Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-20 / 59. szám

1ÍW2. október SO. DÉLM AG YÁRÖRS2ÁG 7 kittek az ezredes leánya szeredében ma sokat .jelentő sikere volt. A közönség élénken tapsolta és hivta a lámpák elé. Ezúttal is feltűnt szép beszéde, rutinos mozgása, erős és gazdag értekhangja, amellyel igen jól tud bánni. OláhVal való duettjei különösen tetszettek. Bebizonyosodott, hogy elsőrendű szerepek betöltésére alkalmas, jó erőt nyert benne az énekes együttes. Dicséret illeti a zenekart. A karzat igen jól mulatott. * Varsányi Irén elszerződik a Nemzetibe. Egyik fővárosi lap írja: Ennek a színházi szezonnak bizonyára á legérdekesebb eseménye: Varsányi Irén otthágyja a Vígszínházát-, amélyrtek hasönlithatlari művészete anynyi anyagi és erkölcsi sikert szerzett és a Nemzeti Színház tagjainak sorába szerződik. A Nemzeti Színház már régen megtisztelve érezné magát, ha Varsányi Irént leköthetné aí ország első színháza számára. A művésznő mostanáig ném bocsátkozott érdemleges tárgyaláisba, de az uj szezon előkészületei és egyéb "körülmények és kicsinyességek végleg megérlelték régi tervét, amelyből most, biztos tudomásunk szerint, megmásithatlan elhatározás lett. Bárhogy is cáfolja majd a Vígszínház, Varsányi Irén könnyű szívvel hagyja ott annyi dicsőségének színhelyét és megköti rendkívül előnyös szerződését Tóth Imrével, a Nemzeti Szinház igazgatójával. A Vígszínházzal való írásos mcgáilapridás ugyan csak 1914. év őszén jár le, de ez az akadály némi anyagi áldozattal elhárítható. * Szomory Dezső uj darabja. Szomory DeZsö, akinek „Györgyike drága gyermek" cimü színmüvével nagy sikere volt tavaly a Vígszínházban, befejezte uj drámáját, melynek Bella a cime. Szomory uj müve szerződésszerüleg ugyancsak a Vígszínházban kerül szinée, valószínűleg novemberben. Az uj münék ez a tartalma: Bella egy előkelő orvos leánya, aki erős és megrendítő szerelmi konfliktusokon által híres énekesnővé lesz. Ami csalódást és eltévedést hozott neki az élet, azért bőven kárpótolja a színpad, ahol olyan sikereket arat, miint előtte művésznő talán még soha. A nagy diadal, az egész világ hódolat a és lelkesedése megtisztítják az egykor megtévedt és első szerelmi, csalódásáért az egész férfi világon hószut álló leányt és az estén, amikor elér művészetének zenitjére, amikor mindenki lihegi egyetlen mosolyát, visszatér ahoz az eml>erhez, aki igazán szereti és akit fiatalos lázában otthagyott, az urához. * Faust. A színházi iroda jelenti: Goethe Faustjának föleievenitése lesz a jövő színházi két irodalmi, niüvészii eseménye egyházi hét irodalmi, művészi eseménye egyaránt. A darabbal hosszú hetek óta foglalkozik Ferenczi főrendező, aki az eredeti 24 képét öt szakaszra és 17 képre osztotta fel. Ezek a képek azonban gyorsan következnek egymás után, ugy, hogy nagyobb szünet csak három izbeh lesz, amikor a vasfüggöny is lemégy. A jelenetek között egyébként összekötő^ zene tölti ki a hézagokat. A díszletekben kerül Ferenczi minden feltűnést, mert a darab szellemével kivan hatni. Mindamellett a beállítása olyan, hogy a népre is hasson s az egész látványosságával lekösse a laikus publikumot is. Faustban az egész drámai személyzet foglalkoztatva van. A címszerepet Virányi, Gretchent -Harmati, Mefitstót Ba^ róthi játsza. * Bőregér. Strauss világhírű operettjét, a. Bőregér-t efévéniti fitt legközelebb az igazgatóság. Az örökbeckii remekműben, amely ma 'is az' ujdoháág varázsával hat, Nagy Aranka Rosalindát, Déry Rózsi Adélt, Körmerrdv Oklovszkyt, Heltai Kileiuksteint, Sólymossy Frankot, Oláh Falkét Froscht SzhtlnÜáiy, Alfrédet Torina és BHüdet Vii'ágháty játsza. * Legjobb színházi cukorkák Lindenfeíd Bertálatf Efső szegedi cukorkágyáfában, Kárász-utca 8. száimalátt kaphatók. Küzdelem Szeged megyéért. Felirat a kormányhoz és a parlamenthez. (Saját tudósítónktól.) A Délmagyarország már több izben foglalkozott azzal a mozgalommal, amely Szegedmegye megvalósításán fáradozik. Ez a mozgalom tjjult erővel lábrakap mindannyiszor, amikor valamely közintézmény létesítéséért való küzdelem vagy államsegélyért való könyörgés hiábavalónak bizonyul. Amikor az a kinos vereség érte a várost, hogy elesett a harmadik, sőt a negyedik egyetemtől, fájdalmasan sóhajtoztunk, hogy hja, ennek a városnak nincs protektora, aki a kormánynál és a parlamentben képviselné az érdekeit. Szegednek nincs kijárója, aki sikra szállana a város fejlődéséért és kieszközölne olyan előnyöket, amelyek az ország nemzeti fővárosát méltón megilletnék. És önkéntelenül is fölszinr.e jutott az eszme: Szegedmegyét. Hogy ennek a, városnak az érdekkörébe vonjuk be a környékei és annak a nagytekintélyű földes-t urait. Hogy ebbe a városba centralizálódjék a Délvidék egy részének közgazdasági, kulturális és társadalmi élete. Mert az letagádhar tatlan, hogy Szeged minden téren elég erős már a Délvidék egy körzetének vezetésére és irányítására. És Szeged mint megyeszékhely, sokkal eredményesebben megküzdhetne a teljésen indokolatlan közönyösséggel, amellyel minduntalan találkozik. Most újból előtérbe nyomul Szegedmegye. A jogakadémiáért harcol a város és eddig az. az eredmény,.jipgy a polgármester a napokban kérte Cserhoch János kalocsai érsek s'zives közbenjárását. A zenepalotával pedig kellemetlen meglepetésben részesültünk. A Közgyűlés az építésre megszavazott négyszázötvenezer .koronát, a pályanyertes térv szerint aoznban hétszázezer koronába kerül a zenepalota. És a város hatósága minden más városnál nehezebben tudja az államsegélyt kieszközölni, amellyel.', pótolhatnák. a hiányzó összeget. Ugyanakkor pedig Pécs városa négyszázezer...korona államsegélyt kapott zenepalota fölépítésére. Tehát folyton bukdácsolunk; képtelenek vagyunk zöldágra vergődni. A város természetes fejlődését upos-imtalan megállítják a könnyelműen elibe dobott korlátok. Csak egy ut.van, amelyen .kivergpdhetünk a .kellemetlen helyzetből^ és ez Szegedmegye. Most készül a választójogi törvényjavaslat, rendezik a kerületek beosztását, tehát ez az idő a legalkalmasabb a Szegedmegye érdekében való komoly és céltudatos mozgalom megindítására. A törvényhatósági bizottság több tágja a legközelebbi közgyűlésen tárgyalni óhajt Szegedmegye kérdéséről. Azt akarják indítványozni, hogy a törvényhatósági bizottság föliratban kérje a kormánytól és a parlamenttől Szegedmegye létesítését. Ebben az ügyben nyilatkozott a Délmagyarországnak a szegedi közélet három kiválósága: Rósa Izsó dr, Pillich Kálmán és Pap Róbert dr örömmel fogadják a mozgalmat és értékes nyilatkozatban fejtegetik Szegedmegye szükségességét. Rósa Izsó drnak aggodalma van a törekvéssel szemben. Az időt nem tartja alkalmasnak az agitációra és egyelőre megoldást sem tud a Szegedmegye szervezésére. Itt közöljük a kérdésbe mélyen belevilágító nyilatkozatokat: RÓSA IZSÓ DR — Ezt az időt nem tartom alkalmas- j naik Szegjedmegyel létesítéseiért való agijtá- j cióra. Majd a választójogi reform megalko- j ^ása után inkább szó lehet a kérdésről. Különben sincs valami nagy bizalmam az akció sikerében, mert nem olyan könnyű dolog ez, mint sokan gondolják. A közigazgatási bizottság évi jelentéseiben állandóan ^ sürgeti Szegedmegyét és mindhiába. Pedig a közigazgatási bizottságnak nagyobb súlya van, mint a törvényhatósági bizottságnak. Tehát hiába való most a törvényhatóság részéről minden fölirat és depntáció^ás. Különben is jól ismerhetjük már a deputációzás céltalanságát. — A legnagyobb baj az, hogy egyelőre nem is lehet módot találni Szegedmegye létesité$qrgv. íját. Jij^nnan hasítsunk ki területet? Csongrádmegyében Szentesre irányul a centralizálódás. Szentesnek van már tanfelü gyei őségé, pénzügyigazgatósága és államépitészeti hivatala. Pallarieini őrgróf is erősen beleszólna, ba Csongrádmegyóből ki akarnánk hasítani egy területet. Csanád igy is alig képes fantartani magát. Bácskának természetes határa a Tisza, Torontóinak pedig reprezentál a magyarság. Ez a rész ellensúlyozza a nemzetiségi törekvéseket. — Fölülről kell kiindulni ilyen mozgalomnak, csak ugy lehet sikerre számítani. PILLICH KÁLMÁN: 1 — Szegednek ma már nem kérni, hanem követelni kell, ha valamit akar. Szeged az ország nemzeti fővárosa, a legnagyobb vidéki város, amely minden téren elől halad. A közművelődés bámulatosan kifejlett. Egyetlen vidéki városban sincs annyi tanintézet ós kulturális intézmény, mint Szegeden. A magyarosító hatása pedig szinte megbecsülhetetlen. Évente több. száz, sőt ezer nemzetiségi diák látogatja a szegedi tanintézeteket. Most épül Újszegeden a szerb internátus, száznyolcvan fi-u- és százhúsz leány részére. És amikor ilyen rohamosan fejlődik a város és ilyen megbecsülhetetlen szolgálatot tesz, a magyarság érdekének, akkor még is csak érthetetlen, sőt fölháboritó az a nemtörődömség, amellyel minduntalan találkozunk. i, —• Az államférfiak, akiknek kötelességük volna megkülönböztető figyelemmel kisérni Szeged fejlődósét, egyáltalán nem törődnek ezzel a várossal, nem is ismernek bennünket. Deák Ferenc óta a miniszterek egytized része sem járt Szegeden. Nekünk nem könyörögni kellene az államférfiaktól ós aztán a végén mindent jó drágán megfizettetni, hanem önként fölajánlani intézményeket. És igy is volna, ha ismernék ezt a várost! Mindent beletömnek Budapestbe. Ez a legképtelenebb politika, amely később súlyosan éreztetni fogja majd a hatását. Hogy harcoltunk a gazdasági egyetemért és most azt olvashatjuk, hogy a műegyetem gazdasági fakultásokat is akar létesíteni. — Szegedmegye érdekében való komoly mozgalomra ez az idő a legalkalmasabb. Most készül a választójogi tervezet, amellyel kapcsolatosan rendezik a kerületek beosztását is. Pest-, Bács-, Torontál-, Csanád- és Gsongrádmegyékből lehetne kihasítani területet Szegedmegye létesítésére. PAP RÓBERT DR: — Nagyon helyes, hogy Szegedmegye érdekében fölujult a mozgalom, mert az a kérdés most nagyon aktuális. A választójogi re form megalkotásával kapcsolatosan lehetne rendezni ezt a kérdést. Szeged, mint megyeszékhely sokkal nagyobb súllyal vehetns részt a fejlődő vidéki városok versenyében. Ilyen módon protektorokat is szerezhetnénk, mert a környékbeli földesurakat Szegedre a