Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-08 / 182. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 augusztus 8. Végül aztán elszonytyorodva megállapítják, hogy pénz nekem sincs, neked sincs, neki sincs. Hiába való minden kesergés. Egy ur minden nap megismétli a kávéházban, hogy: — Kérem szépen, az egész városban nem lehet öt -koronát kölcsön kapni. Megáll az ember esze. Igenis, megáll az ember esze. Ugy étünk, mint a ló öreg falusiak. A szórakozásra alkalmas hely kong az ürességtől, a törvényszéken napról-napra kifüggesztik a csődjélentéseket, hitel nincs, pénz nincs, mindenki panaszkodik. Ilyen sivár viszonyok -között nem csodálható, ha például Szeged első cigánybandája, Erdélyi Kálmán zenekara elmenekült innen és most idegenben muzsikál. Bácskában aratja a bankókat, amiket Szegeden már csak álmában lát a boldogtalan halandó. Az egyik szabadkai lapban olvarsuk a következő hirdetést: Minden héttön és pénteken szegedi Erdélyi Kálmán elsőrangú zenekarával a Nemzeti-szálló kerthelyiségében. mig a hét többi napjain u palicsi Vigadóban hangversenyez. Erdélyi Kálmán esetében benne tükröződik ennek a városnak minden szomorúsága. Nincs már értéke a dalnak, zenének, mert nincs pénz. Régi szép pezsgős éjszakák emlékéből pedig nincs kenyere: a rajkónak... Mi újság a forrongó Törökországban ? Konstantinápoly, augusztus 7. (Saját tudósitónktól.) A kormány a lakosság megnyugtatása végett több vizsgáló-bizottságot nevezett ki. Az első bizottság meg fogja állapítani az április 13-iki államcsíny igazi szerzőit, akik Abául tiamidoi a tróntól megfosztották. A kormányRák erre nézve számos biztonyitóka van. A második bizottság meg fogja indítani a vizsgálatot a hadügyminisztérium eltűnt hatvanötezer fontjának dolgában, amely összeget választási célokra fordítottak. A harmadik bizottság a pénzügyminisztérium s a negyedik a flotta-bizottság számadásait fogja fölülvizsgálni. AZ OSTROMÁLLAPOT. Konstantinápoly augusztus 7. Az első hadtest parancsnoka -közzétette az ostromállapotra vonatkozó rendeletét. Ebben megtiltja a kat-antiszteknek, bogy bárminő beszédet mondjanak, tilosnak mondja -a hadseregellenes iratok nyilvánosságra hozatalát, megtiltja a rendőri engedelem n-élkül tartott nyilvános vagy -a klubokban tartandó titkos ülések megtartását bárminő -politikai párt érdeíkében vagy ellen való agitáíliást, bárminő, a kormány politikájára és a mostani benső politikai helyzetre vonatkozó iratok nyomtatását és terjesztését, v-agy ilyen tartalmú plakátok kifüggesztését és újság-mellékletek (nyilvánosságra hozatalát, ha azokra a kormány (külön engedelmet nem ad. A rendelet ugy intézkedik továbbá, hogy -a esapszékeket és sörházakat éjfélkor be kell zárni és éjfél után engedelem nélkül senkinek sem szabad az utcákon járni. Nem szabad az utcán ia. közönséget fölizgató módon szaladgálni vagy kiabálni. Fegyver viselése és használata szintén tilos. TÁRGYALÁS AZ ALBÁNOKKAL. Üszküb, augusztus 7. Arra a hirre, liogy a kamarát föloszlatták, a gyakovai tisztek visszatértek csapat,testükhöz. Ibrahim basa újra összehívta az albánokat, hogy ia tárgyalást velük folytassa. Azt -hiszik, hogy az albánok (most -még nagyobb és súlyosabb követeléseiket fognak támasztani. A KOCSÁNEI MÉSZÁRLÁS. Sófia, augusztus 7. A Kocsénában történt mészárlás mindjobban izgatja a lakosságot. A mészárlásról borzalmas liirek érkeznek. A macedóniai bolgár vezérek elhatározták, hogy vasárnap számos tiltakozó gyűlést rendeznek az országban. Macedóniából ujabb merénylet hirek érkeznek. Igy -a-zt jelentik, hogy Zelenikovónál •a merénylőik egy -vonatot a levegőbe röpítettek. Az agglegények büntetése. — „A társadalom páriái." — (Saját tudósitónktól.) Franciaországban az 1911. évben -a halálozások 35.000-el multák fölül -a születések számát, A franciák ebben nemzeti veszedelmet -látnak ós G. Day-o-nt Ferrier a Journal des Debats-ban cikket ir, amely szerint -esak ,a leganergi-kusabb eszközökkel lehet legyőzni -a -nagy bajt. „Sem a spártaiak sem a ani -nagy őseink a revolució lal-att iilyen -esetben n-em tétováztak -sokat" irj-á. A l-aikedeinoniak miniden évben az -oltárhoz kötötték az agglegényeket és nyilvánosan megvesszőzték őket. Plutarchos szerint Lyikurgos -máskép büntette un-eg őket: t-él közepén meztelenül kellett -a város piacán körülfutni, -mialatt ia nép gúnydalokat énekelt róluk. Dercilliades a pélloponézo-szi háborúban ós a perzsa harcokban kitüntette magát, de ivadékot inem hagyott maga után. Egyszer egy ifju a cirkuszban vonakodott a hősnek átengedni a helyét. — Minek adjam ón át neked a helyemet, hiszen nincs gyermeked, aki majd mefcem átadja a helyét. Plató, a nagy filozófus ,a ..Törvények"-ben ezt irja az agglegényekről: „Meg m-em házasodni, -annyit jelent, mint betörést követ-ni dl, sem több,- -sem kevesebb annál." És it-uiaj-donk-épen kettős betörést jelent, -az első megsértése az ősöknek, a második, ímeg,sértése ia társadalomnak. A házasságnélküliiség antiszociális -dala és az anarbián-ák egyik formáját láttia benne. De milyen -büntetéssel -lehetne őket -sújtani. „Nagy pénzbüntetéssel, — irlj-a Plató — -amelyet -minden -évben fizetni kell ás a; társadalomi megvetésével." Rómában egyszer Metellus Numidicus cenzor ia következő beszédet mondotta: — Ha asszony méllkül tudnánk -élni, ugy -nem egy kellemetlenségtől kiméinek meg magunkat, de a természet azt -követeli, hogy áldozzuk fel a nyugalmunkat. Figyeljetek! Az étet rövid és azért fájdalmunk is rövid ilészen. De -a mi népünk -élete hosszú legyen ós ennek az üdvéért fel kell magunkat -áldoznunk. Egy másik római, Carvilius Ruga igy -szólt feleségéhez: — Én mélyen, igazán -szeretlek, de terméketlen vagy és én -megígértem, mikor feleségül vettelek, hogy gyermekem lesz. Franciaországban -húsz évvel a forradalom előtt Jaubert -abbé az aggl-egénységet az erkölcstelenség -egy f-ajáuak nevezte. Montgopp 1808-iban korrumpálónalk jelentette ki az aggilegénységet. Különböző rendszabályokat hoztak javaslatba ia;z agglegénység megszüntetésére: -annyi adót, fizessenek, hogy feltétlenül roppanjanak össze alatta, ne örökölhessenek, mindennemű jövedelmüket felére redukálják, ne l-ehessenek közhivatalnokok, viseljenek megkülönböztető ruhát, amely a vadállatok -színére emlékeztessen. Az 1801-ben, bár kimondták, ho-gy minden -ember egyenlő, öt klasszist különböztettek meg. Az -elsőbe tartozt-slk azok az -anyáik és apák, akiknek legalább tiz gyermekük van, ezek háromszínű diszes sziallagot hordhattak kalapjukon. Persze -a legutolsó klasszist az agglegények iképi viselték, -akik a proklamáció szerint nem rendelkezhettek vagyonuk felett ós nyilvános gyülekezetekben neim vehettek részt. Kalapjukon egy zöild kokárdát kell-ett viselniük, -amely a társadalom páriáinak jelezte -meg eket. Szabadon bocsátják a merénylő képviselőt. (Saját tudósitónktól.) Mándi Sándor dr, budapesti vizsgálóbíró ma a törvényszéki elmeorvosszakértők véleménye alapján elrendelte a gyilkosság kísérletének büntette miatt vizsgálati fogságban lévő Kovács Gyula képviselő szabadlábra helyezését. A vizsgálóbíró végzése ellen Sélley főügyészhelyettes fölfolyamodást jelentett be. A vádtanács döntéséig Kovács Gyula fogva marad. A vizsgálóbíró egy hónappal ezelőtt elrendelte a gyilkosság kísérletének bűntettével terhelt Kovács Gyula képviselő elmeállapotának törvényszéki orvosi megvizsgálását és ezzel Ajtay K. Sándíor dr egyetemi tanár és Németh Ödön dr törvényszéki elmeorvosszakértőket -bizta meg. A két elmeorvosszakértő négy heti megfigyelés után ma terjesztette be negyvenkilenc oldalra terjedő kimerítő részletességgel megszerkesztett szakvélményüket Mándi Sándor dr vizsgálóbiró-nak, aki aztán a szakvélemény alapján a következő végzést hozta: A gyilkosság kísérletének bűntettével terhelt Kovács Gyula ellen elrendelt vizsgálati fogságot a Bp. 160. és a Btk. 76. szakaszai alapján megszüntetem és Kovács Gyula szabadlábra helyezését elrendelem. Okok: Az ezen ügyben Kovács Gyula terhelt elmeállapotának -megfigyelésével és az erre vonatkozó orvosi szakvélemény beadásával megbízott Ajtay K. Sándor dr és Németh Ödön dr királyi törvényszéki orvosok -a mai napon hozzám benyújtott szakértői véleményükben kifejtik, hogy mig jelenleg Kovács Gyula n-em szenved elmezavarban vagy öntudatlan állapotban, -mégis a vádbeli cselekményt mélyebb öntudatzavarban követte el, mely az öntudatlanság fokáig emelkedett és igy akaratának szabad elhatározási képességével a vádbeli cselekmény idejében nem birt. Nyilvánvaló ebből, hogy igy Kovács Gyulának a vádbeli cselekmény be-nem számitható és ezért bűnvádi felelősséggel nem- tartozik. A vizsgálati fogság megszüntetése ezért megokolt. Budapest, 1912. augusztus 7-én, Mándi dr s. k. vizsgálóbíró. A vizsgálóbírónak végzése ellen Sélley Barnabás dr főügyészi helyettes a budapesti ügyészség vezetője fölfolyamodást jelentett be és egyúttal -kérte, hogy az orvosszakértők véleménye a bünügy irataival együtt terjesztessék föl az igazságügyi orvosi tanácshoz, -mint a legfőbb igazságügyi fórumhoz fölülbirálat céljából. Az ügyészség fölfolyamodását a bűnügy irataival és az -orvosszakértők véleményével együtt Mándi dr vizsgálóbíró még a mai napon beterjesztette a büntető-törvényszék vád-tanácsához, amely -előreláthatóan már holnap dönteni fog Kovács Gyula szabadlábra helyezése kérdésében. Akár jóváhagyja a vádtanács a vizsgálót\