Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-30 / 67. szám

DFXMAGYARORSZÁG 1912. október 30. ' wÉibti&i&hfifc* London, október 29. Grey Edvárd tegnap este több diplomata fogadása után a hadügyi és a tengerészeti miniszterekkel tanácskozott és a tanácskozás után a kül­ügyminiszter kihallgatásra ment a király­hoz. London, október 29. A „Standard" jelentése szerint az angol kormányban a Balkán-kérdésről nagy a vélemény-különb­ség. Grey Edvárd határozottan ellene van minden területi változásnak, ellenben Lloyd George teljesíteni kivánja a balkáni népek követeléseit s ujjong, valahányszor török vereséget jelentenek. Megbukott a török kormány. Konstantinápoly, október 29, Telje­sen megbizható forrásból jelentik, hogy az utóbbi napok eseményei teljesen megrendí­tették a mai kormány állását. A szultán Kiamil basát fogja megbizni a kormány le­mondása után uj kormány alakításával. A változás csak napok kérdése. SZÍNHÁZ, művészet Színházi műsor: SZERDÁN: Erős láncok, vígjáték. Be­mutató. CSÜTÖRTÖKÖN: Erős láncok, vígjáték. PÉNTEKEN: d. u.: Ártatlan Zsuzsi, ope­rett. PÉNTEKEN ESTE: Erős láncok, vig játék. SZOMBATON: New-York szépe, operett. VASÁRNAP d. u.: A gólya, bohózat. VASÁRNAP ESTE: New-York szépe, operett. — Szimfónikus hangverseny. A Szegedi Tisztviselők Otthona, mint jeleztük, október 30-án, szerdán, rendezi első szimfonikus hang­versenyét sáját dísztermében. A hangverse­nyen Szántóné Ladányi Mariska, a városi zex neiskola kiváló tanárnője is működik közre s ez alkalommal két nagy áriát énekel zene­kari kísérettel. Szántóné Ladányi Maris­ka urasszoiiy tizenöt év óta működik a :vá­rosi zeneiskolánál, min(t énektanárnő s ez idő alatt ugy az énektanítás terén, mint az éneknek kultiválása körül nagy érdemeket szerzett. A művésznő és tanárnő azelőtt a bu­dapesti, majd később a gráci operáltak volt tagja. Huzamosabb idő óta most lép fel újra, liogy művészetével hozzájáruljon ahhoz a szép kulturális célhoz, amelyet a Szegedi Tisztviselők Otthona a szimfonikus hangver­senyek rendezésével maga elé tűzött. A hang­verseny többi számát a honvédzenekar lát­ja el, Fichtner Sándor, a jeles karmester ve­zetése alatt s Zucker Simon, a zeneiskola kit váló zongora művészének közreműködésével. Előadásra kerül Nikolai, Schubert és Goldl mark egy-egy nagy zenemüve. A hangvert seny pontban 6 órakor kezdődik. Belépő-dij tagok s családtagjaik részére 70 fillér, nent tagok részére pedig 1 korona 20 fillér. * Erős láncok. A szinházi iroda jelenti: Soltén Pelix vígjátéka, az Erős láncok, telje­sen készen várja a holnapi bemutatót. A kitű­nő darab, amely a hagytálenthmu iró első színpadi müve s mint ilyen Általános sikert ért mindenütt, á legjobb szereposztásban ke­rül szinre. SiolmePOlga, Almássy Endre, VL lányi Sándor, Szűcs Irén játszák a vezető sze­repeket. * Newyork szépe. A szinházi iroda közli: Karker hires, dallamos táncoperettje, New­york szépe, a kilencvenes évek legnagyobb szenzációin darabja, teljesen uj rendezésben, megragadó kiállításban kerül szombaton fel­elevenítésre. Ferenczy főrendező feldolgozá­sában és a kiállítás pazavságáhan szinte pre­mierszámba megy a darab, amely az idők fo­lyamán csak nőtt értékben. Az előadásban a teljes énekes személyzet részt vesz. * Leányvásár. Szerdán este premiér lesz az Uránio-szinházban. Vetitésre kerül a'Nor­dis-fllmek legizgalmasabb drámája a Leány­rtfrtby'mely: tá-rgyát ^legsötétebb, degszeny­•nyesebb világból merítette. A leánykereske­delem az alapmotívum. Izgalmas jelenetek váltakoznak, erősen karikírozva jelennek meg a vásznon a világ legziilött'ébb lebujai, de a darab alaptónusa még is az erköles védelme. A 'nemzetközi leánykereskedelem ellenes liga készítette a szenzációs darabot. Érdekesebb film még nem került Szegeden bemutatóra. * Pali-est a Vassban. Szerdán este „Pali" premier lesz a ross-niozgófényképsziinház­ban. Hét Pali kép kerül vetitésre. 'Mind uj mókái a világ lé&ltiresehb moziszínészeinek. A Pa'lr "műsor legszenzációsabb darabja Pali n Mmtfbert oimü lesz, mely humor dolgában páratlan műalkotás. Vig kacagástól lesz han­gos szerdán este a Vass-mozi helyisége. '" Legjobb szinházi cukorkák Liliden­Teld Bertalan Első szegedi cukorkagyárá­ban, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. A jótékonyság szegedi hölgyei. — Napközi Otthon és Leány Otthon. ­(Saját tudósítónktól.) Kedden délután négy óra tájban, amikor beléptünk a szegedi Katolikus Kör csinos bútorzatú termébe, kel­lemes meglepetésben részesültünk. A hosz­szu asztalnál nem vallási vitába merült, fa-* natikus urak üldögéltek, még csak nem is jezsuita atya Bangha Béla prédikált. Kedves uri nők élvezték a Katolikus' Kör vendégsze­retetét, akik szimpatikus komolysággal dis­kuráltak — csöndben. A Katolikus Nővédő* egyesület választmánya ülésezett, a progra­mon mindig aktuális téma szerepelt, a: jóté­konyság. A jótékonyság szegedi hölgyei két ideá­lis intézményről tárgyaltak. Az egyik a Nap­közi Otthon, a másik pedig a Leány Otthon. Raskó István dr.-né, az egyesület agilis el­nöknője, megnyitó beszédében a jótékonyság fanatikusának mutatkozott be. Meglepő ra­jongással beszélt a két intézményről, amely­nek szervezése javarészt az ő érdeme. Beszé­dében feltűnést keltett a minden vallástól füg­getlen jótékonyságra való energikus hivat­kozás — hiszen uram isten, mégis csak a Katolikus Körben ültünk. — Mi csak vallásos alapon gyakoroljuk a jótékonyságot, de amikor adakozunk, nem j válogatunk a vallásban. Az egyesület elnöknőjének ezt a kijelen­tését nem szabad rossz néven venni. VaÍláso§ alapon — ez még nem jelent felekezeti jóté­konyságot. Azok a hölgyek, akik imponáló komolysággal helyet foglaltak a teremben, Vallásos érzületnek és ez csak — legalább á részükről — táplálja a jótékonyságra való hajlamukat. * Az ülésen — az egyesület Céljának is­mertetése közben — beszéltek a „rossz utr(i tért leányok megmentésérőlEz már megle­hetősen kényes ötlet, azonkívül távol esik a szószerinti jótékonyság határán. Az egyesü­let azonban —1 nővédőegysület és ennek már csakugyan a működési körébe illik a szeren­i csétlen sorsú leányok „visszatérítése." Par­don, hölgyeim, hogy közbeszólok, de ez egy kicsit lehetetlen. Önök, ott benn a teremben, mind finom lelkű nők, akiknek az élet hajótöröttjein megesik a szivük. És tetszik az a gondolat, hogy karonfogva visszasétálnának velük rt züllés úgynevezett lejtőjéről, önök ezt a gö­rögtüzes gondolatot is vallásos alapra építik. De azokat a leányokat már nem lehet esak ugy visszaráncigálni az érintetlenség napsü­téses földjére. Még akkor sem, ha keresztet tartunk elibiik. És ezt a célt, amit papiros­ról fölolvastak, önök sem veszik túlságos ko­molyan. Hiszen tisztán látszott, hogy amikor erről szó esett, ügyesen átnéztek fölötte. Tü­relmesen várták, amig végre erről a vesze­delmesen komoly kérdésről fölolvasták az utolsó szót . . . Inkább arról kellene beszólni, liogy azok a nők, akiket már utolért a végzetük, ne le­gyenek minden hatóság és a társadalom ron­gyai, akikre kénye-kedve szerint mindenki rátapos. Szabályozzák ezeknek a nőknek a sorsát, emiatt nem csorbul meg a legkénye­sebb emberi méltóság sem. Csak valamivel több bátorsággal és súlyosabb megértéssel kell hozzányúlni ebez a problémához, nem ugy, mint kedden délután. Ha már egyszer hozzáfogtak, hölgyeim. * Az illés legjelentősebb eseménye, a: Nap­közi Otthon. Ez, az intézmény begavári Back Bernát alapítványából létesült. A Korona-ut­cában egy emeletes házat építtettek az Ott­hon céljaira. Az intézmény előkészítésére el­sősorban Raskó István dr.-né érdeme. A ter­vezetet Simkó Elemér dr., az egyesület tit­kára, a következőkben ismertette: — A Napközi Otthon olyan két-hat éves gyermekek ápolására, gondozására, táplálá­sára és felügyeletére létesült, akiknek a szü­lei munkában vannak és igy gyermeküket nem részesíthetik a kívánatos gondozásban. Az Otthon, az alapítólevél intenciója szerint, valláskülönbség nélkül fölvehetők a gyerme­kek. Indokolt esetben a két éven alóli gyer­meket is befogadja az intézet, amely reggel öt órától este noylc óráig rendelkezésre áll. Fölvehető naponta maximum hatvan gyer­mek. A Napközi Otthonban a felügyeleti jog elsősorban az egyesület elnökségét illeti. Vá­lasztanak intézeti orvost, óvónőt és feliigye­lőnőt, valamint megfelelő segédszemélyzetet. Az intézet évi költségvetését tízezer koroná­ban állapították meg. Ezt az összeget telje­sen fedezik a segélyek. A kereskedelmi mi­nisztérium is megszavazott ezer koronát, mert az intézmény elsősorban a munkások hely­zetén segit. Az évi segélyek fölemlitésénél érdekes jelenet történt. —" A várostól is kértünk évi kétezeröt­száz korona segélyt, — mondta Raskó Ist­ván dr.-nő, -9-1 hiszen a város nyakáról vesz­sziik le a gyermekeket. A pénzügyi bizott­ság ülésén fölszólalt két ur (itt két ekszpo­nált szabadkőműves nevét emiitette az el­nöknő); akik azt'mohdták, hogy.<mi felekezeti egyesület vagyunk és ezért nem kaptunk, csak ötszáz koronát. Persze, ezt az alamizs ruít is el kellett fogadnunk, mert szükségünk van a pénzre. — Tiltakozunk a vád ellen, — folytatta az einöknő — mi nem űzünk felekezeti jótékony­ságot! Valláskülönbség nélkül segélyezünk, amit legjobban bizonyít <az,<Rogy a mult év­ben is hétezerötszáz 'koronát szétosztottunk anélkül, hogy bárkinek a vallása iránt is ér­deklődtünk volna. * — Kérem, hölgyeim mondta az elnök­nő — ha valakinek van valami jó.tanácsa a Napközi Otthonra vonatkozólag . . . —'Mennyit fizetnek egy-egy gyermekéi t? — érdeklődtek a hölgyek. — Naponta husi fillért. '•

Next

/
Oldalképek
Tartalom