Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-14 / 28. szám

2 DÉLMAG YARORSZÁü 1912. szeptember 15. — Ez a Nemezis! — mondaná az ember szigorúan, (hogyha csak ők pusztulnának ott, a telekspekulánsok és <a köz rovására kaíózikodók. De most jönnek majd azok is, akiket ezek az urak magukkal rántottak és akik igazán nem tudják, ihogyan kerülnek ők is a krédóba. Jönnek a kisgazdák, akik a Nagyalföldibank részvényeibe fektették a pénzüket, jönnek a becsületes falusiak, akik az Agrárbank mint szövetkezetbe vitték a betéteiket, jönnek a kereskedők, akik egész üzletüket a rendes és szolidan élvezett hitelre építették föl és akik most nem fognak kapni hitelt, mert a telekspekuHáns urak olyan földekbe temették a pénzt, ahonnan nem tudják (hirtelen elővájni. 'Kétségbeejtő elgondolni, bogy ott is, ahol ilyen gyökeres közéleti poloskairtást rendeztek, egy sereg becsületes embernék is el kell pusztulnia. De legalább is ugyan ennyire kétségbeejtő az a gondolat, hogy (há't ahol nem rendeznek ilyen poloskairtást? Ott mennyire megszívhatják magukat az adófizető polgárság rovására ezek a paraziták. Papsztrájk. Protestáns papok soraiban mozgalom észlelhető, melynek célja: szűk anyagi helyzetükön tágítani. Nem akarnak nyomorogni tovább, inkább sztrájkolni akarnak. Nyilván jól teszik, de hogy jól meg tudják-e csinálni, az kérdés. Aki beszünteti a papi ipar üzemét, az az embereknek a menynyel való érintkezését szünteti be. De érzékeny kárt okoz-e ezzel és az a jó sztrájk, amely okoz, mikor az emberek ebben az országban most annyira el vannak foglalva földi létük bajaival ? Vagy épen ezért jó ez a sztrájk. Most kell nékünk igazán a túlvilági élet, mikor az innenső világon alig lehet megélni. A szeptemberi országos kiállítás. — Alföldi gazdák Szegeden. — • (Saját tudósítónktól.) Nagy arányokban folyik a készülődés a Szegeden szeptember 22—24. napján .megtartandó országos bor-, szőlő- és gyümölcs-kiállításra. Az egyes homokvidéki városokban a polgármesteri hivatalok gyűjtik össze a gazdákat csoportkiállitásra. A többek között: Halas város a Szegeden szeptember 22., 24-én rendezendő kiállításon nagyszabású gyümöleskollektióval vesz részt. A halasi gazdák csoportkiállitásának rendezésével a tanács kolozsvári Kiss István helyettes polgármestert bizta meg. Maga Halas város kezelése alatt álló gyümölcsösök termését beviszi a kiállításra, hol jó áron fogja azt értékesíteni, mert a szegedi fogyasztók e gyümölcsök megvételét már előjegyzésbe vették. 'Ezenkívül nagyobb gyümölcs transportot küldenek a kiállításra a félegyházi, a kecskeméti és a ceglédi gazdák. A szabadkai polgármester hirdetményileg hivta fel a szabadkai gazdákat, hogy kollektív vegyenek részt a kiállításon s a szabadkai csopoi'tkiállitás rendezésével Gergely József tanácsjegyzőt bizta meg. A gyümölciskiállitás gyümölcsvásárral is egybe lesz kötve s e célból a kiállítók egy része nagyobb gyümölcs-transportot szállít a kiállításra. így a szegedi háziasszonyoknak módjukban lesz a kiállításon szép és olcsó gyümölcsöket vásárolni. — A szegedi gyümölcstermelő gazdák kerületenkint esoportkiállitáisokat szerveznek. — Feketeszélen Ördög Vince, Alsóközponton Magyar Péter, Röszkén Szomora József, Felsőközponton Hajabács Károly szervezi a csoportkiállitásokat. A borkiállításon a jelentkezések nagyobbrósze homok vidékről való, bár a nagyobb hegyvidéki termelők is képviselve vannak. A kiállításra a jelentkezés határideje hétfőn jár le. Ezideig kell a bejelentési lapokat a Homoki Szőlősgazdák Országos mint a patrícius lánykák vagy a szenátor-kisasszonykák cipellői. De ez a kislány, akinek topánkája ime megtaláltatott, nem volt ilyen előkelő származás. Más volt, — egészen más. A ipentelei szőlők kétezer éves lánykája. Vénusz valamelyik papnőjének gyermeke volt. * Honnan tudom? Kétségtelenül nem a topánok árulták el. De a gyermek nyakán, a légmentesen elzárt sirban, egy aranyékszer is találtatott, — különös és furcsa jelvény, — ami az ókori szerelmi házak fajára is ki volt faragva, Priaposz isten tiszteletére. Az amulett színaranyból van, nehéz és tömör, elárulva, hogy gazdag lenáy lehetett, aiki halott gyermekének ilyen emléket szentelhetett. Talán egy katona szeretője volt, — vagy valami diadalmas légióvezér kedvese, — a ki elkísérte a barátját még Rómából, hogy megvigasztalja intercisai kísérteties magányáéba. A duna-pentelei szőlőhegyek akkor még vad és ismeretlen vidékkel nézteik farkasszemet, melynek mocsaras partján sokszor gyúltak ki .félvad, barbár népk harci tüzei s a nádas szélén, csillagtalan estén, sokszor reszkettette meg a levegőt a fenyegető lónyerités. Örömtelen vidék, unalmas város, elhagyott tábor, ostoba és kezdetleges araviszk-bensziilöttek; a római szines és csillogó élethez szokott hetéra kétségtelenül sokat szenvedhetett itt. De megbékült a sorsával, gyermeket szült, szerelemből, vagy hogy a barátját még jobban magához láncolja, — szép, kedves, aranyhajú lánykát, akit ápolt és babusgatott, néha meg is fésült, ezüstfésüvel bizonyára, s maga mellé fektetett magános estéken az ágyba. Mikor már nagyon erőt vett rajta a sirás. Talán Tuliolának keresztelte el, vagy Virginiának, vagy Júliának, — nem tudom, a sírfelirat nem árulta el. — de a római leánygyermekeket többnyire igy nevezték itt a Dunamentén, amint az az akvinkumi feliratokon is látható. Szeretném megírni Vénusz eme szép és kedves papnőjének a regényét, a hogy szenvedett, sirt és lángolt a ipentelei szőlők alatt kétezer év előtt, élvén a szerelemnek és a gyermeknek, mig mind a kettőt elragadta tőle a halál és a vénség. Ahogy énekelt, vagy húros hangszeren játszott; részeg katonákkal táncolt a mozaik-pallón a szökőkút körül, mint a többi magános lányok. Szép és diadalmas testét sokszor engedte át a kegyetlen élvnek, rabló katonák és ellenszenves kereskedők kedvének, csakhogy minél több aranyat és ezüstöt kuporgathasson össze a gyermeke számára, akit kétségtelenül nem a maga pályájára szánt, hanem férjhez akarta adni valami szép és kiváltságos ifjúhoz. De a lánykát elrabolta tőle Plútó, akitől elszerette volna venni minden aranyát. A sirlelet után itélve, csak hct vagy nyolc éves lehetett a csöppség. * A duna-pentelei római sirok ki vaunak rabolva. Nem most fosztották ki azokat, hanem még a népvándorlás idején. Idegen és kegyetlen népek a temetőt dúlták föl, miután a korommá égett városban nem találtak már semmi elvinni valót. De a gyermek sirját nem tudták feltörni. Azt védte a szeretet, amellyel valami anyai sziv melengette körül egykor. S dacolva a homokkal, az idővel, rabló hordák duló kedvével, — a lányika aranyékszere s parányi piros topánkája megmaradt. Egyesületének hivatalába (Tisza Lajos-körut 69.) beküldeni. A kiállításon 16 díszoklevél, 16 nagy aranyérem, 24 ezüstérem, 24 bronzérem és 20 pénzbeli dij lesz kiosztva. Az ünnepélyes meg nyitás, melyen a földművelésügyi és kereskedelemügyi miniszter is képviselteti magát szeptember hó 22-én délelőtt 9 órakor lesz. A kiállítási szeptember 24-ig lesz nyitva. Szeptember 23. és 24-én délután a kiállítás területén katonazenekar játszik. Főérdekessége lesz a kiállításnak a borkóstoló és borvásár. A borkóstolón a kiállítás tartama alatt a dijat nyert borok közkóstolásra boosáj tatnak. A kóstolón a borok után 10 fillér, a pezsgők után 20 fillér pohárdijat szed a rendezőség. A bor-, szőlő- és gyümölcseladásokat a kiállítási iroda díjmentesen közvetíti. A kiállítás belépődija 30 fillér lesz. A tanulóifjúság a délelőtti órákban hétfőn és kedden tanáraik vezetése alatt 10 fillérért tekinhetik meg a kiállítást. A kiállítás megnyitása napján, szeptember 22 én Szegeden országos szőlészeti kongresszus lesz fél tiz órakor a városháza közgyűlési termében. — A földművelésügyi miniszter engedélyt adott Jablonorszky Józsefnek, a m. kir. rovartani állomás igazgatójának, hogy az állami szőlőtelepeken egy év óta folyó molyirtási kísérletek eredményét a szegedi kongresszuson közzé tehesse. Ez kiváló érdeket kölcsönöz a kongresszusnak, mert az ország gazdái ez idő szerint tehetetlenül állanak a inolykárokkal szemben s a mentőakciót Jablonovszky Józseftől várják. A kongresszus második érdekessége Istvánffy Gyula dr egyetemi tanár előadása lesz a peronospora elleni védekezés idei tapasztalatairól. A kongresszus után vasárnap délben gazdaebéd lesz a Tisza szálló nagytermében. Ez ebédre 3 korona részvételi dij befizetése ellenében a rendező-bizottság irodájában lehet jelentkezni. Kiállítási prospektust, bejelentő lapokat, kedvezményes utazási jegyet mindenkinek díjmentesen küld a rendező-bizottság (Tisza Lajos-körut 69.) s a vidékiek elszállásolásáról gondoskodik. A kiállítás védnöke Serényi Béla gróf, elnökei: Gerliczy Ferenc báró és Bokor Pál, a rendező-bizottság elnöke Gerle Imre dr. Szeptember 21-én délután 4 órakor a Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesülete igazgatósági ülést tart, mely egyik fontos tárgya lesz a Szegeden felállítandó borközraktár. A borbiráló bizottság Seapáry István gróf elnöklete alatt szeptember 20-án a gyümölcsbiráló bizottság szeptember 21-én ejti meg a bírálatot. Teleszky pénzügyminiszter Nagybecskereken. Megírtuk már, hogy Nagybecskerek város országgyűlési képviselője, Teleszky János pénzügyminiszter szeptember 21-én Nagybecskerekre érkezik, hogy egyrészt közvetlenül megismerkedjék választóival és személyesen megköszönje a bizalmat, másrészt, hogy elmondja beszámolóját. Ez az esemény érthetőleg nevezetes ünnepe lesz Nagybecskerek város egész lakosságának, mert hiszen ezúttal nemcsak országgyűlési képviselőjét, hanem a kormánynak egyik kiváló tagját fogja a város jövő héten körében üdvözölni. Nagybecskerek városának most első izben van aktiv kormányférfiú képviselője az országgyűlésen, ahol nem kizárólag Nagybecskerek város egyik politikai pártját képviseli, hanem az egész várost. Az ő körükbe való érkezése tehát az egész város ünnepe. A nagybecskereki munkapárt ezért a miniszter fogadását szélesebb keretekre terjeszti s nagyobb arányúvá teszi, hogy a város minél méltóbban fogadhassa kitűnő képviselőjét. A munkapárt végrehajtó-bizottsága tegnap délután Franz pártelnök elnöklésével értekezletet tartott, amelyen részletesen megállapította Teleszky János fogadtatásának programját, amely