Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-25 / 11. szám

1912 augusztus 25. DÉLMAGYARORSZAG 11 is ki fogják hirdetni az ostromállapotot. A .matrózk forradalmi mozgalma miatt a kormány szigorú vizsgálatot indított, amelynek eredményét azonban titokban tartják. Mind a mellett nyilvánosságra jutott, Ihogy a forrongó matrózoknak két nagy középponti szervezete van, amelyeknek egyike a kikötővárosokban, másika a hajókon működik. A papság körében is veszedelmes forradalmi mozgalomnak jöttek a nyomára. E fölfedezés folytán a Szent Szinódus Szmolenszbbe vizsgálóbizottságot küldött ki, ahol <a papnövendékek között erős forradalmi mozgalom van. — Gyilkos hajcsárok. Szabadkáról jelentik: Turi Ferenc halasi gazdálkodó felesége, amikor délután Szabadkáról hazaérkezett, a tanyaházban meggyilkolva találta a hat éves fiát. A fiúnak átvágták a nyakát, ia fejét pedig fej szeesa pásokkal szétroncsolták. A csendőrség gyanúja két hajcsárra, Csáki István és Bercs Ferencre irányult, akiket letartóztattak. — Iskolai kirek. Varga Borbála fiu- ós leány elemi magán iskolájában Kárász-utca 11, Kölesey-utca 7-ik száin, Kézmüvesbank épület, I. emelet, a beiratás pedig szeptember 1-én; a tanítás pedig szeptember 9-én veszi kezdetét. — A Margit-utcai állami polgári leányiskolában a javító- és pótvizsgálatok augusztus 31-ikén délelőtt 9 órakor tartatnák. A beiratások szeptember 16-án kezdődnek és pedig: 16-án az I. oszt., 17-én a II. oszt., 18-án a III. és IV. oszt. tanulók vétetnek fel. A beiratások 'délelőtt 8—12 óráig esziközöltetnek. — Postás-bál. A szegedi posta- ós távirdaaltisztek és szolgák szeptember 7-ón este nyolc órakor az ujszegedi Vigadóban bálát rendeznek. A bálra jegyeket Klein Imre Kárász-utcai ékszerüzletében lehet előre váltani. Körutazás Magyarország fürdőin — II. Erdély. — (Saját tudósítónktól.) Nemrég emlékeztünk meg a mi kis Svájcunkban, a Magas Tátrában és környékén igen szerényen s csak szórványosan hivalkodva fekvő fürdőinkről. Lássuk, hogy mint vagyunk a inem kevésbé megkapó vidékü, de már nehezebben megközelíthető erdélyi fürdőkkel. Maga Erdély, de különösen annak keleti része hazánk egyik legszebb vidéke. Igen sokan többre becsülik a Tátránál s hogy mind eddig még jobban nem ismerik, annak igen valószinü oka a meglehetős rossz összeköttetés. Gyorsvonat ugyanis Budapest és Brassó között csak Aradon, illetve Kolozsváron át közlekedik, ónig ellenben a csak két éve átadott székely körvasút személyvonat közlekedésre van berendezve, s igy a mai neuraszthemiás világban vaj mi kevés azok száma, kik csupa szórakozásból hajlandók volnának a mindenesetre hosszabb és a .fenti oknál fogva kényelmetlen útra vállalkozni, mig ha ez az oit valóban isteni panorámával kecsegtet is. Aki nem sajnálja a fáradtságot, tartson velünk, hisz Kassa után már csak >az 'EperjesTokaji hegyisort kell átvágjuk, hogy aztán megpihenhessen szemünk az alföld végtelen rónáján. Balra a Bodrogköz* messzebb a Nyirsóg, az Ecsedi láp, jobbról a végtelen Hortobágy, Nagysárrét. Ott száguldó méneket terel össze a csikós, itt csendesen tilinIkózik egy gulyás. Majd egy kis libapásztor gyenkőc bámul tágranyilt szemekkel utánunk Egy darab kultura robog el az ő primitív lelke előtt, aztán eltűnik, nem marad más vissza, esak egy megnevezhetetlen szorongás, talán félelem az ő parányi szivében az ismeretlen zakatoló szörnytől — vagy talán a kultúrától? — meg egy-egy kép, amely ,a tikkasztó hőségben egy foi»diitotnt vonatot mutat. De ez már nem ijeszt, ez szép. (Ennek már örül, hozzászalad megöleli hisz az ő testvére, •a Róna lelke a délibáb. — Mindez olyan szép, onint a mese — de vége, mert ott elől már elfogja a láthatárt a Királyhágó — már alatta is vagyunk. Vágtat a gyors, egymásután tűnik el a Meszes hegység, majd a Gyulai havas utolsó gerince is és ismét síkságon vagyunk a Mezőségen. De milyen más itt a kép. A< gazdag buja Alföld azt a benyomást kelti, mintha ott nem is dolgoznának az emberek: Olyan kihalt Minek is? Hisz amennyi kell, az majd hogy magától nem terem, több meg minek. — Bezzeg a Mezőségen hallják a bércek közt lakó testvérektől, hogy mi a nyomorúság. Ott már "becézik, ölelgetik az édes jó földet, hisz olyan adakozó; azoknak, akik szeretik, erőt, életet teremt. Persze aki megrúgja, az nem is várhat tőle bogáncsnál egyebet. De álljunk meg, hisz megérkeztünk első állomásunkra Szovátára, Bizonyára nem egy olvasóban ébreszt kellemes emlékeket e kies fekvésű fürdő. A vasúti állomástól jó órányira van kocsin maga a fürdő. Először a faluba, majd pár perc múlva Alsó Szovátára érünk. Meglehetős tág katlanban fekszik, melynek oldalait óriási kősótömbök és hegyek alkotják. A villák, különösen a hegyoldalak felé épültek, mindenik csinos kis kert vagy park közepén áll. Itt van a leghidegebb vizű fürdő a 'Géza, legmagasabban pedig a hegyoldalban a sóhivatál áll. A fürdővendégek ide mehetnek panaszkodni (engedelmet a rossz viccért.) Az alsó telep általában kevésbé gondozott, sétatere sem oly látogatott, inkább falu, mint fürdőszerü. Mivel itt a vendéglők ép ugy mint a lakások sokkal olcsóbbak, az egyszerűbb közönség ide "költözik és innen jár át negyedórás gyönyörű árnyas utón a felső telepre. Ez már egész más zsánerű. Itt minden villára, minden parkra rá van ütve az előkelőség "bélyege. Az uták nagyszerűen gondozottak. Fősétányul a "legszélesebb ut szolgál, melyet villák szegélyeznek s amelyen Sándor Pál volt államtitkár villája a legutolsó. Az ebben levő szökőkút arról nevezetes, hogy legfeljebb eddig szabad a kis lányoknak garde nélkül sétálni. Ugyanitt folyik esténként a konfetti csata a fürdőző közönségnek legszínesebb látványt a közönség által leginkább látogatott Fékete- és Medvetó nyújtja. A Fekete tóban az edzett fiatalság fürdik nagy előszeretettel, mivel a legkedvesebb helyen fekszik. A vize hideg és édes. Ezzel szemben a három-négyszer akkora terjedelmű Medvetó vize már a felületen is igen meleg, de két-három méternyire inár ia tojás is meg fő. Amellett annyira sós, hogy az úszás minden tudománya nélkül is kényelmesen át lehet. sétálni a mély tó fölött. Ily nagy sótartalmú tavunk még egy van Vízaknán. — A Medvetó különben egész tengeri fürdő jelleggel bír. Nők, férfiak a legvidámabb hangulatban lubickolják át az egész délelőttöt, mig a 'délutánt ezerféle módon teszik kellemessé zongoráznak, táncolnak rögtönzött hangversenyeket tartanak. Oly kellemesen múlnak a percek, liogy szinte rosszul esik elválnunk. Vigasztal, hogy legközelebbi állomásunkig, Koronolig, gyönyörű kocsintat teszünk meg. Mindenütt sóhegyek közt haladunk. Mint a ináramarosi gyémánton csillan meg a napfény odatüző sugara egy-egy lehasadt sótömbön. Korond nevét aligha Ismeri valaki olvasóink kozul, pedig pompás kis hely és különösen a tüdővészesek látogathatnák nagyöbű számmál hisz úgyszólván nekik szentéit hely ez es mégis, mikor utoljára jártam arra kilenc — anond kilenc fürdlővendége volt Tovább utazva a "Maros mentén érkezünk a mi kis Tirolunkba. Itt megint olyan utunk van, melyet, ha egyszer megtettünk, aligha fogunk többé elfelejteni. Csodaszép tájak, melyet ha festményen látunk, hazugnak ítélünk. Elfelejtjük az ut minden kellemetlenségét s csak a természet örök nagyságát tudjuk csodálni, mikor kibontakozik a ködből a Gorgényi-havas égnek meredő csúcsa. Pedig az igazán szép részletek csak azután következtek, ahogy a Borgoi-liavasokat elhagyjuk és beérünk a Margitta és a Gyergyói-havasok által közrefogott völgyibe, hol már a Maros is hűtlen lesz hozzánk. Aki látta Arad mellett szilajuil tombolni, nagy darab földeket elszaikgatni, az biztosan nem ismeri meg 'a vásárhelyi országút porából ieredő szelíden csörgedező kis Marost. Nemsokára nj barátunk akad a komor "bércszülte Oltban, mely aztán hűségesen kísér utunkon végig. De már Felcsiklban vagyunk. Álljunk meg Erdély gyöngyénél Tusnádon. "Az inkább barátságos nyaralónak, mint hivatalos épületnek látszó állomásnál mindég igen barátságos kendőlobogtaitóssal fogadják a sétálók az érkezőket. Nagyszerű fenyveserdő mellett sétálunk fel a villák közé, hol már zsibong az élet. Az igazgatósági épület előtti parkban sétálnak a legtöbben. Itt tartják, a szép asszonyok, kik hál istennek, szép számban vannak, a ruha-prömiiereket. Gondoskodnak, hogy a nyugati nagyvárosok legújabb rnbakonstrukciói is napvilágot, lássanak — hisz nem egy hölgy, azok közül a román szépségek közül, akik itt töltik a nyarat Párislba menekül a zord tél elől. Azt hiszem ez Erdély leglátogatottabb fürdője. Gyakran találkozunk külföldiekkel is, sőt tavaly előtt egy yenki is akadt, ki oda vitte féleségét Ócánon túlról. Hát "ha látogatják, bizony meg is érdemli, méltán emlékezhetünk meg róla a Tátra bármely fürdőjével egy sorban. Északról védett völgyben fekszk. Köröskörül ezer másfélezer méter magas hegyek dns fenyőerdőkkel, mindmegannyi mesés kirándulóhely. Osak alig pár perc az Apor-bástya — az Apor báró család egyik ősi fészke. Nagyszerű sétálóhelyül kínálkozik a régi országút is, mely amióta a forgalomból ki van vonva, mint egy lágy zöld szmirna szőnyeg terül lábaink alá. A hangulat egyetlen nagy fürdőnkön sem oly közvetlen és "barátságos, mint épen itt. Eléggé bizonyitja ezt az, hogy a Anna-báloknak, melyre még kincses Kolozsvárról is érkeznek külön vendégei, olyan a jelentősége, mint egy kis városban az országos vásárnak. Hetekkel előre megkezdődik a készülődés, izgalom. Nem alkothatnánk azonban tökéletes fogalmat Tusnádról, ha ki nem rándulnánk a pár órányira fekvő Szent Anna-tóhoz. Ökörszekeren kivül más alkalmatossággal nem igen közelíthető meg, s ezért legjobb gyalogszerrel megtenni az egynapos kirándulást. .Még a legrosszabb gyaloglónak is bőven kárpótolva van minden fáradsága azzal a panorámával, ami ott eléje tárul. Mindenfelé a merre a szem csak tekint, égnek nyúló hegyormok sudár fenyőkkel, középen a csillogó tó ezüstös tükre. De tulsoká ne időzzünk Tusnádion, hisz még itt van Málnás is, erre pedig kíváncsiak vagyunk. Valószínűleg egy fejlett nagy fürdő lesz, mvel ez is egyik fürdőnk, melynek híre