Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-19 / 83. szám

4 zasztó csapássá kezd válni a hábor "ál. A hatóságok képtelenek szembeszállni r * észszel. Háromezer beteget vasúton Sa.„-Stefanoba vittek, ahol 24 órát étlen-szomjan töltöttek a vasúti kocsiban. A négy kezelő orvos kijelenti, hogy nem tud háromezer beteget ellátni és nem tesz semmit. A vonatokat vissza kellett volna szállítani, de a vasúti tisztviselők és Pallavicini őrgróf osztrák-magyar nagykövet interveniálására elhelyezték és ápolásba vették őket. Borzasztó dolgokat mesélnek arról, mi mnident kell a betegeknek szenvedniük a kórházakban, főleg a török orvosok és ápolók érzéketlensége miatt. Hir szerint a bolgár hadseregben nemcsak kolera, hanem pestis is pusztít. Attól tartanak, hogy a bolgárok bevonulása a várost egészségügyileg igen veszélyeztetné. Hivatalosan 29 koleraesetet jelentenek, melyek közül egy halálos lefolyású volt. Egyes nagykövetek a portától intézkedéseket követeltek a kolera terjedésének veszélye ellen. A külügyminiszter elnöklete alatt ma délután nemzetközi egészségügyi tanácskozás volt, a mely a kolera ellen teendő intézkedésekkel foglalkozott. Nem adják át Drinápolyt. Konstaníinpáoly, november 18. A „Tasviri Efkair" értesülése szerint a bolgárok a fegyverszünet megkötése előtt követelték Drinápoly kiürítését. A porta nem egyezett bele, hanem a békepreliminárék tárgyalását kezdte meg. Bulgária — békés. Szófia, november 18. A Mir kijelenti, hogy a 'nagyhatalmak mediációja elejétől fogva sikertelenségre volt Ítélve és Törökország helyesen cselekedett, amikor békejavaslattal egyenesen a szövetségesekhez fordult. Ez kedvező jel, mert azt mutatja, hogy a tegnap urainak hajthatatlan gőgje hidegvérnek ad helyet, mely lehetővé fogja tenni az állandó béke elérését. Törökország érdekében van, miután még nagy területei vannak és még egy végső reménye, hogy ezeket modern állammá alakithatia át, — hogy definitív megállapodásokat létesítsen a balkáni államokkal. Főleg abban legyen előzékeny, hogy minden lehető koncesszió megadására hajlandó és ebben az esetben legyőzői nyomban legjobb barátaivá lesznek, sőt jövőbeli szövetségeseivé is válhatnak. Ugrón és Paslcs. Belgrád, november 18. Ugrón István osztrák-magyar követ szombaton Pasics miniszterelnökkel tanácskozott. Péter király és Ferdinánd cár nem találko-^k Belgrádban. Montenegró a fegyverszünetről. Rjeka, november 18. Illetékes helyről származó információk szerint Montenegró is kész a szövetséges államokkal egyetértésben Kiamil pasa békejavaslatának megfontolásába bocsájtkozni. Hangsúlyozza azonban e forrás, hogy ez egyáltalában nem jelenti a katonai operáció beszüntetését. Ellenkezőleg, a támadások csökkentésével együtt nagyobb éberség lesz szükséges. Lehetségesnek tartják, hogy a legrövidebb idő alatt fegyverszünet jön létre. Az esetleges békeföltételekről is ezidőszerint tárgyalások vannak folyamatban az érdekelt kabinettek között. Ámi Montenegrót illeti, valószínű, hogy ragaszkodni fog Szkutari átadásához, annál inkább, mert ez a város montenegrói csapatoktól teljesen körül van zárva. Nikita király ma nagy csoport Amerikából hazatérő montenegróit fogadott és közölte vefiik, hogy már megindultak a béketárgyalások és igy szabadságukban áll, vájjon bevonulnak-e a csapatokhoz vagy nem. DÉLMAGYARORSZÁG A király ecsetelte a hadi sikereket és hálát adott Istennek, hogy a vérontás véget ér. Montenegrónak — úgymond — most gazdasági emelkedésére kell törekednie. A béke helyreállta után tömegesen lesz munka minden téren. Ezért a montenegróiak ne térjenek vissza Amerikába, hanem igyekezzenek munkaerejüket az országnak szentelni. Borzalmak a csatatereken. Konstantinápoly, november 18. Egy Hademkőjből érkezett harctéri tudósító a következőket beszéli: Mialatt lovon bejártam a hadállásokat, olyan képét láttam a nyomornak és szenvedésnek, amilyenre alig lehetett imég példa. Már kilométerekre a helység előtt döglött lovak hullái úsznak mocsaras vizeken, melyekből az elvonuló szomjas és elcsigázott csapatok a biztos halált isszák magukba. Egy erzunhiani zászlóalj, mely tegnap hagyta el San-Stefanót, már félig kolerás volt, mire a fronthoz érkezett. Mentül közelebb ér az ember Hademkőjhöz, annál több holttestet lehet az ut mentén találni. Katonák voltak ezek, kiket nem az ellenség golyója pusztított el, hanem a járvány. Vezérkari tisztek beszélik, hogy vasárnap egy hete még csak 500 kolera megbetegedés volt a török táborban, 100 halálesettel, most a megbetegdések száma meghaladja az 5000ret. Most persze fertőtlenítenek és nagy tömegben hozattak klórkálit, hogy a járvány terjedését, amennyire lehet, gátolják, de már késő. Ha tizennégy nap előtt lisztet hozattak volna, hogy legyen elég kenyér és ne éhezzenek a csapatok, a járványt el lehetett volna kerülni. Egy tüskedróttal bekerített táborba hajszolják össze a kolerás katonákat, ahol feltűzött szuronnyal őrzik őket, de ez az intézked ő V hiábavaló, mert a tiiskedróton tul is tucatszámra betegszenek meg a katonák és összeesnek Toll alig képes arra, hogy ezeket az állapotokat leirja. A betegek rettenetesen kínlódunk és jajgatásuk szinte elviselhetetlen. A tisztek fertőtlenítik magukat és tanácsokat osztogatnak a legénységnek, de ezek a tanácsok teljesen kárbavesznek. A szomjazó és fatalista legénység lekuporodik a holttestek mellé és issza a megfertőzött vizet. A lakosság riadtan menekül. Szaloniki és a zsidók. Athén, november 18. Az athéni távirati iroda azokat a bireíket, mintha a szalonikii zsidók ellenséges magatartást tanúsítanak a görögök ellen, határozottan megcáfolja és megállapítja, hogy Görögország annál inkább számit a zsidók rokonszenvére és hazafiságára, mert egyike volt az első országoknak, mely a zsidóknak teljes egyenjogúságot adott. Különben a király legutóbbi thesszáliti utján Trikalában egy előkelő zsidó házában lakott es Görögország az egyedüli keleti állam, aihol zsidók államhivatalalokat viselnek, birói hivatalt is. Miklós fejedelmet Szaloniki katonai parancsnokává nevezték ki. A török foglyok. Athén, november 18. A Szál oni kiben elfogott 26.000 török katona Görögországban való szállítását vasárnap kezdték meg. Bulgária török hadifoglyainak egy részét vasúti vonalok építésénél foglalkoztatják. A foglyok e munkáért fizetést kapnak. Kolera! Konstantinápoly, november 18. A Wolffügynökség jelenti Konstantinápolyból: Külföldi tisztek, kik a Csataldzsa vonalat megtekintették, azt mondják, hogy a helyzet reménytelen. A törökök a kolera következtében nem tudják magukat tartani. Az ütegárkokban egy-egy katona áll őrt, mig számtalan beteg a mezőkön kínos vonaglások között elpusztul. A pályaudvarokon sok ezer beteg és sok száz halott fekszik szanaszét. Lehetetlen a járványt leküzdeni. Derkosban, ahol a konstantinápolyi vizvezeték 1912. november 20. rezervoája van, csütörtökön éjjel az ottani őrparancsnokság tizenöt embere megbetedett és 12 közülök meghalt. A tisztek nézete szerint lehetetlen Csataldzsánál tovább harcolni, de a bolgárok sem szállhatják meg a hadállásokat, mert kiteszik a hadseregüket a koleraveszélynek. Partraszállngk a külföldi katonák. Konstantinápoly, november 18. A külföldi hadihajókon befejezték az előkészületeket a tengerészkatonák partraszállitására. A nagykövetek konferenciája elhatározta, hogy hétfőn reggel félötkor partraszállitja a matrózokat. ; : l ] Üldözik az ifjú törököket. Konstantinápoly, november 18. Az ifjútörök komité tagjainak letartóztatásáról keringő hirek túlzottaknak látszanak. A letartóztatásuk csupán utójátéka annak a mentingnek, melyet a bizottság annak idején a háború mellett rendezett. A letartóztatottak között van Szulejman Nozif volt trapezunti váli, Abdullaih Dzserdet újságíró, Feik volt drinápoiyi képviselő, Risa pasa volt karab'isszari képviselő, Dzsunorosz újságíró, Muhiddin. a Tárni főszerkesztője, fivére, Rsnsd, Pezli Nedzsik, a sajtóiroda jelenlegi főnöke és Dzsemel sajtóirodai munkatárs. Nazim dr. letartóztatásának hire névbasónlóságosan alapszik. Haladzsi, Izimail és Babanzsde volt minisztereket keresi a rendőrség. A rendőrség az ifjútörök bizottságnak körülbelül ötven tagja után kutat. Hir szerint a kormány a letartóztatásokat azért rendelte el, mert állítólag öszszreslrürésrőt vannak bizonyítékai. Az Ifjútörök komité több emisszáriuist a főhadiszállásra küldött, bogy a hadsereget rábírják, bogy kormányváltozás kierőszakolása végett Konstantinápolyim menjen vissza. Miért verték meg a törököket? Két ulema, akik részt vettek abban a misszióban, mely a csapatok szellemének emelésére lett kikiildve, vizsgálataik alapján a törökök vereségének okairól az Ikdam-ban a következőket irják: A legfőbb ok az ifju-török kormányok által a hadseregben teremtett helyzet, főleg a régi hadseregformációk módosítása. Azelőtt mindien rint azonban csak 12, néhány zászlóalj öt tiszt parancsnoksága alatt tengődött. A szekéré szlovák leszállítása megneheziteitte a muníció ós élelmiszerszállításokat. Hiányoztak egyéb szállítóeszközök is. A bolgárok hatszor annyi automobillal és négyszerannyi szállítóeszközzel rendelkeztek. Ezenfelül a tüzérségi mnnieióban hiány állott be és az ágyúcsövek is szétrobbantak, A gyalogságot pánik fogta el és menekült az ellenség srapnelzápora elől. A redifek mozgósítása és koncentrálása nem ment az előirt gyorsasággal és a járvány miatt lehetetlen volt a szíriai tartalékokat a harctérre szállítani. A redifek egy része teljesen kiképezett en volt. Végül rámutatnak az uilemák mint fontos okra a vallás elhanyagolására. Azelőtt a katonák kötelességszerűen naponként ötször imádkoztak és papok tartották ébren vallási érzületüket. Az utóbbi években azonban mind ritkábban imádkoztak. A katonákat a hazáért való halál eszméjével akarták lelkesíteni, amit azonban nem lehetett a katonákba beplántálni: Másrészt a csapatok szelleme süllyedt, mert négy esztendő óta legnagyobbrészt Macedóniában, Albániában, Hauranben, Kerakban vagy Yemenben hurcoltatták őket. Rokonaik legtöbbjei, szülőik, kiket szintén a vidékekre küldték, sohasem tértek vissza.