Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-19 / 83. szám

1912 november 19. DÉLMAQYARORSZÁO 3 nek ellenére a szegedi iparpártolást illetőleg még mindig maradtak fenn aggályai. Az a mozgalom tehát, mely ezzel a sajnálatos ügy­gyel kapcsolatosan lefolyt, talán első sorban arra alkalmas, hogy Szegedet iparilag lejá­rassa, aini legkevésbé teremthet olyan állapo­(Sajdt tudósítónktól.) A csataldzsai vonalon megtörtént az első igazi összeüt­közés. Egyben megtörtént az első nagy török győzelem. Konstantinápolyi, egyben berlini, párisi és londoni jelentések beszá­molnak arról, hogy a bolgár hadseregre rettenetes csapást mértek. Csataldzsa mel­lett a bolgár jobbszárny megsemmisült és maradványai nyolcezerhatszáz hadifogoly és negyvenkét ágyú visszahagyásával kénytelen volt hadállását megváltoztatni. A flotta rendkivül nagy szolgálatokat tett a török hadaknak. A szultán a trónörö­kössel első kamarása által tudatta a nagy török győzelem hirét. A törökök az északi szárnyon, ahol a hadihajók támogatták őket, elfoglalták az ellenséges sáncokat. A törökök itt is tizenhét ágyút vettek el a bolgároktól. A bolgárok ötszáz halottat és hétszáz sebesültet hagytak ezen a harcté­ren, akiket a törökök San-Stefanon át Iz­midbe szállítottak. A foglyok között der­koszi lovaskatonák is vannak. Négy bol­gár zászlóalj teljesen megsemmisült. A párisi ,,Le Temps" hivatalos je­lentése megerősiti e hirt, majd hozzáteszi, hogy a vereség a bolgár elbizakodottság tragikus eredménye. Ugyanis bizonyosra vette a bolgár hadvezetőség, hogy feltét­lenül tönkre verheti a török csapatokat. Ezért nem a kellő óvatossággal operált. A török hadvezetőség viszont értesült a bolgár tervekről és mozdulatokról és a vé­dekezésből a támadásba ment át, annyira, hogy a török támadás meglepte a bolgáro­kat. A török győzelem leírhatatlan lelke­sedést váltott ki és most már a helyzet fordulását bizonyosra veszik, annyira, hogy állítólag komolyan nem is gondolnak a béketárgyalásokra. Amig Csataldzsánál a törökök az ijesztően föllépő kolera ellen is védekezni akarnak, ugyanakkor a másik balkáni kon­fliktus kisért. Ugyanis Szerbia még min­dig nem válaszolt a monarchiának. Ugrón követünk tárgyalt ugyan Pasics miniszter­elnökkel, de a tárgyalásról semmi hivata­los eredményt nem jelentenek, sőt egyik hir szerint csak Péter király Belgrádba való visszatérése után válaszol Szerbia. Viszont Szerbia célja ma is ugyanaz, ami volt: elfoglalni kikötőket az Adriai-tenger­nél. Párisban és Berlinben pesszimista a hangulat. A helyzet komolyabb, mint va­tot, hogy a vállalkozni kívánók városunkat fölkeressék. Az ilyen helyzet megteremtése pedig szegedi iparosnak nem lehet eélja. Ép ezért ajánlatos lesz, lia a mozgalmakban és az ország informálásában körültekintőbbek leszünk. laha, — mondják. Szerbia és Montenegró határozottan ellene van Albánia független­ségének s készek a monarchiával konflik­tusba keveredni. Hogy Bulgária nem tá­mogatja őket konfliktus esetén a monarchia ellen, az bizonyos. Bulgária különben kész a monarchia és Szerbia között a tárgyalá­sok vezetésére. Giessl báró osztrák és magyar követ tegnap újra kihallgatáson jelent meg Ni­kita királynál s kijelentette neki, hogy Al­bánia autonómiája nem egyeztethető ösz­sze Alesszió és Médua megszállásával, mert Ausztriára és Magyarországra nézve nem lehet közömbös, hogy az Adrián kicso­da veti meg a lábát. A király erre azt fe­lelte, hogy a szövetséges államok kormá­nyai Albánia autonómiájára vonatkozó eszmeváltásukat még nem fejezték be. Hoz­zátette, hogy a montenegrói csapatok Alessziót és Méduát még nem szállották meg. A király azt mondta, hogy csak saját nemzeti érdeke szerint jár el és hogy meg van győződve Albánia föloszlásának ne­hézségeiről. Nikita király nyilatkozatával ellenkezik a „Berliner Tagblatt" ama, föl­tétlenül megbizható hire, hogy monteneg­rói csapatok bevették Médua kikötőt és Alesszió előtt állanak. Bécsből jelentik: A külügyi hivatal Prohászka prizreni osztrák és magyar kon­zul sorsáról még mindig nem tud semmit. A szerb kormány a bécsi külügyi hivatal­nak arra a kérésére, hogy engedje meg egy hivatalnokának, hogy Prizrenbe me­hessen és az ügyet megvizsgálhassa, taga­dóan válaszolt. A külügyi hivatal már most energikus módon fölvilágosítást követelt a szerb kormánytól sajátszerű viselkedésé­ről és Pasics kijelentette, hogy sajnálja, de nem ad fölvilágosítást és nem enged­heti meg, hogy Prizrenben megvizsgálják az ügyet. Pasics válasza megdöbbenést és fölháborodást vált ki. A balkáni eseményekről még ezek a jelentések érkeztek: Török győzelmek. Konstantinápoly, november 18. A Csa­taldzsa körül folyó harcokról eddig hivata­los közlést nem hoztak nyilvánosságra. A török estilapok jelentik, hogy a bolgárok jobb és balszárnya vereséget szenvedett és a törökök előnyomulnak. Egy bolgár hadosz­tály körül van zárva. A török csapatok több ágyút zsákmányoltak és 8600 bolgárt elfog­tak, akinek nagy része este érkezik ide. .4 flotta megsemmisítette a bolgár municiós készleteket. A lapok jelentik még, hogy a török csapatok újból elfoglalták Szerfldsét. (Szerfidse Tesszáliában van: ez tehát a gö­rögökön nyert győzelem.) Konstantinápoly, november 18. Vasár­nap reggel óta Perában távoli ágyudörgést hallani. Azt hiszik, hogy Hademkőjljől innen csata dul. Tekintettel a helyzetre, a nagy­követek a diplomáciai kar doyenjánál, Palla­vicini őrgróf, osztrák-magyar nagykövetnél együtt vannak és tanácskoznak a bolgárok Konstantinápolyba való bevonulása esetére teendő intézkedésekről. A Szabad jelentése szerint tegnap Hademkőjnél harc volt, mely a bolgárok visszavonulásával végződött. Ujabb jelentés szerint a bolgárok, akik egész éjszaka előnyomultak, ma reggel óta a Csa­taldzsa-Derkosz vonalon folyt harcban az egész vonalon vereséget szenvedtek. A bol­gárok a tőrök tüzérség bombázásától üldöz­ve visszavonultak. Konstantinápoly, november 18. Egy utas, aki szombat éjszaka Bujuk-Csekmedzséből ideérkezett, azt mondja, hogy a védelmi vo­nal mentén nem volt nagy a harc. Csak ki­sebb csetepaték vannak a földerítő osztályok között. Egy török csendőrtiszt, aki tegnap­előtt Szilivribe ment, Pulajánál tanuja volt egy török és egy bolgár földeritő lovascsa­pat harcának. Egy bolgár elesett, a többiek Kesejkőj irányában futottak. Egy török őr­járat meglepett huszonnégy parasztot, kik sáncokat készítettek a bolgárok számára. Tegnap délelőtt a bolgárok Bujuk-Csekmed­zse előtt négy ágyút vontattak föl és bom­bázták a török flottát, amely a tüzelést vi­szonozta és két bolgár ágyút elnémitott. A bombázás délutánig tartott. Konstantinápoly, november 18. Délután 5 óráig a perai magaslatokon Hademkőj és Derkosz irányából intenzív ágyúdörgés volt igen tisztán hallható. A tlizérharc már reg­gel 5 óra óta tartott. Percenként mintegy 20 lövést lehet hallani. A harc még tart. Szá­mos muzulmán menekülő család kocsikkal és háziállatokkal a perai magaslatokon tá­borozik. Visszaverik a bolgár hadtesteket. Konstantinápoly, november 18. Na­zim basa főparancsnok a nagyvezérség­hez a mai kelettel a következő táviratot in­tézte: Ma reggel harc fejlődött ki tüzérsé­günk és gyalogságunk, valamint a bolgár gyalogság között, mely előre akart nyo­mulni. A harc egy órai megszakítással es­tig tartott. A bolgár gyalogság, mely cen­trumunk és jobb szárnyunk ellen elő akart nyomulni, tüzérségünk tüzelése elől kény­telen volt menekülni. Három ellenséges üteget elpusztítottunk. San Giovanni di Meduát elfoglalták! Rjeka, november 18. Az éj folyamán a főhadiszállásra érkezett hivatalos jelen­tések szerint Martinovics montenegrói tá­bornok csapatai szombaton este megszál­lották San Giovanni di Medua kikötővá­rost. Belgárd, november 18. Két napi harc után tegnap sikerült szerb csapatoknak a Mo­nasztir előtti legfontosabb pontokat megszáll­ni. A törökök a város felé vonulnak vissza, a melyet a szerbek rövid időn belül elfoglal­nak. Pusztít a kolera. Konstantinápoly, november 18. A Reuter-ügynökség jelenti: A kolera bor­A HÁBORU A BALKÁNON. Csataldzsánál borzalmas harcok után megverték a bolgár hadsereget. — A bolgárok iszongu vereséget szenvedtek. — Szerbia még mindig nem válaszolt a monarchiának, ellenben tovább hódit az Adriai­tengernél. — Szerbia és Montenegró: az albán füg­getlenség ellen. — Törökország ötödik ellenfele: a kolera.

Next

/
Oldalképek
Tartalom