Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-20 / 59. szám

8 DÉÉMAtiYARORSZAO 1912. október 24. megyeszékhelyre hozhatnék. Ide kapcsolódna az érdekkörük. — Föltétlenül helyes az a terv, amely a kormányhoz és a parlamenthez intézendő fölirattal foglalkozik. Ez a kérdés már teljesen megérett a megoldásra. Szalay János mozidrámája. (Saját tudósítónktól.) Talán nem leszünk szerénytelenek, ha megemlékezünk egyik kedves kollégánk sikeréről, akivel egy redakcióban, egy asztalnál rójjuk papirosra a hetüket, hogy aztán elnyelje őket a rotációs . . . Ugy gondoljuk, bogy az a siker nem férhet meg a mi (falaink iközött, azért hát a toll szárnyán kiröpítjük a hirét a nyilvánosságba, hogy minél messzibb repüljön egy fáradhatlan újságíró munkájának a dicsősége. Szalay János, a Délmagyarország segédszerkesztője báróim fölvonásos mozidrámát irt, amely a Hunnia-Biograeph filmjén kerül majd vászonra. Szalay kollégánk mozidrámájának Tarnovszka grófnő szerelmi regénye a cselekménye. Az utóbbi évtizedekben aligha játszódott le izgalmasabb és részleteiben megkapóbb történet,. mint ennek a telhetetlen étvágyú, erotikus orosz dámáirak a regénye, amely most megszakadt a börtön cellájában. Az izgalmas történet lélektani motívumai kínálkoznak a drámai földolgozásra. És Szalay János ennek a megrázó aszszonyi tragédiának legtitkosabb zugába is belehatolt, markáns erővel és pompás dramaturgiai "érzékkel vetíti vászonra Tarnovszka grófné lelki izgalmakkal fűtött regényét. Ez a megoldás ujabb lépés a mozi fejlődésében. Eddig majd minden mozidrámában a teknikai bravúrt csodáltuk. A beállítást, a külsőségeket, a káprázatos milieut, amelybe beillesztették a jeleneteket. A legtöbb mozidráma, amely lepergett a vásznon, a teknikára épült. Halálugrás a száguldó express tetejéről, menekülés lángokban álló szálló ötödik emeletéről, gombnyomásra nyiló falak és más ilyesanik bravúros produkciók, aminek tapsolunk, mint a cirkuszi kardnyelőnek. De a lélektani megnyilvánulásokat, a dráma alkotó elemét még külső hatásokban sem igen próbálták vászonra vinni. Amikor a teknika csodáin kiviül drámát is élvezhetünk majd a moziban, ez jelenti a kinematográf teljes diadalát. Ez lesz a jövő színháza, amely a mostani tehátrumok irányát is uj vágányra tereli. A jövő színházához már tökéletes a teknikai fölkészültség és néhány valóban kiváló megjátszó is várja már az uj mozidrámát. És ennél értékesebb Szalay János ínozidrámája, az „Éhes férfiak", mert lélektani motívumokat is megrajzol a vászonra. Mélyen érző s forré vérű alakokat vonultat föl, akikben lobog az indulat. Egyéniséget alkot, olyat, mint a szimpad figurái. És ezt a gondosan összetákolt drámát meglfelelő teknikai milienbe helyezi. Uj mozid ráma, amely már a jövő színházának készült! Szalay János inozidarabjától, amelynek a szerepeit a Vígszínház művészei kreálják, tartós sikert remélnek. És áruig Faludték aprólékos gondossággal készítik elő az Éhes férfiak rendezését, már útban van a második rnozidráma, az „Aranyember", Jókai örökéletű regénye, amelyet szintén földolgoz mozivászonra Szalay kollégánk. T. Gy. HÍREK Szegedi kalendárium. AZ IDÖ: Változatlan felhős idő várható, helyen/A I ként esővel és lényegtelen ^JLJ s hő változással. Sürgöny^^ ^^ ® prognózis: Sok helyütt csapadék. Hűvös. A VÁROSHÁZÁN d, e. 9 órakor az iparosoknak lesz a közgyűlése. A KLAUZAL-TÉBEN délelőtt féltízkor a szociálisták népgyűlést tartanak. A KÖZKORHAZRAN: A beteg látogatási idő délután 1—3-ig tart. A STEFANIA-SÉTANYON délután fél négykor a Dankó-szobor leleplezési ünnepségét tartják. ' AZ IPARTESTÜLET nagytermében d. u. fél négykor az ipartestületi tisztviselők Országos Egyesülete közgyűlést tart. A KULTURPALOTARAN a városi képtár és muzeum nyitva egész nap. AZ UJSZEGEDI VIGADÓBAN egész nap baromfi kiállítás. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor Limonádé ezredes, bohózat. URANIA-SZINHAZ: Az előadások délután 2 órakor kezdődnek. Bemutatóra kerül „A szenvedések barlangja", dráma. VASS-MOZI: Az előadások délután 2 órakor kezdődnek. Bemutatóra kerül „Az elsőszülött joga", dráma. Péter király a karambolista. (Saját tudósitónktól.) Péter íkirály szegény most szörnyen csörteti a kardját. Muszájból — ezt mondja ő a saját mentségére, mert különben a háborús panamákra éhes hadseregének tisztjei talán ugyanazon az ablakon hajítanák ki az utcára, melyen Obrenovics Sándort. Erről a szegény királyról, akit elfog a hideglelés a háború hallatára, egyik ifjúkori barátja és lumptársa, Perrieres Charles, a Gaulois szerkesztője, lapjában rövid jellemrajzot ad. — Karagyorgyevics Péter herceggel akkor ismerkedtem meg — mondja a szerkesztő — amikor „tanulás céljából" Párisban tartózkodott. Az alakja sovány és elegáns, az arca nagy energiát eláruló volt. Egyenes vágású, rendkiviül jellegzetes orra, négyszögletes álla és erősen kifejlett homloka, egészben darabos fiziognomiája elárulták a keleti kéjencet, akinek legnagyobb gondja az volt, bogy jól ápolt, fekete bajuszának minden szála egyformán legyen vágva, és ami ezenkívül élet volt benne, az mind szurokfekete fénylő szemeiben üilt, amelyek néhanéha mintha villámokat szórtak volna. Noha a gusztusa nem volt szép, sőt inkább olyan igazán keletiesen vadnak volt mondható és a beszédén is érezhető volt a szláv keménység, ugy magunkban mégis azt mondottuk, hogy Karagyorgyevics herceg disztingvált fiatalember. Jó pajtás volt, velünk együtt lakott a Quartier Latinben és mikor éjszaka valamelyik bar-ban közös iskolatársunk bemutatott neki, azt mondotta, bogy tulajdonképen csak azért van Párisban, bogy a saint-eyri kadettiskolában megkívánt felvételi vizsgára készüljön. — Igen szoros barátságba kerültóhk, de aztán elvesztettem őt szem elől. Néhány év múlva Spaaban találkoztam vele egy éjjeli kávéházban, amikor két markörrel karambolt játszott. Mint minden szláv, ő is szenvedélyes játékos, de emellett roppant intelligensem játszik, nagyszerű matematikus és szinte rögeszméjévé vált, bogy minden játékban bizonyos számtani rendszer szerint mélyedjen el. Itt tudtam meg tőle, bogy kitűnő eredménnyel tette le a tiszti vizsgát. A németfrancia háború kitörésekor ő is beállt a világhírű idegen légióba és végigküzdötto az egész háborút. Billót tábornok parancsőrtisztje volt, résztvett a willersexell-i csatában, amelyben nagybátyja, Karagyorgyevics Kázmér elesett. — A békekötés után Péter kilépett a hadseregből és Nizzába ment, ahol egy szép napon a Promenade des Anglais-ben találkoztam vele. Egyedül az élvezeteknek és a játéknak élt és gyakori vendége volt Nizzának, Baden-Badennek és Hamburgnak. Időközönként eltűnt a láthatárról és ilyenkor vagy Ausztriában, vagy Magyarországon élt, ahol nagy birtokai voltak. Igen sok bolondságot követtünk el mindaketten a nizzai Carnevál ünnepein, de ha őszinte akarok lenni, meg kell vallanom, hogy ő volt az egyedüli, aki mindig komoly tudott maradni. — Mindig a hazámra gondolok — szokta volt mondani — ós ha Szerbiának szokásairól, legendáiról beszélt nekem, akkor azok mindig komor történetek voltak tele összeesküvéssel, gyilkossággal, megmagyarázhatatlan gonosztettekkel. Az atyja, Sándor herceg, tizenhárom évig uralkodott Szerbiában és Péter a tekintetét mindig mereven a komik felé irányította. Lukács László a királynál. Bécsi munkatársunk telefonálja: Lukács magyar miniszterelnök ma délelőtt féltizenegy órakor Schönbrunnba hajtatott és külön kihallgatáson jelent meg a király előtt. A minisztereiI A HOLCZER és ABONYI-cég bevezette a női- és leány-raglánokat. 644 Kérjük annak szives megtekintését. ÜBP Szigorúan szabott árak ! ^H I