Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-08 / 182. szám

1912 augusztus 9. DELMAGYARORSZÁG 5 biró végzését, akár megváltoztatja, mind a két esetben azonban helyt fog adni az ügyészség kérelmének, hogy az orvosszakértők véleménye fölterjesztessék az igazságügyi orvosi tanácshoz. Ezért nyomban a vádtanács döntése után maga a vádtanács fogja az orvosi szakvéleményt az iratokkal együtt főiküldeni az igazságügyi orvosi tanácshoz. A vádtanács döntéséig Kovács Gyula természetesen fogva marad. Ki győz Albániában ? — Az ipeki forradalmárok közt. — lpek, augusztus 4. A forradalmi mozgalomnak úgyszólván a 'középpontjában vagyunk. Innen indult ki a fölkelés és itt csapott át tulajdonképen forradalomba. A városka, mely piszkos utcáival, szennyes 'házaival egészein stílszerű az ilyen zűrzavaros állapothoz, nagyon érdekes hatást gyakorol a szemlélőre, A boltok bezárva, minden bazár, mely ipedig ia balkáni közéletnek egyetlen területe, árván elhagyatva, (kereskedőik nélkül. Vásárokról szó sincs. Látszik az egész városon, hogy meghatározhatatlan nyomás alatt tesped. Az utcákat járva, csak katonákkal találkozunk. Az ő hivatásuk a rend fentartása, de, ugy látszik, ez csak rosszabbítja a helyzetet. Eddig az a hir volt elterjedve, hogy Ipek a forradalmárok kezei közé került. Magam is igy tudtam, mikor ideérkeztem, de itt aztán •arra az érdekességre jöttem rá, hogy maga a lakosság sem tudja, hogy milyen párti is ő voltaiképen. Vannak, akik szakállukra esküdöztek, 'hogy a város fegyveresei mind a kormányt támogatják, mások ugyanolyan nagy esküvel azt bizonyítgatják, hogy azok a legjobb- ifjutörökök, mig akadnak olyanok is, Ikik kijelentették, hogy ők az albán nemz,eti mozgalom hivei. A katonaság, amint tapasztaltam, maga sem tudja, hogy miit csináljon. A imitesarif, mikor a forradalmárok jöttek, a forradalmi zászlót tűzte ki, mikor a kamara, követei jöttek, azoknak a zászlójával tüntetett. Forradalmi kedv, hangulat, az általában nem állapitható meg, ha csak abból nem, hogy a fölkelők gyakorlatozás helyett nagyokat lustálkodnak. Iudolensebb és korlátoltabb népet, mint az itteni, soha életemben nem láttam imég. Nem törődnek ezek semmivel. Odamennek, ahová hívják őket. Nincsen ennek a népnek semmi úgynevezett érzelme.. Sem albán, sem török, sem ifjútörök, isem pedig konzervatív. A katonái? dobpergésre sorba állnak. Mindenki érdeklődéssel várja, mi lesz. Egy kapitány áll a sorok elé. Iratot szed elő és olvasni kezd. Tolmácsom sebtibeii lefordítja azt, amit törökül adnak elő. A szultán irádéját olvasta fel, mely megtiltja a politizálást. Mikor ennék a népünnepségnek vége volt, a katonák elmasiroztak és csak a tisztek maradták együtt. Emelkedett hangon szónokolt az egyik. Meglepetéssel értesültem, hogy ép azt fejtegeti, mennyire igaza van az irádénak^ hogy politizálni nem szabad, mert íme, a politizáló katona kergette Törökországot abba a válságba, amelyben most szenved, ez okozza a mozgalmat, melynek gátat kell vetni. Aztán áttér a kormány, gyámoltalansáigára és ugy elmerül a politikában, hogy szinte elvezet. Társai komolyan hallgatják és csak néhanéha szólnak közbe egyet-egyet. Helyeselnek, Azután kiderült, hogy ügynökök fegyvert nyomtak az albánok kezébe és vitték őket magukkal. Ezeknek ugyanis csak a fegyver imponál és vakon követték azt, aki adta nekik. Ezt egyébként észrevették már az ifjutörökök is és mit tehettek, ők is fogadtak ügynököket és osztogattak fegyvereket. Ilyen módon kontara bandákat szerveznek, melyek működéséről nemsokára hirt fogunk hallani. Beszéltem egy ilyen fegyverügynökikel, ki elmondta, bogy a dolog igazán mulatságos. Itt a fegyvert tekintik valódi értéknek, nem a pénzt és igy, mint ahogy Európában pénzzel (kenyerezik le az embereket, itt puskával cselekszik azt. A fölfegyverzett emlber úgyszólván eladta magát az ajándékozónak, aki rendelkezik vele. Ha netán ezt a magától értetődő dolgot megszegné, rokonai megvetnék, úgyszólván bojkott .alá kerülne. Ettől pedig mindegyik fázik. — Akinek több a pénze, vagyis a fegyvere, az győz! — mondta a mutesarif. És csakugyan ez az egész forradalom titka, A porta pénzét pedig szerencsétlenségére elvitte az olasz háború, üres az állam kasszája. És épen ez az a momentum, amely az albánok forradalmát diadalra viszi. Igaz, Izsa Boljetin! A fölkelők vezérének alighanem nagyon is merész tervei vannak, hagy egyszerre felcsapott igy szahadsághősuek. Eddig ugyanis közönséges haramiavezér volt és a nem egészen tisztességes uton szerzett pénzzel, most fegyvereket toboroz össze. Annyi azonban kétségtelen, hogy az egész mozgalom halálosan veszélyes Törökországra, amelynek egész európai egzisztenciája épen Albánián fekszik. A nagyon is veszélyes helyzetből csakis szerencsés alku utján vághatja ki magát a porta, ami azonban teljes vereséget jelent. Mert az albánok áz' első -sikeres lépés után bizonyára megteszik a másodikat is! L. K. Magyar Gábor temetése. (Saját tudósítónktól.) Az a nagy részvét, amelyet Magyar Gábor halála keltett országszerte, tulajdonkép csak ma nyilvánult meg teljes egészében, a rendfőnök temetésén, amely alkalomból az összes rendek képviseltették magukat. Délelőtt 9 órakor a kerepesi-temető halottasházában lévő ravatalnál Jászay Rezső kormánytanácsos rekviemet mondott az elhunyt lelkiüdvéért. A ravatalt nagy és előkelő résztvevő közönség vette körül. A ravatalos terem fel volt disziíve pálmákkal és délszaki növényekkel, a koporsót pedig teljesen elborította a sok koszorú. Délután négy órakor volt a temetés. A kiváló embert utolsó útjára nagyon sokan kisérték el. Ott voltak -a régi tanítványai, barátai és tisztelői. Szegedtől felutazott Lázár György dr polgármester és Jászai Géza püspök. A kegyes tanitórend tagjai nagy számban jelentek meg Hénap Tamás dr rendfőnök vezetése alatt. A Ferenc-rendiek, a Bencések, a jezsuiták és a kapucinusok szintén megjelentek a temetésen. A katolikus tanitó egyesület, az Országos Közoktatási Tanács és a Magyar tudomány egyetem képviseltette magát. Lázár György dr polgármester meleghangú megemlékező beszéd keretében helyezte el Szeged város koszorúját, a koporsón. Fináczy Ernő a Közoktatási Tanács képviselője tartotta meg Magyar Gábor fölött a gyászbeszédet. Unnepies szavak keretében emlékezett meg az elhunyt kiváló érdemeiről és méltatta tevékenységét, amelyet a tanügy és a piarista rend érdekében kifejtett. Ezután megindult a temetési menet a Kerepesi temetőbe. A diszes érokoporsót, hat fekete ló húzta és a koporsó' után haladtak Heinrich Gusztáv, Ballqgi Aladár, Négyesi László és Kovács Gyufa egyetemi tanárok, Tomcsányi Lajos páter, Takács János apátplébános, aki a beszentelési szertartást végezte fényes papi segédlet mellett. A piarista rend az ország minden részéből kapott részvét táviratot, volt kiváló főnökének halála alkalmával. Maga a rend az alábbi gyászjelentést tette közzé: A magyar kegyes tanitórend kormánya és budapesti társházának tagjai fájdalomtól sújtott szívvel tudatják, hogy nagyságos és főtisztelendő Magyar Gábor tiszteletbeli rendfőnök, címzetes királyi főigazgató, a Ferenc József-rend lovagja, az országos közoktatási tanács előadó tanácsosa, Szeged szabad királyi város díszpolgára, a szegedi Dugonics-Társaság tiszteletbeli tagja, ez évi augusztus hónap 5-én esti 6 órakor hosszas betegség és a nagybetegek szentségeinek fölvétele után, korának 71, szerzeti életének 53. évében az Úrban csendesen elhunyt. Drága halottunk hűlt porait e hó 7-én d. u. 5 óraikor szenteljük be a kerepesi-uti temető halottasházában s onnan temetjük a rend sírboltjába. Lelke üdveért az engesztelő szent miseáldozat e hónap 7-én reggel kilenc órakor lesz. NflPIJIIREK Tekintetes Városi Tanács! (Ne méltóztassék megijedni tekintetes Városi Tanács, mert ezúttal sem folyamodványról, sem egy elintézetlen akta sürgetéséről lesz szó. A tekintetes Városi Tanácsot most arra kérjük, hogy legyen kegyes meghallgatni az itt következő történetet, amely egy csodagyermekről szól.) Eddig olyan esödagyermekeket ismertünk, akik nyolc éves korukban művészek voltak a zongorán, vagy virtuozok voltak a 'hegedűn. Ismertünk csodagyermekeket, akiik nyolc esztendős korukban jobban 'számoltak fejből, mint a leghíresebb számtantanárolk papiroson. Áriadon is él egy kis csodagyermek. De ezt a csodagyermnket 'az egészen uj idők viharának hulláimai vetették felszínre. Ez a csodagyermek nem a billentyűk mellett ejti bámulatba az embereket, nem is fejszámoló művész. Sokkal több, sokkal nagyobb mindezeknél. Az aradi esodagyermek naphosszat ott futkároz a Maros partján. Kékcsikois trikója megfeszül a mellén, napbarnított arcán mély gondolatok ülnek, szandál ós rövid harisnya van a lábán, rövid térdnadrágján alul pedig kis gyermekeknél soha nem tapasztalt és szokatlanul erősen kifejlett izmokat láthatunk. Az aradi gyermek nyolc esztendős mindössze. Tizenlkét-tizenÖt éves fiukkal barátkozik mégis. Ez azért van, mert az öregebb fiuk szájtátva szokták hallgatni azokat a történeteket és hasznos tudnivalókat, amiket a kis gyermek mesél nekik. A csodagyermekben ugyanis sportlángész lakozik. A esodagyennelk megmondja neked, hogy hány sportegylet, labdarúgócsapat van a világon. Ha arra kéred, hogy sorolja fel Amerika legjobb ifootballistáit, ezt is megteszi. Ügyesen és kimerítően felelne arra a kérdésre is, hogy Kamosatkában milyen ék jelenleg a sportviszonyok. Számontartja a magyar ós külföldi jeles foatballlisták életkorát, származását, születési helyét. Hóiba nem látta ós mégis megmondja pontosan, bogy hány méter bosszú ós hány méter széles ez, vagy az a versenypálya. Ez a kis esodagyermek egyszer bement a nyomdába és ott várta a lap megjelenését,