Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-02 / 43. szám

1112. október 2. DÉLMAGYARORSZÁG 5 dohi, enyje mégis estélyi toalettben illenék idejönni. Ezek a széles vonások erős világításban mutatják be azt a helyzetet is, amelyet a színész — első sorban mindig vidéki színészre gondoljunk — a mai társadalomban elfoglal és amely foglalkozásaival kölcsönhatásban áll. Bizonyítani igyekeztünk, hogy a nemzeti misszió vérszegény bibliai mese és az okait kutattuk annak, amiért még mindig érvelni lehet vele. A színház nagy népszerűségében kerestük ezt, ami a színjátszás különleges természetének köszönheti létét. Ezt az érvelést okokon kivül személyi természetűek is támogatják, amelyek a színész exponált állásával kapcsolatosak. Szinte — köztudomású, liogy az a nő, aki a világot jelentő deszkákra lépett, a többiekénél nagyobb függetlenséggel rendelke- V zik. Ne feszegessünk itt etikai, vagy egyél) társadalmi vonatkozású kérdéseket, amelyek nem tartoznak a dolgoknak ehez a csoportjához. A valóság az, liogy a színésznő a férfiakkal való (érintkezésben kétségtelenül szép társadalmi állásának minden megértése nélkül mellőzheti a társadalmi életnek mindazokat a szabályait, amelyek talán konvenciók, de parancsolóan nehezednek mindannyiunkra. Általános hit, maguk a színészek is vallják, hogy ők a közöségéi és ez karriercsinálás lázas vágyában odáig megy, hogy a színész magánéletét is kiszolgáltatja a közönségnek. * Tudományos előadás az Urániában. Csütörtökön tudományos előadás lesz az t/Váma-szinházban. Bemutatóra kerül a legnépszerűbb uránia darab Pékár, Napóleonja. Ez a darab felöleli azt a berósi kont, minden nagyobb eseményével együtt, melyben a minden idők legnépszerűbb hőse élt. A darabnak nagy előnye az, hogy szórakoztatva egy történelmi korral ismertet meg bennünket. A tudományos előadás este 9 órakor kezdődik, egyébkor a Paris titkai cimü szenzációs film kerül vetítésre. * Páris titkai. Az egész világ ismeri Eugén Ine regényét, melynek Páris titkai a címe. Napilapok regényrovatában és olcsóbbnál olcsóbb könyvekben jelent már meg és beutazta az öt világrész minden kis zegétzugát, Az izgalmas történeten nemzedékek nőttek iföl. Egy élelmes filmgyáros felhasználta a népszerű regényt és mozidrámát íratott belőle. A moziteoliiiika fejlettsége lehetővé tette, liogy a dráma teljesen lm tükre legyen az izgalmas regénynek. A film, a melynek szintén Páris titkai a cime, az eddig piacra került filmek között la legdrágább, legszenzációsabb és leghosszabb. Az Uránia-szinház igazgatósága elsőnek szerezte meg ezt a drága filmet és már szerdán be is mutatja, A sláger-darab, tekintettel, hogy más városok is verssenyeznek érte, csak két napig marad Szegeden: szerdán és csütörtökön. Ezen a két napon, ugy az Urániában, mint a Vassban vetitésre kerül. A dráma tartalma is izgalmasan érdekes, de hatványozottan érdekessé teszi a milliő, a melyben az esemény lejátszódik. A párisi elegáns lebuj októl a katakombák rémes szennyesóig mindent a szemünk elé varázsol a vetitő-gép. Jobban megismerjük a züllöt p«árisi éjjelt, mintha hónapokan keresztül ifennvirrasztanánk a világ szivében. Ez a /miliő biztosította a darab szenzációs sikerét. Szerdán lesz a bemutató és csak két napig marad a film Szegeden. * Legjobb színházi cukorkák Lilidenfeld Bertalan Első szegedi cukorkagyárában, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. Bonyodalmak a színházi helyárak körül. (Saját tudósítónktól.) A szinházi helyárakat Almássy Endre színigazgató az idei szezon elején 25 százalékkal fölemelte. A helyárak fölemelése a közönség körében nagy elégedetlenséget keltett, mert a szegedi színháznak sem a vezetése, sem a művészi nívója nem elégiti ki annyira a közönséget, hogy a szórakozásában kielégített ember készségével, szívesen fizessen magasabb helyárakat. Ezt bizonyítja minden példahozásnál eklatánsabban az, hogy a színház estéről-estére tátong az ürességtől. A közönség abban a tévhitben volt és van bizonyára, hogy a helyárak fölemelése ellen semmit se lehet tenni; de még igy sem nyugodott bele a változhatatlanba, hanem inkább elkerülte a színházat. Almássy Endre is abban a nyugodt hitben élt, hogy a helyárak fölemelése bevégzett dolog. Pedig hát egészen másképen áll az ügy. Almássy körülbelü egy évvel ezelőtt azzal a kérelemmel állott elő a szinügyi bizottság egyik ülésén, hogy a szinházi helyárakat fel kell emelni, mert Szegeden aránytalan olcsó helyárak vannak, viszonyítva más színházak helyáraihoz képest. A szinügyi bizottság méltányolta az igazgató kérelmét és javaslólag terjesztette a tanács elé. A tanács szintén csatlakozott a javaslathoz és a fölemelt szinházi helyárakról szóló határozatot, jóváhagyás végett fölterjesztette a belügyminiszterhez. Wimmer Fülöp, szinügyi bizottsági tag a közgyűlés előtt megfelebbezte a tanács határozatát, mert szerinte ebben az ügyben határozni csakis a közgyűlés lehetett volna jogosult, mivel nem a tanács hatáskörébe tartozik az ügy végleges elintézése. A közgyűlés természetesen Wimmer álláspontjára helyezkedett és kimondta, hogy a tanács határozata érvénytelen. Ezt a közgyűlési határozatot Szmollény Nándor törvényhatósági tag megfelebbezte a belügyminiszterhez. A belügyminiszternek erre vonatkozó leirata másfél hónap előtt érkezett meg a városhoz. A belügyminiszter helyt adott Szmollény Nándor felebbezésének és ezáltal kimondta, hogy igenis a tanács jogosult a szinházi helyárak ügyében határozni és egyben jóvá is hagyta a szinházi helyárak fölemelését. Almássy nagyon megörült ennek a belügyminiszteri leiratnak. Azonnal életbe is léptette a helyárak fölemelését és hogy megmutassa, milyen „loyális" a város közönségével szemben, irást adott azonnal arról, — és ezt nyilvánosságra is hozta, — hogy a mult évre vonatkozólag a bérlőktől nem fogja követelni a helyárak fölemeléséből származó különbözetet, pedig ehez a miniszteri leirat értelmében joga lenne. Ma azután érdekes fordulat állott be, a bonyodalmas szinházi helyárak ügyében. Wimmer Fülöp a mai közgyűlésen azt indítványozta, hogy a belügyminiszteri leiratot ne vegye tudomásul a közgyűlés, hanem irjon föl a belügyminiszterhez és kérje határozatának megváltoztatását, mert az a város autonómiáját mélyen sérti. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta Wimmer indítványát és a miniszteri leiratot nem vette tudomásul. Most jön a további bonyodalom. A miniszter bizonyára respektálni fogja a közgyűlés határozatát és belátja, hogy a város egész közönségének anyagi érdeke felett dönteni nem a tanács, hanem a városi közgyűlés hivatott határozni. Ekkor pedig a helyárak föl emeléséből nem lesz semmi és Almássy kénytelen lesz visszatéríteni a közönségnek azt a helyár-különbözetet, amit jogtalanul szedett. A közgyűlésen Gaál Endre dr kulturtanácsnok ismertette a belügyminiszteri leiratot. A leirat nem vette figyelembe a közbeeső közgyűlési határozatot, amely a tanács határozata és Szmollény felebbezése között volt és egyszerűen kijelenti, hogy a tanács határozatát jóváhagyja és a szinházi helyárak fölemeléséhez hozzájárul. Kérte az előadó, hogy a közgyűlés vegye tudomásul a belügyminiszter határozatát. Wimmer Fülöp szólalt föl ezután. Beszédében kifejti, hogy ő nincs ezen az állásponton. A belügyminiszter határozata sérti a város autonómiáját, mivel olyan ügyben mondja ki a tanács hatáskörét, amely a közgyűlés elé tartozik. A szinházi helyárak fölemelése a város közönségének anyagi érdekeit érintik és azt a közgyűlés nem hagyhatja jóvá. A város és a szinház igazgatója között szerződés van, de azért ez nem azt jelenti, hogy a közgyűlés csak a szerződésben foglalt ügyekre nézve határozhat. A gázgyárral is szerződése van a városnak és ha a gázgyár a város részére szolgáltatott gáz árát nem is emeli föl, de a közönségnek drágábban akarja adni, akkor ezt is a közgyűlés köteles megakadályozni. Épen ezért indítványozza, hogy a közgyűlés a belügyminiszter törvényellenes leiratát ne vegye tudomásul, hanem irjon föl a miniszterhez, hogy a város autonómiáját sértő határozatát vonja viszsza. Gaál Endre dr szólalt föl azután és általános helyeslés között kijelentette, hogy ilyen alakban a tanács is hozzájárul Wimmer indítványához. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta és fölir a belügyminiszterhez az indítvány értelmében. A városi mérnökség és Gróf Árpád dr. (Saját tudósítónktól.) A szegedi városi mérnökség több tagját néhány héttel ezelőtt hírlapi közleményekben súlyos vádakkal illette Gróf Árpád dr szegedi ügyvéd. Gróf Árpád dr-nak háromemeletes háza épül. Az építkezést a mérnökség javaslatára egyelőre felfüggesztette a rendőrség. Ezzel következtek aztán a vádak, amelyek inkorrekt cselekedettel illették a mérnökséget. A megvádolt mérnökség válaszára Gróf Árpád dr még kompromittálóbb dolgokkal hozakodott elő. Az eset nagy feltűnést keltett, az egész ország sajtója foglalkozott Gróf Árpád dr-nak a polgármesterhez intézett beadványával. Lázár György dr polgármester a megvádolt mérnökök ellen elrendelte a fegyelmi vizsgálatot. A vizsgálatot Rack Lipót dr jegyző vezette. Rack dr igen sok tanút hallgatott ki az ügyben, ugy, hogy a vizsgálat hetekig elhúzódott. Illetékes forrásból szerzett értesülésünk szerint a vizsgálatnak eddig az az eredménye, hogy a megvádolt mérnökök cselekedete csak kisebb fokú fegyelmi vétséget képez. Értesülésünk szerint a mérnökség a vizsgálat eredménye alapján rágalmazás miatt bünügyi eljárást indított az ügyvéd ellen. A Délmagyar ország munkatársa beszélt ebben az ügyben Gróf Árpáddal, aki a következőket mondta: — A vizsgálat eredményéről, azt hiszem,