőkről. Anglia annektálja Egyiptomot. London, november 21. A „Daily Ex­press" teljesen kifogástalan forrásból je­lenti, hogy az esetben, ha az európai Tö­rökország eltűnik, Egyiptomot legkésőbb néhány hónap alatt, előbb mint szuverén­tartomány Anglia védelme alá kerül, ké­sőbb pedig Anglia Egyiptomot bekebelezi. London, november 21, Kiamil pasa nagy­vezér, a következőket mondta a Times kon­stantinápolyi tudósítójának: -— Mi, áruikor az ellenség főbb városain­kat és az erősebb helyeket még nem foglal­ta el, a hatalmakat mediációra kértük, hogy eszközöljenek ki fegyverszünetet a békepre­liininárék megállapítása végett. Napok teltek el, mig a hatalmak végre alha^ározták, hogy együttesen keresztülviszik a mediációt. Köz­ben az ellenség ujabb helyeket szállott meg és bandákat fegyverzett föl, melyek falvakat föl­gyújtottak és öreg embereket, nőket és gyer­mekeket lemészároltak. Ha a hatalmak a fegyverszünet iránti kérelmünket azonnal kö­zölték volna a balkáni szövetségesekkel és ezzel komoly lépést tettek volna az ellensé­geskedések beszüntetésére, ezzel a katonák ezreinek életet lehetett volna megtakarítani és a mohamedán lakosság nem lett volna kénytelen a megszállott területekről az elkö­vetett kegyetlenségek miatt kivándorolni. <a-4saaaBaaBaaaaaaaBBaaBaaaaBaaBtiNaaaaBaBaaaawaaaaaa 20 ezer tanuló van Szegeden. — A népiskolai felügyelő jelentése. — (Saját tudósítónktól.) Szeged város ta­nácsához most terjesztette be statisztikai je­lentését Tóth Antal, népiskolai felügyelő. A jelentés szerint az 1912—3. iskolaév kielégitő. A külterületi, a belterületi, a felekezeti és a közép- és felsőiskolákba beiratkozott össze­sen tizenkilencezer és hatszázötvenkilenc ta­nuló. A be nem iratkozott tankötelesek szá­ma a belterületen hétszázhét, a külterületen ötszázharmincnyolc, ezek közül száznyolc­vanhét inas. Ez a statisztikai kimutatás igen kedve­ző, mert a mult évtizedben negyven és ötven százalék között ingadozott az analfabéták száma. A be nem iratkozottak száma arány­lag csekély és ez is csökkent a mult évi szám­mal szemben. Evröl-évre mindinkább emel­kedik a tanulók és csökken az indokolatlanul be nem iratkozottak száma. Különösen a kül­területen szemmellátható a javulás. Az álla­mi népiskolák száma folyton szaporodik, a mi rendkívül szükséges is, mert a tanyán né­ha öt-hat kilométert jár meg a nebuló, mig az iskolába érkezik. A községi iskolák államosítását unos­untalan sürgeti a város. Az iskolák államosí­tásával még kedvezőbb statisztikai kimutatás remélhető. A népiskolai felügyelő részletes jelentése a következő: Az 1912—3. iskolai évre iskolába beirt tanköteles korú tanuló volt szeptember vé­gén: 1. a külterületi állami népiskolában 6917, 2. a belterületi községi népiskolában 6164, 3. a belterületi felekezeti népiskolában 1297, 4. a belterületi közép- és felsőbb iskolában 4745, a.z összes iskolában tehát 19,123. Iskolába be nem irt tanköteles találtatott október első he­tében: 2011. A tanköteles korú iskolázó és nem iskolázó gyermekek összes száma tehát volt október elején: 21,134. Október elejétől november 10-ig beiratkozott még 536, van te­hát november 10-én iskolába járó; 19,659 és iskolába nem járó: 1475. Ez utóbbiak közül 1. belterületi 758, 2. külterületi 717. Indoko­latlanul nem iskolázó van tehát most: a belte­rületen 707, a külterületen 538. összesen: v>45. A be nem irt tankötelesek közt testi fo­gyatkozásban szenvedőnek találtatott 42 és pedig: nyomorék 11, vak 1, siketnéma 10 és hülye 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom