Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-06 / 21. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁQ 1912. sz eptember 10. ságot kapnak, amely nem számítódik be a katonatiszteknek járó nyolc heti szabadságidőbe. Minden katonatisztnek, aki Bécsbe akar utazni, bárhol legyen az állomása, menetlevelet állit ki a parancsnoksága, ugy a magyar, mint az osztrák államvasutak hozzájárulásával. A menetlevél az utazási költségnek körülbelül egyötödrészét jelenti. A kongresszusra fölutazott katonatiszteket Bécsben elszállásolják. Az ezredparancsnokságoknak kötelességükké teszi a rendelet, hogy azoknak a katonatiszteknek a névsorát, akik résztvesznek az eucharisztikus kongresszuson, terjesszék föl a hadügyminisztériumba. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor: PÉNTEKEN: A csókszanatórium, énekes bohózat Bemutató. SZOMBATON: A csókszanatórium, énekes bohózatVASÁRNAP este: A csókszanatórium, énekes bohózat. * Sárga liliom. Biró Lajosnak e tikazkasztó romantikája, nagy és rejtett színpadi nehézségekben dus színmüve nagyon fogyatékos előadásban került szinre csütörtökön a színházban. Sokan rémesen küzdöttek a szerepemlékezettel és valósággal tájékozatlanul mozogtak a színpadon. Meg kell irni hogy a darab különben is nyaktörő dikciójának ez az elhanyagolása keserves következményekkel járt és a közönség sokszor a legdrámaibb helyeken talált alkalmat a dadogásra. A nagyherceg megsebesülését követő izgalmas drámai jelenet például a mulatság és a tétovázó unalom vegyes martaléka lett. Ilyeneknek semmiképen nem szabadna előfordulniok a szegedi színpadon Igazán érdeklődést csak a Zátony Kálmán ismert jó alakítása és Gyöngyössy Teréz kedves egyszerű tót pesztonkája keltett. Az uj naiva ezúttal is ígéretes tehetségnek mutatkozott. A közönségnek ebben a kedvelt darabjában lépett fel először a társulat szendéje, Harmath Zeni, a darab címszerepében. Képességeiről a mai első szereplése után egyelőre nem lehet véleményt mondani; a szerep, a melyet játszott annyira nem sablonos és annyi külön követelményt állit fel játékosával szemben, hogy nem szolgálhat a bemutatkozás keretében egyszersmind a megismerkedés alapjául. Mi ugy hisszük, hogy ez a szerep egyáltalában nem „feküdt" az uj színésznőnek. Helylyel-közzel ugylátszott, hogy belemelegszik a buján vergődéses, exótikus leányszerepbe, de mintha mindig visszazökkent volna. A temperamentuma, az asszonyisága, a hangja, a szokása száraznak és józannak bizonyult ehhez a fájdalmasan romantikus szerephez és ahhoz az tragikus, pasziv beállításhoz, amely a drámán végigvonul; nem látták titkolt szerelmében szenvedni és vergődni, asszonyi méltóságában megalázva a lélek bíborában ragyogni; qem láttuk az erőt az erőssége mögött és nem láttuk az odaadást, a fáradtságot a hősiességében. Nem az ő hibája, ha igy van, mert a rutint, a színpadi biztonságot, a beszéd értehnességét nem tudja végigmérni és érzékeltetni. Szalonszerepben bizonyára hasonlíthatatlanul jobb lett volna. Nagy jelenését a második felvonásban, ahol egy pár igen helyes és szép akcentusa volt, a közönség megtapsolta. Az ő jövője is a jövő kérdése még és a mai szereplése nem szolgál okul arra, hogy bizalom nélkül figyeljék 1 további fellépését. A rendezés dolga volna azonban, hogy bemutatkozó színészeket kevésbbé exponált szerepekben bocsáson a közönség elé, különösen akkor, ha az első próbán meggyőződhetik arról, hogy színész és szerep között alapvető diszharmónia van. * A szinházi bérletek. Almássy Endre színigazgató az 19112—13 évi szini szezonra bérietet hirdet. Bérelni lehet a) minden előadásra, b) 105 előadásra, (páros vagy páratlan) c) 70 előadásra, (egy harmad, két harmad vagy három harmados.) A bérlet ára két összegben — fele a bérlet megkötésekor, fele 1913 jan. elsején, — fizetendő. Bérelni csak az egész szezonra lehet. A régi bérlők elővételi jogát szeptember 15-ig tartják fönt. Bérelni lehet szeptember 10-től 20-ig, a szinház nappali pénztáránál mindennap délelőtt 10-től l-ig. A bérletárak a következők:) Föld. és I. em. páholy 210 előadásra 1680 K — f >> >' >, >1 105 J? 840 K — f >> V 1> >) 70 ) ? 560 K — f Zsöllye „ „ 210 >> 420 K — f 11 >' V II 105 yy 210 K — f II 11 >1 >, 70 yy 140 K — f I-ső rendű körszék 210 yy 350 K 70 f ii », 105 yy 175 K 35 f a >i a 70 yy 116 K90f Il-od rendű körszék 210 yf 281 K 40 f a a a 105 yy 140 K 70 f a a a 70 yy 93 K 80 f * Újjászervezett vidéki színtársulat. Versecről irják: Mezey Béla, a délvidéki szinikerület igazgatója szeptember elején kezdte meg újonnan szervezett társulatával az egy hónapi verseci sziniévadot, amelynek befejeztével október elején Nagybecskereken veszi kezdetét az őszi szini évad. A társulatban nagy változások történtek szeptember elejével, ugy, hogy Nagybecskerekre már utjászervezve, nagyrészt csupa uj erővel érkezik a társulat. Az előadó személyzet mostani összeállításában a következő: Kiss Cecil szubrett-primadonna, Kerényi Irén táncos szubrett és népszinmü-énekesnő, V. Márkus Angella opera- és operett-koloratur énekesnő, Zöldi Vilma hősnő, Károlyi Ibolyka szende és társalgási, Szö'szy Anna anyaszinésznő, Ligethy Angella naiva, Medgyessy Erzsi koinika, Sz. Nagy Imre opera- és operett-tenor, Biró Géza riaturbus, Cobor Gyula bonvivant, Ungvári Miklós jellemszinész, Mezey Andor opera- és operett-baritonista, Mezey Béla jellemkomikus, Tóth József hősszerelmes, Rónay Imre operetbuffó, komikus, Váradi Izsó szalonés táncoskomikus, Szécsi Ferenc énekes bonvivant, Vándory Géza társalgási színész, Boros Miklós szalon színész, Pécskai Vilmos segédkomikus, Majna Károly apa, és jellemszinész. A zenekar élén, amelyet szintén újjászervezett a direktor, Bártfai Gyula karnagy áll. A karszemélyzet is uj nagyrészt. * A „Limonádé ezredes" bemutatója. Csütörtökön volt Budapesten a Király-szinház első bemutatója. Az újdonság szerzője Harsányi Zsolt, a partitura szerzője pedig Vince Zsigmond. Az újdonság kedves, sok mulatságos epizóddal tarkított komédia. Szüzséjét Harsányi Zsolt egy német vígjátékból vette, de nagyon keveset használt fel a német munkából. A színlap az újdonságot énekes bohózatnak mondja, voltaképpen azonban bátran beillik operettnek is. Fülbemászó, dallamos énekszámokban, duettekben és kuplékban bővelkedik a partitura. A darab meséje mindennapos. Játszik egy vidéki garnizónban. Adva van egy dühös ezredes (Rátkay), akinek leányába (Perczel Sári) szerelmes Grawenstein herceg (Király), a garnizón legfiatalabb korhely hadnagya. A fiatalok, miután a nehézségeket leküzdik, végül egymásé lesznek. Naiv mese és teljesen fehér darab volna, ha egyik-másik kisebb szerepet játsze hölgy nem orfeum-színpadra való, derékig nyitott ruhában díszelegne. Ettől az apró hibától eltekintve az előadás a megszokott jó volt. A szereplők valamennyien kitűnően játszottak és mindvégig alaposan megnevettették az első operett-premiér közönségét. * Legjobb szinházi cukorkák Lindenfeld Bertalan Első szegedi cukorkagyárában, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. Megölte a villamos-áram. — Ki a felelői ? — (Saját tudósitónktól.) A szegedi ítélőtábla fölebbezési tanácsa csütörtökön igen érdekes ügyben Ítélkezett. A főügyészség gondatlanságból okozott emberölés vétségével vádolta a szabadka-palicsi villamostársaság igazgatóságát, pályamérnökét és koesimesterét. A mult év március 19-én történt, hogy a villamostársaság palicsi vonalán négy pályamunkás Berger Jenő osztálymérnök fölügyeletével magasság-mérést eszközölt és a felső vezetéket javította. Munka közben a négymunkás hirtelen eszméletlenül a földre vágódott. Három munkás néhány perc multán magához tért, a negyedik azonban Virág Géza, miközben a szabadkai kórházba akarták szállítani, a mentőkocsiban kiszenvedett. A halálos szerencsétlenség ügyében megindult a nyomozás. Megállapították, hogy a munkások az acélszalag vésővei hozzáértek az áramfejlesztő oszlopnak ahoz a részéhez, ahonnan a villamos áram kiindul. A szerencsétlenséget az okozta, hogy az áram nem volt elszigetelve. Az anyag ugyanis időközben lehullott. Az ügyészség a munkás haláláért vádat emelt Schaffer Pál, a villamostársaság igazgatója, Berger Jenő pályamérnök és Sefcsik Márk kocsimester ellen. A szabadkai törvényszék vádtanácsa vád alá is helyezte őket gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt. A törvényszék azonban mind a három vádlottat fölmentette a szakértők véleménye alapján. A vád szerint Berger mérnöknek a munka megkezdése előtt meg kellett volna vizsgálnia az áram elszigetelését és óvatosságra figyelI meztetni a munkásokat. Az igazgatónak, aki I a villamostelep elektrotechnikai vezetője, tudi nia kellett volna, hogy az áramszigeteiő nincs | rendben, valamint a kocsimestert is felelősi ség terheli a szerencsétlenségért. Ezzel szem| ben a szakértők véleménye szerint Berger ! mérnököt nem terhelheti feleiősség, mert | mint kultúrmérnök, járatlan az elektrotechnikai i dolgokban. A munkásokat figyelmeztette az | óvatosságra. Arról fogalma sem volt, hogy j az áram elszigetelője rossz. Annái is inkább, ; mert ő is veszélyes helyen állott és épen ugy érhette volna szerencsétlenség, mint a munkásokat. Azt pedig nem köteles ellenőrizni, I hogy a társaság a hálózat létesítésekor milyen biztonsági intézkedéseket eszközölt. A villamos-társaságnak a szakértők véleménye szerint elektrotechnikai felügyelője egyedül Schaffer Pál igazgató, aki szakképzett elektrotechnikus. Az azonban egy hasonló vállalatnál sincs előírva, hogy a szigetelőket az igazgató ellenőrizze. Minthogy senki nem jelentette, az igazgató nem tudhatott arról, hogy nincs rendben az áram elszigetelője. Ezt a munkásoknak kellett volna észrevenni — mondják a szakértők — akiket figyelmeztettek a gondosságra. A kocsimestert pedig legkevésbé sem terhelheti felelősség a szerencsétlenségért. A szakértők véleménye alapján a szaI badkai törvényszék felmentette a vádlottakat. Felebbezés következtében csütörtökön az itélői tábla tárgyalta az ügyet. A tárgyaláson Per! jéssy Mihály dr elnökölt, a főügyészséget Eördögh Árpád dr képviselte. A tábla a szakértők véleménye alapján helybenhagyta a fölmentő Ítéletet. A fölmentő ítélet miatt az ügyészség semmiségi panasszal élt.