Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-19 / 32. szám

4 " DÉLMAGVARORSZAQ 1912. szeptember 19. Hogy ki ütött és ki kapott tttlegeket, senki sem tudja, de áz látszott, hogy föl­emelt öklök csapnak le a fejekre, egyik kép­viselő fojtogatja, szorongatja a másikat, emez derékon kapja, aki hozzá legköze-* lebb áll s birökta kel vele. Körülbelül öt percig tartott a dulako-* (tás és csak az öregebb, tekintélyesebb kép­viselők közbelépése vetett véget nágyne­hezen a rettenetes öklözésnek. Bejött a terembe gróf Tisza István is és az elnöki emelvény lépcsőjéről nézte végig a jelenetet, amelyhez foghatót még nem ért meg a magyar képviselőház. A karzatokon fölugrált a közönség és előrehajolva, izgatottan bámulta a lenn végbemenő eseményeket. Megvitték a hirt Lakács ^László;miniszterelnöknek, aki be­sietett a terembe és szemlátomást meg­döbbenve meredt a középen kavargó, egy­mást döngető képviselők tömegére.- Néhá­nyan hozzásiettek párthívei s elbeszélték neki az előzményeket.- A miniszterelnök méltatlankodását fejezte ki azon, hogy a magyar kormány egy tagján az üléste­remben ilyen1 sérelem eshetett: Sokáig nem üti el az általános izga*; lom és felháborodás. A Verekedés meg­szűnt ugyan, de még rnindig sértegették egymást a farkasszemet néző ellenfelek, a két tábor ököllet fenyegetőzött s ugy lát­szott, hogy megint birokra mennek, de győzött az öregebbek jobb belátása és rmgynéhezen mégis sikerült kettéválaszta­ni a szembenállókat. Gróf Andrássy Gyula emberről-emberre járt, összetett kézzel könyörgött mindenkinek, hogy ne vigyék a dolgot a véglétekig. Féltizenegy volt. Mindenki az előbb le­folyt jelenet hatása alatt állott. Beöthy Lászlót, akit időközben talpra állítottak és a háttérbe vittek, munkapártiak vették kö­rül és kisegítették a teremből. BEÖTHY AZ AFFÉRRÓL Beöthy László kereskedelemügyi mi­niszter mai képviselőházi esetéről a kö­vetkezőképen nyilatkozott: — Amikor helyemet elfoglaltam és megismétlődtek a tegnapi jelenetek s az az ellenzék fölugrált, zajongott, trombi­tált, fütyölt és a gyalázó kifejezések egész özöne zudult a munkapárt felé, egy ideig egész nyugodtan ültem a he­lyemen. Amikor azonban Zboray Mik­lós képviselő a második padsor szélén fölugrott helyéről és kipirult arccal egyenesen felém fordulva rikácsolta: disznó, gazember, alávaló bitang és ha­sonlókat,- hirtelen elöntött a harag, nem tudtam már tovább türtőztetni maga­mat, fölugrottam helyemről, hogy nyom ban elégtételt szerezzek magamnak at­tól, aki igy mert inzultálni. Odarohan­tam és elkezdtem ütlegelni,' hogy kit ütöttem meg és hol ós hányszor, arra nem tudok fetefnL mert oly izgatott vol­tara, hogy sem nem láttam, sem nem hallottam, n Beöthy a jelenet után barátaival a ház­nagyi hivatalba ment, ott Lukács László miniszterelnöknek és Tisza István házel­nöknek sajnálatát fejezte ki a történtek fe­lett, de kijelentette, hogy képtelen volt ma­gát tovtíbb türtőztetni. HANGORKÁNBAN Mikor Tisza István gróf fekete ruhás alakja megjelent az emelvényen, a hangor­kánnaY minden eddigit felülmúló, elképzel­hetetlen iszonyatos kitörése fogadta. Csattog­tak a kereplők, sivítottak a fütyülök, a sipok, harsogtak a trombiták, búgtak a kürtök, a tülkök, jajgattak, sirtak a szirének, irtózatos, vészes hangzavar tombolt. Majd mindenki befogta a fülét, hogy meg ne süketüljön. Fernbach Károly réztrombitán zúgott, Szluha Pál katonai trombitával katonai ta­karodót fujt. Mások, Szmrecsányi, Huszár, Zlinhkky, Palugyay automobilszirénákat és kürtöket szólaltattak meg. A munkapárt, mikor Tisza megjelent, frenetikus tapsviharban tört ki. A középre tódultak, a padok között álltak, hurráztak, vörösre tapsolták tenyerüket és még fokoz­ták a borzasztó hangzavart. Emberi hangot nem lehetett kivenni, igy azt sem hallotta senki, hogy Tisza István gróf megnyitotta az ülést. Mindenki elképedve állott és vár­ta, hogy mikor végződik ez az őrült hang­zavar. Beöthy Pál alelnök-aé emelvényre ment, valamit mondott Tiszának. Lukács felállt helyéről és a miniszterelnöki székhez sietett. Tisza megpróbált szólni, előrehajolt, meg­fogta a csengőt, de a lárma? érre még rettene­tesebb lett. Vagy harmincan a munkapártból a terem jobboldali részén körülvették Luká­csot és teljesen elzárták az ellenzék elől. Végre Tisza István vagy tiz percnyi várako­zás után, miközben szorgalmasan jegyezget­te a lármázó képviselők neveit, megragadta az elnöki csengőt és percekig rázta. Pokoli őrületes lármával felelt rá az egész ellen­zék. Tisza feltartja a félkezét és ugy mutatja, hogy tiz percre felfüggeszti az ülést. Elnapolják a Házat. TISZA BESZÉDE Az ellenzék eltávolítása után a munka­párt nagy éljenzése közben bevonult a te­rembe Beöthy László. Bejött azután Tisza István gróf is, felment az elnöki emelvény­re és a munkapárt tapsai között a követke­zőket mondotta: — Az ülést megnyitom. Tisztelt Ház! A mai ülést is azzal a jelentéssel kell kezdenem, hogy miután a gyermekes és szégyenteljes jelenségek, melyek a tegnapi gyűlés elején is felmerültek, tna ismét beszennyezték a képviselőházat, a tegnap kifejtett okoknál fogva azonnali intézkedéssel kötelességem volt eltávolítani azokat a képviselőket, akik­nek botrányos viselkedése lehetetlenné tette az ülés megkezdését. Kérem a Házat, hogy a legközelebbi ülésen való jelentéstétel kö­telességével utasitsa a mentelmi bizottság­hoz a következő képviselőket: Batthyány Pál grófot, Benedek Jánost, Benyovszky Mó­ric, Bottlik Iván, Brestyánszky Kálmán, Csermák Ernő, Csnha István, Déssy Zoltán, Eitner Zsigmond, Esterházy Mihály gróf, Faragó Antal, Fernbach Károly, Fráter Ló­ránd,- Gedeon Aladár, Haller István, Héder­váry Lehel, Huszár Károly, Justh János, Kállay übul, Károlyi Mihály gróf, Kelemen Béla, Kun Béla, Lovászy iMárton, Maczky Emil, Polónyi Dezső, Pozsgay Miklós, Preszly Elemér, Ráth Endre, Sümegi Vil­mos, Szalay László, Szluha Pál, Szmrecsá­nyi György, Urmánczi Nándor, Veszprémy István, Zboray Miklós és Zlinszky István. • A Ház igy határozott. BEÖTHY BOCSÁNATKÉRÉSE Beöthy László kereskedelmi miniszter állt fel most szólásra. ...» Taps fogadta; a munkapárti képviselők felálltak, agy ünnepelték. — Mikor elfoglaltam helyemet, — szólt a miniszte*-^- minden provokáló magatartás nélkül, az ellenzék részéről becsmérlő kifeje­zések fogadtak. Ámbár nem ez volna az a szent hely, ahol az engem ért sértéseket le­moshatnám, elvesztettem 1 türelmemet és odamentem, hogy a sértéseket megtoroljam. 'Minthogy e föllépésem lett oka a későbbi ese­ményeknek, kötelességszerűen e lépésért ün­nepélyes bocsánatot kérek. (Éljenzés, taps.) Tisza István elnök: E nyilatkozat után a miniszterrel szemben további intézkedésre szükség nincs s kérem a Házat, hogy az ügyet ne tegye további eljárás tárgyává. Ki­jelentem, hogy a kereskedelemügyi miniszter fellépése egy igaz ember jogos felháborodá­sa volt, amellyel együtt érez minden tisztes­séges ember az országban. Mert tisztességes emberek között nera lehet véleménykülönbség olyan eljárásra, a mely politikai célokból a legpiszkosabb rá­galmakat és sértéseket intézi olyanok ellen, akikről maga is tudja, hogy becsületes em­berek. Az incidens be van fejezve, felvehet­jük teendőink rendes folyamát. Kiss Ernő a mentelmi bizottság jelenté­sét terjeszti elő, annak a hatvankét képvise­lőnek az ügyében, akiket a mentelmi bizott­sághoz utasítottak. Batthyány Tivadar gróf, Désy Zoltán, Brestyánszky Kálmán, Förster Aurél, Fráter Lóránd, Győrffy Gyula, báró Mannsdorf Géza, Szluha István, Zichy Ala­dár grófra nézve tizenötnapi, a többire vo­natkozólag pedig harmincnapi kizárást java­sol a mentelmi bizottság. Ilyen értelemben határoztak. Tisza István elnök ezután előterjeszti a közös ügyek tárgyalására küldendő bizottság tagjainak megválasztására a javaslatot. El­rendeli a névszerinti szavazást, előbb azon­ban az ülést fölfüggeszti. Szünet után megtartották a névszerinti szavazást. Megválasztottak 44 delegátust, ki­vétel nélkül munkapártiakat. Az ülés végén a Ház üléseit október 20-ig elnapolta. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET •4 Színházi műsor: CSÜTÖRTÖK: Az ártatlan Zsuzsi, ope­rett. PÉNTEK: Rablólovag, vígjáték. (Bemu­tató.) SZOMBAT: Rablólovag, vígjáték. VASÁRNAP d. u.: Kis gróf, operett. — ESTE: Rablólovag, vígjáték. HÉTFŐ: Rablólovag, vígjáték. KEDD: Leányvásár, operett. SZERDA: Kis dobos, operett. CSÜTÖRTÖK: Asszonyfaló, operett. (Be­mutató.) PÉNTEK: Asszony faló, operett. SZOMBAT: Rákóczi Ferenc fogsága, dráma. VASÁRNAP: Asszonyfaló, operett. Molnár Ferenc uj darabja. (Fővárosi munkatársunktól.) Bizonyos, hogy Magyarországon ma Molnár Ferenc a legnépszerűbb iró. Egy magyar iró, akit sen­ki se kerül ki, aki előtt ifjú és öreg meghajol. És a színpadon különösen vezér. Minden da­rabja sikerül és mind népszerű is. A testőr óta nem irt nagyobb müvet Molnár. Most azután újra elkészült. A far­kas, — ez a darab címe. Élet és álom, — ez a munka tartalma. És érdekes az iró és a színpad fejlődése szempontjából is. A Li­liom óta különösen hajlik az álom felé Mol­nár. Naiv álom, a szegény, anyagiak és szel­lemiek miatt megkötöttt élő álmodik korlát­lanul. íme, ez volt a Liliom légköre, ebbe haj­lik át A testőr is. És teljesen ilyen az uj munka: A farkas. A „Délmagyarország" inai 6záma meg­írta már, hogy hétfőn este olvasta fel Mol­nár Ferenc uj darabját, Beöthy igazgató ma­gánlakásán, meghívott vendégek előtt. Bu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom