Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-14 / 28. szám

1912. szeptember 14. DÉLMAQYARORSZÁO 3 a következő: Teleszky János pénzügyminiszter Nagybecskerekre érkezik szeptember 21-én, szombaton este 9 óra 27 perckor a régi pálya­udvaron. Itt Perisics Zoltán dr polgármester üdvözli őt először a város nevében, utána Franz J. L. pártelnök a munkapárt nevében, A miniszter válasza után a városba hajtat s Dellimanics Lajos dr főispánnál megszáll. Más­nap, szeptember 22-én délelőtt fél tizenegy órakor lesz a beszámoló-beszéd, amelyet a miniszter kedvező idő esetén a Kaszinókert­ben mond, kedvezőtlen idő esetén pedig a kaszinó nagytermében. A beszámoló után a miniszter a vármegyeházára megy s itt küldött­ségeket fogad. A küldöttségek fogadása után délután két órakor a miniszter tiszteletére dísz­ebéd lesz a kaszinó nagytermében. Délutáni pihenő után a miniszter este 7 óra 27 perc­kor elutazik Nagybecskerekről. Szeged jövő évi költségvetése. — Letárgyalta a pénzügyi-bizottság. — (Saját tudósítónktól.) A pénzügyi bi­zottság ma délutáni ülésén tárgyalta foly­tatólagosan a számvevőség által összeál­litott jövő évi költségelőirányzatot. A költ­ségvetés bevételeit már elfogadta a bizott­ság, ma a kiadások egyes pontjai kerültek tárgyalás alá. A bizottság ülését délután négy órakor nyitotta meg Lázár György dr polgár­mester. Előadó Balogh Károly pénzügyi tanácsos volt. Az ülésen megjelentek: Bo­kor Pál ihelyettes polgármester, Fajka Já­nos főszámvevő, Bárkányi Zoltán dr jegy­ző Scultéthy Sándor főkönyvelő, Wirnmer Fülöp, Deésy Béla, Obláth Lipót, Becsey Károly dr, Bokor Adolf, Lövész Antal, Tóth Mi'hály főmérnök, Somogyi Szilvesz­ter dr főkapitány, Kószó István dr, Gaál Endre dr, Pálfy József dr és Weiner Miik­sa. A bizottság igen csekély változtatással elfogadta a számvevőség költségelőirány­zatát s igy az a szeptemberi közgyűlés elé kerül. Részletes tudósításunk itt következik: A költségvetés a sétányok ós fasorok évi munkáltatására 41.014 koronát kér. Ebben van a Stefánia kibővítésének költsége is. A Kálvária- és a Lechner-tér parkjának rende­zése szintén ebben foglaltatik. Obláth Lipót szóvá teszi, Ihogy a Stefánia­sétányon a legrendetlenebb állapotok ural­kodnak. Nem érdemes a sétányra költeni, inert a gyerekek tönkre teszik a kertészi munkálatokat. Azt javasolja, hogy a Stefá­nia felső részén lévő gyerekDátszó-teret kerí­téssel vegyék körül, hogy a gyerekek ne me­hessenek a gyepre. Balogh Károly nem látja szükségét az uj kerítés csináltatásának, mert a gyerek­játszótér jelenleg is el van kerítve, de az nem akadályozza meg a gyerekeket, hogy egy kis football meccset ne rendezzenek a sétányon és a füvön. Wimmer Fülöp a kövezetek fentartási tételénél szólal fel. Sürgeti a Nagykörút tel­jes rendezését. A tervek már régóta készen vannak a Mars-tértől a Kossuth Lajos-sugár­utig már rendezték is a körutat. Bokor Pál erre vonatkozólag azt vála­szolja, hogy a Nagykörnt rendezése a csator­názással függ össze. Nem lehet kétszeres for­galmi akadályt csinálni azáltal, hogy a csa­tornázás és aszfaltozás különböző időkben történjék. A Nagykörút rendezése az általá­nos városrendezés és csatornázás idején lesz aktuális. Somogyi Szilveszter dr főkapitány a rendőrség részére szolgáló kiadásoknál szó­lal fel és azt mondja, hogy egyelőre a meg­állapított 90.820 koronánál nem kér többet, pedig a rendőrség fejlesztése nagyon is szük­séges. Most van azonban eldöntés alatt a rendőrség államosítása, továbbá, az állam egy millió segélyt utal ki a jövő évben, a vá rosi rendőrségek segélyére. Ha az meg nem történnék, akkor a lövőben fogja kérni a költségek emelését, mivel a rendőrségi lakta nyák építését is már elhatározta a közgyűlés. Tizenkét darab Browning-revolver be­szerzését kéri a főkapitány a rendőrség ré­szére. A költségvetésben erre 1500 koronát vesznek fel. A rendőr-kézbesitők részére pe­dig 12 kerékpárt fognak beszerezni. Erre a oélra 2500 koronát vett fel a biztotság. A tanügyi költségvetésnél jelenti a fő­számvevő, hogy az iskola felügyelő két uj tanítói állás szervezését kéri. A polgármes­ter azt ellenzi, mert a népiskolák államosí­tása úgyis útban van. A bizottság ily érte­lemben határoz. Az iskolai helyiségek fűtésére 17.764 ko­ronát irányoz elő a költségvetés. A bizottság azt sokai ja, mert eszerint ugyan annyiba jön­ne a városnak az iskolák fűtése, mint az összes városi hivataloké. Gaál Endre dr vi­tatja, hogy ennyire szükség van, mert 102 tantermet fűt a város. A, bizottság ennek da­cára kétezer koronával kevesebbet állapit meg az iskolák fűtésére. í A városi zeneiskola részére előirányzott 30.937 koronát felemeli a bizottság 1100 ko­ronával, mert Kőnig Péter igazgató egy uj zongora beszerzését kérte. A városi zeneis­kola az utóbbi időben annyira fejlődik, hogy szükségessé vált az uj zongora. Mig ezelőtt kilencven tanulója volt az iskolának, ezidén kétszáznyolcvan tanuló iratkozott be. A közigazgatás tételénél Bokor Adolf szólal fel és kéri a polgármestert, hogy lép­tesse életbe ismét azon ellenőrző szabályokat, amellyel azelőtt ellenőrizték a világítást. A város világítása ugyani®, dacára a folyton emelkedő költségeknek, mindig rosszabb lesz, amióta nincs ellenőrzés. Sok utcában csak két-három lámpa pislog, éjfél után azt is el­oltják. Vegyes segélyezésekre 17.024 koronát irá­nyoztak elő. Az iparpártoló szövetségnek 400, az önkéntes tűzoltóknak 500 koronát szavaz­tak meg. A katolikus nővédőegyesület kérte, hogy évi 500 korona segélyét 2500 koronára emeljék fel, mert napközi otthont akar létesí­teni. Ezer koronára emelték fel egyelőre évi segélyét, ha pedig megnyílik a napközi ott­hon, amely felekezetre való tekintet nélkül ad helyet az iskolás gyermekeknek, akkor felemelik 2500 koronára a segélyt. Bokor Adolf a vegyes segélyezésekre szóló kiadásnál azt indítványozza, hogy egy­szer s mindenkorra töröltessék a vegyes se­gélyezés rovata, mert az mindég illuziorussá teszi a költségvetést. Tételek szerint vegyék fel a már megszavazott segélyeket és mondja ki határozatilag a közgyűlés, hogy ebben az évben több segélyt nem szavaz meg, eltekint­ve rendkívüli esetekről. Bokor Adolf érde­kes indítványát a pénzügyi bizottság hangos vita után magáévá tette s elhatározta, hogy pártolólag terjeszti a közgyűlés elé ,mert az utóbbi időben nagyon sok indokolatlan se­gély-kéréssel zaklatják a várost. Ezután a többi hátralevő tételeket felszó­lalás nélkül elfogadta a bizottság. Olasz-török béketanácskozás. Pórison át Lausenneból jelentik, hogy a török ós olasz béketárgyalók munkájukat néhány kevésbé fontos részlet kivételével befejezték. Mind a két kormány jövő héten fogja kinevezni a hivatalos tárgyalókat. — Konstantinápolyból jelentik: A miniszterek a beirám-ünnepek alatt is naponként tanácskoznak. Üléseiken a rnméliai, anatóliai, libanoni és jemeni köz­igazgatási reformokról van szó. Ezenkívül a béketárgyalók által már aláirt békepreli­minálékról is tanácskoznak. Ezekhez az elő­zetes föltételekhez már mind a két kormány hozzájárult i Lukács legközelebbi pro­gramját helyesli a király. — A politikai helyzet. — (Saját tudósítónktól.) Lukács László azzal a benyomással hagyta öl a király dol­gozószobáját, hogy ő felsége teljes és tar­tós bizalmát bírja. Alkik közel állnak az udvarhoz, nem csinálnak titkot belőle, hogy ő felsége irtózik minden személyvál­tozástól, az aggastyán eltökéltségével ra­gaszkodik mostani minisztereihez és nem gondol arra, hogy a közeljövőben másokat bizzon meg a kormányzási teendőkkel. Lu­kács László a szendai audiencián előter­jesztette legközelebbi programját és sike­rült megszereznie a király jóváhagyó be­leegyezését. Legfontosabb egyelőre a de­legációik kérdése, itt bonyodalmaktól tar­tanak, de a minszterelnök megnyugtatta ő felségét, hogy a többség akaratának ér­vényt fog szerezni. A kormány most teljes erővel a vá­lasztójogi reformra veti rá magát. Mint a Délmagyar ország munkatársának mon­dotta Lukács, az ősszel mindenesetre be­terjeszti a választójogi javaslatot. Más kérdés természetesen, hogy az ellenzék milyen taktikával helyezkedik szembe ez­zel a határozott tervvel. A kormánynak nem lehet érdekében, hogy erőszakos esz­közök fölhasználása mellett tárgyaltassa a parlament gyökeres reformját, — ezért mondta a miniszterelnök, hogy a választó­jogi javaslat az ellenzék taktikája bizony­talan időre tolhatja iki. Más szóval: a kor­mány nem gondol arra, hogy rendőri és katonai segédlettel hajtsa keresztül a vá­lasztójogi törvényt. Innét látva a magyar politika esemé­nyeit, az az impresszió támad, hogy a vá­lasztójogi kérdés a helyzet tengelye. A politika nyári vakációja a jövő hót első napján forma szerint is véget ér, ked­den már első ülését tartja a képviselőház, ezt megelőzően hétfőn értekezletet tart, hogy a politikai helyzettel szemben állást foglaljon. Az ellenzéki pártok határozatát szinte szórói-szóra előre meg lehet jósol­ná, mert ez puszta másolata lesz az intéző­bizottság minapi megállapodásának. A munkapárt értekezletén a miniszter­elnök tesz majd döntő jelentőségű nyilat­kozatot a kormány fölfogásáról és szándé­kairól az ellenzék harci terveivel szemben s a párt határozata előreláthatóan energi­kus választ ad majd azokra a békeföltéte­lekre, melyeket az intéző-bizottság a ki­bontakozás alapjául proklamált. Az ellenzék a nyár folyamán tudvale­vően arra vetette a legnagyobb súlyt szá­magatartásától várnak fordulatot a több­tartását annyira próbára teszi majd az ősszel megujuló parlamenti harc, hogy a párt egy osoportja — melynek fejéül Zi­chy János gróf kultuszminisztert emleget­ték — kiválik majd a többség kebeléből s ezzel véglegesen az ellenzék javára billenti a jövő eshetőségeit. Ez a számítás, mint most már az ellenzéken is beismerik, nem vált be s igy mindazok a kombinációik is, mélyék Zichy János grófnak a kormányból való kilépését jósolgatták, halomra dőlték. Az ellenzéken most Andrássy Gyula grróf magatatásától várnak fordulatot a több-

Next

/
Oldalképek
Tartalom