Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-30 / 67. szám

1912. október 26. delmagyarorszao 3 A HÁBORÚ A BALKÁNON. Párisban a monarchia és Oroszország mozgósításáról beszélnek. — Ujabb harcok. — A török támad. — Dri­nápolyt kiéheztetik. — Plevlje a montenegróiaké. — Ujabb bolgár győzelem. — Ütközetek minden vonalon. :1 (Saját tudósítónktól.) Párisban a mai napon a szenzáció erejével hatott az a hir, hogy Ausztria-Magyarország, valamint Oroszország mozgósítanak. Orosz, vala­mint osztrák és magyar lapok is irnak már mozgósításról, — mondották. Különösen a párisi tőzsdén okozótt konsternációt a hir és nagy áresés következett, mindenben. A nyugtalanság szinte általános, annál in­kább, mert cáfolat nem érkezett e hirre vo­natkozólag és mert Angliában, Romániában is nyugtalan hirek érkeztek. De másutt is nagyhatalmi beavatkozást emlegetnek és különféle terveket közölnek, hogy milyen uj területi változásokat hajtanak végre a Balkánon. Kirkkilisszénél valami rémes zavar le­hetett a török táborban: csak ez magya­rázza a vár gyors elestét. De a-zavar oka még nincs földerítve, legalább a világ szá­mára nincs. Mert a konstantinápolyi főha­diszálláson, ugy látszik, már tisztában van nak a történtekkel és a katasztrófa oko zóival. A minap kétszáz katonát löveteti agyon a hadbiróság. Ma pedig hire érke­zik Konstantinápolyból, hogy ugyanez a sors érte. Azim béget, az egyik kirkkilisz­szei parancsnokot, akinek magatartása okozta a bolgárok könnyű győzedelmét. Azim béget kivégezték. Nazim basa török hadügyminiszter és főparancsnok jelenti, hogy a bolgárok Kirkkilissze óta meggyöngültek, ellenben a törökök megerősödve készülnek az uj ösz­szeütközésre. Nazim szerint Kelet-Rumé­liában nagy ütközet várható. Ha ez a török jelentés igaz dolgot tar­talmaz, akkor legalább is érthetetlen az a bolgár távirat, amely már Lüle-Burgász elfoglalásáról szól. Ez a város ugyanis a törökök második csatavonalába esik Kirk­kilissze és Drinápoly mögött. A törökök itt várják az előnyomuló ellenséget arra az esetre, hogy ha Drinápoly is elesnék. Erről pedig egyelőre szó sem lehet s a bolgárok rnég korántsem jutottak annyira, hogy Lü­le-Burgászt is fenyegessék. Egyáltalán újra meg újra hangoztatni kell, hogy a balkáni csatatérről érkező hi­rek nagyon megbízhatatlanok s még ko­rántsem lehet tudni, milyen fordulatot vesz a hadjárat. Annyi bizonyos, hogy eddig a szövetkezett kis államoknak kedvezett a hadiszerencse, a jövő azonban még mindig a török fegyvereké lehet. A Romániából érkező hirek nagy nyugtalanságról szólnak. A román király­ság nem akarja kitenni magát annak a ve­szedelemnek, hogy kimaradjon abból a nagyarányú rendezkedésből, amelyet kü­lönböző diplomáciai bölcseség mostanság kilátásba helyez a Balkán számára. Ennél­fogva Románia készen tartja hadseregét s nem lehet tudni, hogy egy adott pillanat­ban mikor lép az öt hadakozó fél közé a hatodik, magának is részt követelve a re­mélt osztozkodásból, — amit azonban az osztrák és magyar monarchia sem nézhet összetett kézzel. A jövőnek szemhatára sötét s nőttön­nő a vészes feszültség. El lehet-e kerülni a világháborút a balkáni hadjárat nyomán: ki tudja? Tegnap délután Bécsben közös mi­niszteri értekezlet volt, amely hajnali négy óráig tartott és eredmény nélkül végző­dött. Állítólag a bosnyák vasutakról ta­nácskoztak s ebben nem tudtak a kormá­nyok megegyezésre jutni. De az ember ilyenkor tele van kétséggel és aggodalom­mal. Vájjon csakugyan nem tárgyaltak Bécsben másról, mint vasútépítésről Bosz­niában? A mai napon érkezett hireink itt kö­vetkeznek: A török főparancsnok távirata. Konstantinápoly, október 29. Nazim, basa hadügyminiszter, főparancsnok ma a következő táviratot küldte: A kelet-ruméliai bolgár hadsereg az e hónap 22-én Kirkkilisszétől északra le­folyt harcban tetemesen gyöngült s eddig még nem sikerült a rendet helyreállítania és folytatni az előnyomulást. A császári ke­leti hadsereg, mely e nap óta éjjel-nappal működésben van, igyekszik erejét szapo­rítani és növelni. Ennek következtében a legrövidebb időn belül valószínűleg nagy csata lesz. Este nyolc órakor kiadott félhivatalos közlemény ezt jelenti: A hadügyminiszté­riumhoz érkezett táviratok szerint a hadse­reg megkezdte előnyomulását. A tisztek biznak. Konstantinápoly, október 29. Csorluból jelentik, liogy a török csapatok bátorsága és harcias kedve minden kétségen (felül áll. A tisztek biznak abban, hogy nemsokára döntő győzelmet aratnak. A Konstantinápolyba ho­zott bolgár sebesültek között több orosz tiszt van. Ujabb bolgár győzelem! London, október 29. A „Daily Tele­graph" jelenti Stara-Zagorából: Körülbe­iül két nap előtt a törökök ellentámadást intéztek a Famrus kerületben, Filipopolisz irányában. Az ütközet nagyon véres volt, de a részleteket még nem isinerik. A harc­ban a bolgárok győztek, akik Filipopolisz­ból erősítéseket kaptak. 4 A kirkkilisszei titok. Konstantinápoly, október 29. A kirkki­lisszei eseményeket most következőképen ma­gyarázzák: A török vezérek egy része bosz­szankodott a csapatok lassú előnyomulása. miatt és végül engedelmet kaptak arra, hogy előrenyomulhassanak. Október 21-én éjjel erős gyalogos és lovás hadoszlop Mahmud és Azisz hadvezérek parancsnoksága alatt el­indult, hogy a bolgárokat meglepje. Az éj­jel nagyon viharos volt s a törökök korán reggel összetalálkoztak a bolgárokkal, de nem előcsapatuhkal, mint ők hitték, hanem nagyon erős hadsereggel, amelyet a törökök nem tudtak visszavetni. Ebez járult még az is, hogy az éjjeli sötétségben az egyik török hdaoszlály tűzbe vett egy másikat és igen nagy veszteséget okozott nekik. A bolgárok a törököket visszaverték s a menekülő török lovasság óriási rémületet okozott s magával ragadta a gyalogosokat is. Drinápolyt kiéheztetik.. Szófia, október 29. Miután a bolgár hadsereg értesült arról, hogy Drinápoly hiányosan van élelmiszerrel ellátva, más­részt, hogy elkerülje az általános roham­mal járó súlyos veszteségeket, Drinápoly rohammal való bevételének tervét egyelő­re elejtették és a vár tervszerű ostromlását, illetve kiéheztetéséi határozta el a bolgár hadvezetőség. Harc a szerbekkei. Belgrád, október 29. A szerbek tegnap Ovce-Polyet és Veleszt elfoglalták. A hadmű­veletben főképen Arzén herceg tüntette ki magát lovas csapatával. Ovee-Polye elfogla­lása után a törököket Veleszen tul kergette ós útközben nagy mennysiégü muníciót és ágyút elvett a törököktől. A kumanovói ütközet. Belgrád, október 29. A belgrádi lapok ma is a rendkívül véres kumanovai ütközet­ről irnak. Ott a törökök védelmükre saját el­esett vitézeik testéből csináltak sáncot s e mögött harcoltak. A szerb rohamnak végre is engedniök kellett. Kumanovon annyi a halott, hogy nem is tudják eltemetni. Ma Belgrádból hat kocsi petróleumát küldenek az elégetésre, mert a lialottuk már föloszlás­nak indulnak. Skutari elesik. Rjeka, október 29. Szkutari körül to­vább folyik a harc. A város elestét minden órában várják. Plevljét a montenegróiak tegnap éjjel bevették. Vukotics tábornok csapataival már Ipekbe érkezett. Idegesség Romániában. Bukarest, október 29. A fővárosi lakos­ság annyira ideges, bogy minden kósza hír­nek hitelt ad. A helyzet különösen azért na­gyon nehéz, mert Románia a, békeakció idő­pontját elmulasztotta. Ha Románia idejében mozgósított volna, akkor megakadályozta volna azt, hogy Bulgária a háborút meg­üzenje. Romániának legfőbb érdeke, hogy mint dunai állam és fekete tengeri állam olyan legyen a helyzete, bogy szomszédjai ne fenyegethessék, különösen olyan szomszéd, a ki Románia iránt nem volt mindig a legjobb indulattal. Az angolok szerepe. Konstantinápoly, október 29. A mi­nisztertanácson, amely e pillanatban még tart, Limpus tengernagy, angol tengerésze­1 ti reformátor is résztvesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom