Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-05 / 20. szám

1912. szeptember 8. DÉLMAQYARORSZÁQ 13 * Sárga liliom. Csütörtökön mutatkozik be Biró Lajos nagy sikert ért színmüvében, a Sárga liliomban Harmath Zseni, a társulat uj szendéje, aki a női főszerepet játsza. * Legjobb színházi cukorkák Lindenfeld Bertalan Első szegedi cukorkagyárában, Kárász-utca 8. szám alatt kapható k Egy szegény tanyai kézbesítő kálváriája. — Akit hazaárulónak nézett a szegedi rendőrség.— (Saját tudósítónktól.) A szegedi ítélőtábla fölebbezési tanácsa szerdán olyan ember ügyében ítélkezett, akinek a sorsában benne tükröződik a rendőrség baklövése és az igazságszolgáltatás félszegségének gúnyos vigyorgásu torzképe. Fehét Kálmán ez a szomorú sorsú ember. Öt évvel ezelőtt még kézbesítője volt Szeged városának, az Alsótanyán hordozgatta szét az idéző cédulákat és még sok írásos papirost, amit a városházán a kezébe nyomtak. Igy élt-éldegélt a szegény városi kézbesítő, bandukolt a városházáról a tanyára, a tanyáról a városba. Amint igy csendesen éldegélt, valakinek az az ötlete támadt, hogy a szegény kézbesítő — hazaáruló. Igen, szórói-szóra hazaárulónak bélyegezték és a rendőrség, a szegedi, meg is indította a nyomozást. Buklin Frigyes és Turgydn Emil detektiveket (ma már más téren értékesitik a képességüket) bizták meg a nyomozással. A derék detektivek hogy-hogy nem, kisütötték Fehér Kálmánról, hogy egy magasrangu szerb katonatiszttel összebeszélt nagymennyiségű robbanó-anyag dolgában és hogy gondosan belakatolt — stratégiai titkokat lakatolt ki a szerb magasrangunak. E pompás nyomozási müvelet befejezése után a kézbesítőt meglepték a lakásán és kihurcolták a betegágyából. A szürke kis cédulák szerencsétlen postása ellenkezett és azt mondta a detektiveknek, hogy — Ugyan, ne hülyéskedjenek, kérem szépen. Erre hatóság ellen való erőszak miatt is megindították ellene az eljárást. Alsótanya kézbesítőjét hűtlenség büntette és hazaárulás kísérletének büntette miatt letartóztatta a rendőrség, aztán átkísérték a szegedi ügyészség fogházába. Az ügyészség indítványozta a vizsgálóbírónak a vizsgálati fogság elrendelését, a vizsgálóbíró az ügyészség intenciója szerint cselekedett. Fehér Kálmán négy hónapig sínylődött vizsgálati fogságban. Az esküdtszéki tárgyaláson kínosan összeroppant a vád, a vádhatóság képviselője kénytelen volt visszavonni a vádat. A bíróság, kissé udvarias gesztussal, értesítette a megtört kézbesítőt, hogy — Pardon, kedves uram, tévedés történt. Maga nem is bűnös. A megtréfált ember meghajtotta magát a kegyes bíróság előtt, fejére nyomta a kalapját és távozott. Odakünn már várta a felesége, akit már négy hónapja nem látott és akit megcsókolt. Amikor hazaért, a felesége szépen megvetette az ágyát és köhögősen és megkínzottan visszavonult beteg embernek. Amint igy igyekezett kipihenni a kaland fáradalmait, pecsétes irást kapott. A pecsét alatt csak azt üzenték neki a városházáról, hogy felfüggesztették az állásából. A hazaárulási eset miatt történt ez az intézkedés. Fehér Kálmán kenyér nélkül maradt. Nem törődött vele senki, csak a — rendőrség és a törvényszék. A hatóság ellen való erőszak ügyében, amit akkor követett el, amikor a betegágyából nem engedte magát szó nélkül kivonszolni, megtartották a tárgyalást. És el is ítélték a kézbesítőt. Négy hónapi fogházat kapott — az enyhítő paragrafusok alkalmazásával. Az igazságszolgáltatásban azonban van ötlet. Fehér Kálmánnak például olyasképen szolgáltatták az igazságot, hogy azt a négy hónapi vizsgálati fogságot, amit ártatlanul elszenvedett, beszámították a büntetésébe. 4—4 —0 ugyebár és igy a kézbesítő megszabadult a fogház ujabb vendéglátásától. A kaland, amelyet a rendőrség inszcenált, agyonroncsolta a szerencsétlen ember idegzetét. Egyik városból a másikba kóborolt, a feleségével együtt. Négy polgárit végzett Szegeden és fémiskolába is járt, ezzel a képzettségével igyekezett valahogyan megélni. Az idegessége miatt azonban — amit a hazaárulási históriával szerzett — hosszabb ideig sehol nem használhatták. A kóborlások után a mult évben visszatért Szegedre. Alig tartózkodott itthon néhány hónapig, újból dolga akadt a rendőrséggel. A mult év augusztus huszonhetedikén a Kórház-utcában összeszólalkozott Papp János rendőrrel. A rendőr be akarta kisérni, az ittas ember azonban ellenkezett. — Te akarsz nekem parancsolni, te béres ? Én városi tisztviselő vagyok \— rivalt rá a rendőrre. Dulakodás közben Fehér Kálmán arculütötte a rendőrt. Pappnak végre két iparos segítségével sikerült bekísérni az ittas embert. Útközben, amint a Korona-utcába értek, Fehér az öklével bevert egy ablakot, az üveg véresre sebezte. A szerencsétlen ember a földre vetette magát és kiabálni kezdett. — Segítség! Gyilkos! — kiabálta a szerencsétlen. A rendőrség hatóság ellen való erőszak büntette miatt bűnvádi eljárást indított Fehér ellen. A törvényszék fölmentette, azzal az indokolással, hogy jogtalanul történt a bekísér és. Fölebbezés következtében szerdán az ítélőtábla tárgyalta az ügyet. A tábla megváltoztatta a törvényszék ítéletét és hatóság ellen való vétség miatt elitélte nyolc napi fogházra. A tárgyaláson, amelyen Perjéssy Mihály dr elnökölt, föltűnést keltett Frayber Vince főügyész vádbeszédének a következő passzusa: — A törvényszék ítéletét — mondta a főügyész — az annyi nehézséggel küzdő rendőri intézményre nézve sértőnek tartom. Faragó József dr közvédő Fehér Kálmán elmeállapotának megfigyelését kérte. A kálváriát járt ember ugyanis olyan viselkedést tanúsított a tárgyaláson, amely megdöbbentette a bíróságot. Egész testében remegett, az ujjaival reszketőn kapirgált a ! levegőben. Tágra nyitott szemmel, bambán bámult maga elé. Az elnök is megsokalta a szerencsétlen ember kinos vesződését és több izban rászólt: — Ne féljen fiam, nem vagyunk mi emberevők. Az igazságot keressük. A bíróság nem adott helyet a védő előterjesztésének, a szerencsétlen ember viselkedésére való tekintettel azonban az enyhitő szakaszok alkalmazásával szerkesztették meg az ítéletet. A védő semmiségi panaszt jelentett be. — Hát maga megnyugszik-e az Ítéletben vagy fölebbez ? — kérdezte az elnök a vádlottat. A kézbesítő harabdálta az ajkát, ide-oda , mozgott, nem felelt. Csak hosszas nógatásra jelentette ki, hogy megfölebbezi az Ítéletet. Az utcán beszéltünk a sápadt arcú, ingadozó lépésekkel járó emberrel. — Hová megy most? — kérdeztük. — Haza, a feleségemhez, meg a hathónapos gyerekemhez. — Van állása? — Nincs. — Hát miből él? — Néha akad valami. Az eső szitálni kezdett, a kálváriát járó föltürte vékony kis kabátjának a gallérját és fájdalmas kézlegyintés után nekilátott a nagyvilágnak. Megválasztották a kereskedelmi iskola tanárait (Saját tudósítónktól.) A szegedi városi felső kereskedelmi iskola igazgató tanácsa négy tanári állásra hirdetett pályázatot. A tanárválasztást ma délelőtt ejtették meg a városháza bizottsági termében. Mivel eleinte ugy tervezték, hogy az uj iskola idei első tanévében három alsó osztályt nyitnak meg és folytatólagosan a következő években létesitik a középső és felső osztályokat, csak négy tanári állás szervezése volt szükséges. Időközben azonban sok jelentkező akadt a középső osztály számara is, ezért elhatározta az igazgató tanács, hogy négy osztályt nyit meg szeptemberben. Két alsót fiútanulók számára, egy alsót női tanulók számára és egy középső osztályt. A mai ülésen tehát öt rendes tanárt és két kisegítő tanárt választottak. Az ülést Lázár György dr polgármester nyitotta meg. Jelen voltak az igazgató-tanács tagjai: Back Bernát, Balogh Károly, Bokor Adolf, Jászai Géza dr, Faragó Ödön dr, Obláth Lipót, Rósa Izsó dr., Perjéssy László, Somogyi Szilveszter dr, Tóth Péter, Turóczy Mihály dr, Wagner Gusztáv, Weiner Miksa és Wimmer Fülöp. Az ülés tárgysorozatának első pontját, a vallás és közoktatási miniszter leiratának bemutatása képezte. A polgármester felolvasta a miniszteri leiratot, amely jóváhagyja Nyáry Györgynek igazgatóvá történt megválasztását. A polgármester üdvözölte az igazgatót és szerencsekivánatát fejezte ki. Ezután a női osztályok felállításáról szóló átirat következett. Az igazgató-tanács ugyanis nagy agitációt fejtett ki aziránt, hogy női hallgatók is beiratkozhassanak a városi kereskedelmibe. Ez csak természetesen miniszteri jóváhagyással történhetik; a vallás és közoktatási miniszter pedig éppen mostanában utasította vissza Arad városának hasonló kérelmét. Nyáry György igazgató azonban erre nézve biziató Ígéretet kapott a minisztériumban, de azért az igazgató-tanács átiratot intéz mégis a városi tanácshoz, hogy szintén kérelmezze a minisztertől a női tanfolyam létesítésének megengedését. Majd a beírásokról tett jelentést az igazgató, ami után a tanárválasztás következett. Szótöbbséggel megválasztották rendes tanároknak: Szabados Géza, jelenleg nagybecskereki tanárt, a könyvvitel, kereskedelmi ismeretek és levelezési szakra, hét szavazattal. Schwarc Antal turócszentrhártoni tanárt a kereskedelmi és politikai számtani szakra, négy szavazattal. Szavazatot kapott még: Orbán István és Bayer Nándor. Kovács Józsf dr, kolozsvári felső kereskedelmi akadémiai tanárt, a magyar nyelv és történelmi szakra öt szavazattal. Egy-egy szavazatot nyert Klement Antal, Donawell János és Sebestyén dr. Schreyber Miklós dr székelyudvarhelyi tanárt, a német és francia szakra, egyhangúlag. Erre a négy tanári állásra volt kitűzve pályázat, mivel azonban a középső osztályt is még az idén megnyitják a vegytan, földrajz,