Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-02 / 43. szám

4 " DEÜMAGYARORSZÁq 1912. október 2. Oroszország és Anglia a játékban. Konstantinápoly, október 1. Tegnap este távirat érkezett Szófiából, állítólag az ottani török katonai attasétól, hogy a Gesow-kormány beadta a lemondá­sát. Ferdinánd király azonban nem fogadta el. A porta körében hire jár, hogy Oroszor­szág értesíteni fogja Törökországot és Bul­gáriát, hogy háború esetén a hadviselő felek egyikénél sem fog eltűrni területi változtatá­sokat. Arra a liirre, hogy Bulgária a török batár több, fontos ponját megerősítette, a török hadügyminiszter szigorú parancsokat küldött az ottani török parancsnokokhoz. Athén, október 1. Az athéni távirati iroda kijelenti, liogy Konstantinápolyból szerzett értesülése sze­rint Törökország a csapatösszevonást, mely miatt a négyes mozgósítás keletkezett, Anglia tanácsára rendelte el, A nagyhatalmak, Berlin, október 1. Nem mérvadó körökben az a véle­mény, hogy minden attól függ, sikerül-e a hatalmaknak a megtörtént mozgósításo­kat lefújni. Németország mindent el fog kö­vetni a béke fentartása érdekében. Ebben a percben a törökországi mozgósításról a következő részletek ismeretesek: Tizenegy tartalékos osztályra terjed ki a mozgósítás. Az összes tartalékos tiszteket behívják. A tengerészeinek tartalékából pedig tiz osz­tályt hivnak be. A kamara elnöke távirati­lag Konstatinápolyba szólította az összes képviselőket. Remélik, hogy szombatig va­lamennyien megérkeznek, vagy legalább is határozatképes számban. Beavatott körökben a balkáni szláv államok követeléseit annyira tulhajtottak­nak tartják, hogy Törökország azokat sem­mi szin alatt sem teljesítheti. Mindenáron félre akarják magyarázni az orosz próba­mozgósitást, mely igenis nem burkolt moz­gósítás, hanem tényleg próbamozgósitás. Egyáltalában nem tehető föl az, hogy Oroszország ebben a veszedelmes pillanat­ban elhamarkodott módon segítségére si­etne a békerontó balkáni úllamkáknak vagy demonstrálni akarna Ausztria-Magyaror­szág ellen. Hadüzenet: október 5-én. Szófia, október 1. Gesow bolgár miniszterelnök egy hír­lapíró előtt kijelentette, hogyha Törökország október negyedikéig nem teljesiti a konfö­derált balkán államok követeléseit, Bulgária el van szánva, hogy október ötödikén meg­üzeni Törökországnak a háborút. Nem hisz a tőzsde a liábornban, A budapesti börzén nem hisznek a há­ború kitörésének lehetőségében s föltétle­nül bizakodnak a béke helyreállításában. Izgalmat keltett azonban több cégnek az a magán jelentése, hogy a monarchia mozgó­sította a nagyszebeni és a temesvári had­testeket. Ezt a hirt azonban hamarosan le­intették s ezzel némi nyugalom állott be a tőzsdén. Berclitold nyilatkozik. Bécsből jelentik: A tengerészeti albi­zottság mai ülésén fölszólalt gróf Berch­told külügyminiszter és ezeket mondotta: — Szófiából és Belgrádból — mon­dotta — távirati jelentéseket kaptunk, hogy az általános mozgósítás el van ren­delve. Athénből ily értesítés hivatalos uton eddig nem érkezett, habár az általános helyzet ott is igen komolynak mutatkozik. Rá kell azonban mutatnom arra, hogy a mozgósítás elrendelése és a fegyverek összeütközése között még egy nagy és fe­lelősségteljes lépés fekszik és hogy a nagy­hatalmak még most is arra törekednek, hogy az ebből a helyzetből következhető veszélyek elhárittassanak és hogy a bé­kés megoldás létesíttessék. A külügyminiszter beszédét a delegá­tusok feszült figyelemmel hallgatták vé­gig­A monarchia. Bécsből jelentik: Hazai Samu báró honvédelmi miniszter ma beszélgetést foly­tatott több delegátussal. Beszélgetés köz­ben kijelentette a miniszter, hogyha a Bal­kánon a háborús izgalmak meg nem szűn­nek, akkor a monarchia is kénytelen lesz mozgósítani. A béketörekvések. Az illetékes körök a szláv Balkán-ál­lamok követeléseit oly túlzottaknak tart­ják, hogy lehetetlen, hogy Törökország azokat teljesitse. A hatalmak akciójának ennélfogva arra kellene irányulni, hogy oly módokat találjanak, amelyeket Török­ország is elfogadhat. Rámutatnak arra, hogy a nagyhatalmak ebben a tekintetben teljesen szolidárisak. Az orosz próbamoz­gósitást nem szabad túlságosan komolynak venni, mert nem lehet föltenni, hogy Orosz­ország ilyen válságos pillanatban a szláv népeket ily feltűnő módon támogatja. Más­részt azt sem lehet föltenni, hogy a moz­gósításnak tüntető karaktere van Ausztria és Magyarország ellen. Bizonyos, hogy a monarchia a helyzet rendkívüli komolysá­ga mellett is minden erejével igyekszik a békét föntartani s ettől semmiféle esemény által sem fogja magát eltántorittatni, a meddig a balkáni események a monarchia jogos érdekeit veszedelemmel nem fenye­getik. A tőzsde és a háború. A tőzsde, ilyen veszedelmes és izgalmak­tól terhes időben az eseményeknek leghűbb és legjellemzőbb tükre, ma egész napon át izgatott hangulata volt, de aránylag vára­kozó és a körülményekhez képest elég szi­lárd. AZ ÉRTÉKTŐZSDE várakozó hangulatban indult meg. Várták a liireket és addig, amig Bécs nem mutatott irányt, alig történt valami. Dél felé jött a bécsi liir, óriási eséseket jelentettek, főként a prágai vasműben és a vaspiacon, mire ál­talános lanyhaság mutatkozott, az összes vezető értékek estek 15—20 koronáig. Ké­sőbb elég szilárdra alakult ki a tőzsde. Exe­kulálás alig történt, vevők is jelentkeztek, a kik a kontreminből rekrutálódtak. A kontre­rnin nem bizik a további esésekben és fedez­ni kezd, liogy a már mutatkozó hasznát megmentse. iA tőzsde ekként a körülmények­hez képest elég nyugodt, háborús izgalmak nincsenek. Dél felé az okozott egy kis izga­tottságot, hogy egy-két nagyobb bank a kö­zös hadsereg mozgósításáról kapott hirt. Er­délyből, Brassóból, Nagyszebenből és más városokból jött a jelentés, hogy a nagysze­beni hadtestet mozgósították és hogy a te­mesvári hadtestet is mozgósítani fogják. A hirt azonban nem erősítették meg. A GABONATŐZSDE igen szilárd. Az összes termények ára emel­kedett, legjobban a zab, mely 40—60 fillérrel emelkedett. Löw gabonabizományos öngyil­kossága okozott egy kis emóciót a háborús izgalmak mellett, de a kedélyek megnyugod­tak, mert az öngyilkosság a piacot nem érinti. A bécsi börze. Bécs, október 1. Az előtőzsde a háborús liirek hatása alatt erős derouttal indult meg. Különösen az alpesi bányarészvények ára csökkent erő­sen. Hatvan koronával — egészen 1045 koro­náig — estek. A Skoda-részvények hetven koronával (940 korona) estek. Az osztrák hi­telrészvények valamivel jobban tartották magukat. A sorompóban a prágai vasmü­r ész vények 70, a Dunagőzhajózási részvé­nyek 60 koronával estek. SZÍNHÁZ, művészet Színházi miisor: SZERDÁN: Rablólovag, szinjáték. CSÜTÖRTÖKÖN: Frankfurtiak, vígjá­ték. (Bemutató.) PÉNTEKEN: Frankfurtiak, vigjáték. SZOMBATON: Frankfurtiak, vigjáték. VASÁRNAP d. u.: Kis dobos, operett. VASÁRNAP ESTE: Tatárjárás, ope­rett. HÉTFŐN: Csitri, vigjáték. KEDDEN: Rablólovag, szinjáték. SZERDÁN: Az asszonyfaló, operett. CSÜTÖRTÖKÖN: Az asszony faló ope­rett. PÉNTEKEN: Orpheus az alvilágban. operett. Sziliházi képtelenségek. III. (Saját tudósítónktól.) Nem Biró La­jos az egyetlen ember, aki a szinpadi siker kedvééi-t megtépázza irodalmi diadalai ba­bérait. Hia ez igy van, a színdarab irodalmi és szinpadi sikerei között nagy távolságok­nak kell lenniök és ahoz, hogy a színpadon sikert arasson, le kell ereszkednie a szinpad­lioz, minden bizonnyal, lényeges különbsé­gek vannak ia között a művészet között, a melyet az irás és amelyet a szinpad produ­kál. Adjunk nagyon tág fogalmat a művé­szetnek. Tartalmuk minősége szerint vala­mennyit kisebb-nagyobb embertömeg tudja élvezni. Vannak nagy regényolvasók, akik a színházat ki nem állhatják ós a festménye­ket nem tudják élvezni. Akadunk a zene olyan rajongóira, akik a kottához vagy nem, vafey csak nagyon keveset értenek. Azt hiszem, hogy a színházi közönség nagyrészé­nek képzeletét nem egy-egy alakítás emberi értéke, a zene érzelmi gondolatai vagy ero­tikái tartalma ragadja meg, hanem a darab­előadásának azok a részei, melyek arra al­kalmasak, hogy könnyed szórakozást nyújt­sanak. Ezen a ponton csúcsosodik ki a szin­ház nagy keresettsége és ezzel kapcsolatos a szinész nagy népszerűsége, aki a legkülön­bözőbb értékű darabokon keresztül ugy szó­rakoztat, hogy mégis mint művész szerepel. Ugy szórakoztat, hogy élvezni tudja min­denki, aki a polgári társadalom bástyáján belül elhelyezkedett. És olyan helyen, ahol még a vidéki emberek is szoktak arra gon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom