Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-05 / 20. szám

1912 szeptember 5. DÉLMAGYARORS^ÁG 3 város a katolikus világ központja. Néhány nap múlva Bécs felé fog tekinteni minden katolikus: itt ünneplik a katolicizmust, itt halmoznak föl annyi fényt, annyi dicsőséget, amennyi még soha nem övezte a vallást. És ide fognak áhítattal föltekinteni a hivő katolikus — albánok is, akiknek az országára nemcsak Ausztria tart igényt, hanem Olaszország is. Világos dolog, hogy ez az ünnep, amelyhez a monarchia hadserege fog asszisztálni, politikai demonstráció, amelyből Ausztria minden célja, törekvése, szándéka félreismerhetetlenül kicsillog. Demonstráció — a Vatikán mellett. — Demonstráció — Olaszország ellen. Demonstráció — amellett, hogy a katolikus államok között Ausztria a pápa leghódolóbb hive. Demonstráció — Albániáért. És ravasz demonstráció, — amelyből minden fény nem annyira a pápa homlokát övezi, mint inkább Ausztria hatalmát, gőgjét, elbizakodottságát, megnövekedési vágyát fogja a vallási áhitat szárnyán világgá röpíteni. Katonai előkelőségek a hadgyakorlaton. — A trónörökös útja. — A hadvezetőség utazása. — (Saját tudósítónktól.) Ferenc Ferdinánd trónörökös, aki a királyt képviseli a tiszamarosvidéki nagygyakorlatokon, szeptember 8-án utazik el Bécsből, Szegedre 9-én, hétfőn reggel 5 óra 28 perckor érkezik, tiz percnyi itt időzés után pedig tovább utazik Makóra, hol 6 óra 30 perctől 7 óráig tartózkodik. A makói állomáson a trónörököst Csanádmegye részéről Hervay István alispán üdvözli, nagyon rövid beszéddel. Hervay után a trónörökös tiz percig tartó cerclet tart, ekkor mutatkoznak be néki a külföldi államok katonai képviselői is. Az üdvözlés után a trónörökös az attasékkal együtt vonatra száll és tovább utazik Mezőhegyesre, ahol lakni is fog. A mezőhegyesi kincstári birtok jószágigazgatói lakjában fog lakni, amelyet e célra díszesen átalakítottak. A trónörökös házigazdája gróf Serényi miniszter lesz, aki külföldi útjáról fpénteken érkezik vissza Budapestre s nyomban az érkezés után Szegeden keresztül Mezőhegyesre utazik. Félhivatalos jelentés szerint Hazai Samu honvédelemügyi miniszter vasárnap érkezik Szegedre. Lehet, hogy itt kiszáll s esetleg az uj honvédtüzérségi kaszárnya ügyében rövid tárgyalás folytat. A honvédelemügyi miniszter innen automobilon utazik tovább Mezőhegyesre. A mezőhegyesi főhadiszállásra ma végre megjött a hivatalos utiprogramja mindazon katonai méltóságoknak, akik a Mezőhegyesen berendezett manőver-vendégszálláson nyernek elhelyezést. A mezőhegyesi vendégek érkezése pénteken, szeptember 6-án veszi kezdetét. Ekkor utazik különvonaton Schemna Balázs vezérkari főnök, aki szárnysegédével és suikjével délután fél három órakor érkezik Mezőhegyesre. Ugyancsak hatodikán délelőtt és délken érkező röndes gyorsmotorokkal több vezérkari tiszt din Mezőhegyesre, ugy, hogy szeptember hatoajkán délután már teljes létszámban van együtt e vezérkari főnökség minden funkcionárius törzstisztje. A következő napokon azután egymásután jönnek a főhercegek és tábornokok kíséretükkel a főhadiszállásra. Szeptember 3-án este 9 óra 10 perckor kél útra Bécsből Lipót Szalvátor főherceg, tüzérségi felügyelő. A főherceg különvonaton utazik Marcheggen, Pozsonyon át Budapestre és onnan tovább Szegedre. Kíséretében lesznek e külövonaton, amelyet Szegednél az Acsev. mozdonyához csatolnak, Eisner Károly tüzérkari ezredes és Devcic tüzérkari százados. Lobkowitz Ágost herceg őrnagy, a főherceg udvarmestere, aki el akarta kisérni Lipót Szalvátort Mezőhegyesre, elháríthatatlan akadályok miatt nem utazhatik el a királygyakorlatokra. Ugyanezzel a vonattal utazik különben Frigyes főherceg is és vele egy kocsiban Averescu altábornagy, a romániai vezérkari főnök. Frigyes főherceg kíséretében lesz Nemeezek József az osztrák landwehrfőparancsnokság vezérkari főnöke és Trautlweiller József őrnagy szárnysegéd. Á különvonat katonai méltóságok egész seregét viszi többi kocsijaiban. Ezek között lesz Auffenberg Móric lovag hadügyminiszter, Georgi osztrák honvédelmi miniszter, Schikovski gyalogsági tábornok, Landwehr főparancsnokhelyettes, Brudermann lovassági tábornok, lovassági felügyelő, Frank és Hötzendorfi Conrad báró gyalogsági tábornokok, Schleyer altábornagy és Reinold vezérőrnagy. Az utasok sorát Hazai honvédelmi miniszter, Klobucár báró, Rupprecht lovassági tábornokok és Hauer báró altábornagy zárják le. Szeptember 8-án indulnak útnak Bécsből a külföldi államok katonai attaséi is, akik hivatalosak a nagygyakorlatra, amelyek tartama alatt Makón fognak lakni. Az attasékkal már a vonaton is együtt utaznak a makói attasé-szállás parancsnokai: Urbanski ezredes, Lehoczky őrnagy és Seiler báró kapitány. A szalonkocsiban utazó és Makón beszállásolt attasék a következők: Cathcett Walter őrnagy (Amerika), Tontilow Iván őrnagy (Bulgária), don Davila Róbert ezredes (China), Kageneck Károly gróf őrnagy (Németország), Hallier Henrik őrnagy (Franciaország), Sir Thomas Cuninghame őrnagy (Nagybrittania), Albricci Albert alezredes (Olaszország), Hotta Soihi őrnagy és Terauhi százados (Japán), Eremie György őrnagy (Románia), Zankievics Mihály ezredes (Oroszország), Lehanine Ljubomir ezredes (Szerbia), Roig de Llpis Lajos alezredes (Spanyolország). Wattewoyl ezredes (Schweiz), Sanderber őrnagy (Svédország), Phra Songsurady alezredes (Sziám), Blaque Ede bey vezérkari ezredes és Refet bey százados (Törökország.) A külföldi attasék vonatán utazik még harmincöt vezérkari és főtiszt, akik a főhercegek, elsősorban a trónörökös mellé vannak beosztva. Közöttük lesz Hoen ezredes, Lustig őrnagy, Miakich főhadnagy, Kowy dr osztálytanácsos és Kospar dr miniszteri titkár, akik a sajtó informálását látják el a királygyakorlaton. Az attasék vonata kilencedikén reggel 6 óra 14 perckor érkezik Makóra és hét percnyi ott tartózkodás után folytatja útját Mezőhegyes felé, ahová 7 óra 19 perckor érkezik meg. Mezőhegyesre azonban csak az utóbb emiitett vezérkari tisztek utaznak, a katonai attasék Makón leszállnak és a pályaudvaron bevárják Ferenc Ferdinánd trónörökös átutazását. A Makóra 6 óra 36 perckor érkező trónörököst az attasék üdvözölni fogják. Magyarország válóuton. A bécsi Reichspost ma egy „magyar államférfiú" tollából származó cikket közöl, amelynek cime Magyarország a válóuton. A cikk azt mondja, hogy a Justh-párt legjobban tenné, ha visszatérne eredeti álláspontjához és ha szakitana hozzádörgölődő ellenségeivel, akikkel ma baráti viszonyt tart. Ha a Justh-párt továbbra is megmarad a választójogi reformellenes, antidinasztikus és ál-nemzeti emberek oldala mellett, akkor csakhamar katasztrófa fogja elérni és még a szociáldemokraták is kénytelenek lesznek fölmondani neki a szövetséget, mert nem lesznek képesek követni a Justhpártot a becsületes választójogtól való elpártolásban. Ekkor azután nehezebben lesz ugyan biztositható a magyar képviselőház munkaképessége, de a Justhpárt ezzel azt fogja megfizetni, hogy végkép ki fog válni a jövendő magyar politika irányadó faktorainak sorából. A Justh-párt értse meg Lukács László nagyenyedi beszédét és kell, hogy részt vegyen a parlament munkaképességének helyreállításában. Beszélgetés a politikai helyzetről, a kibontakozásról. Hédervár, szeptember 4. (Saját tudósítónktól.) A magyar politikai életnek kétségkívül egyik legmarkánsabb alakja Khuen-Héderváry Károly gróf. Nagystilü, előkelő és érdekes ember, a szó le nem járatott értelmében vett nagy politikus és mindenekfölött finom és kedves egyéniség. Előkelő, ezt még az ellenségei is elismerik, akiket egy világ választ el tőle és mert a magas előkelőségében van valami meleg szeretetreméltóság, még az ellenfelei előtt is szimpatikus. És érdekes ember. Az aranygyapjas rend e vitéze, a kétszer volt miniszterelnök, a horvát bán, mindig aktuális. Most, mélyen visszavonult Khuen-Héderváry Károly gróf, annyi felejthetetlen politikai szenzáció hőse. Tegnap eszünkbe jutott, hogy mindenki beleüti az orrát a politikába, mindenki nyilatkozik, beszámol, mindenkinek jár a szája, csak ő hallgat, akinek a szava pedig bizonyosan a legérdekesebb lehetne. Erre ma elutaztam Hédervárra. Hédervári királyi várában felkerestem Khuen-Héderváry Károly grófot. Lekötelező szívességgel fogadott. * Győrtől automobilon egy óra Hédervár. Mondhatnám: Khuen-Hédervár, Győrből át Mosonba, amint az autó a kedves Győr utcáiról kifordul és végigszáguld az országúton, már minden Héderváryékra emlékeztet. Az ut Győrből ki Vicay-Héderváry-ut; ezen végig és aztán négy kis megjegyezhetetlen nevü községen át érkeztem Hédervárra. Tiszta kis falu. Egészen pici község. A csenevész falu szinte elsülyed szégyenkezésében a hatalmas kastély mellett. Vastag, magas kőkerítéssel keritve, évszázados fák közül emelkedik, szinte nyúlik ki büszkén, előkelően, gőgösen a Héderváry-ház, A park egy kis Versailles, a palota pedig olyan, mint egy királyé. Egy inas, veszedelmesen szép fiu, átveszi a névjegyemet. — Ő excellenciája alszik. Várni kell. Negyedóra múlva egy másik inas jön. — Ő excellenciája a dolgozó-szobájában várja uraságodat. * — Jó napot, hozta Isten! — mondja Khuen-Héderváry Károly gróf. Rendelkezésére állok. Elmondom, hogy mit akarok. — Nem sokkal szolgálhatok. Nem tudok semmit és nem is akarok mondani semmit. Én csak pihenek. A szoba, ahol ez a beszélgetés lefolyt, egy előkelő izlésü, két ablakos dolgozó-szoba az első emeleten. Nehéz tölgyfa-bútorok, sok kép, könyv és irás. A szoba közepéről lemosolyog Khuen-Héderváry Károlyné grófné finom metszésű profiljának a képe. A grófné be is néz Látogatás Khuen-Héderváry Károly grófnál.