Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-25 / 11. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 augusztus 25. tett Stem ellen hitelezési csalás, hamis bu­kás ós sikkasztás címén. A hitelezők kára aneghaladj a a 200.000 koronát. — A montecarlói játékbarlang sorsa. Az a hir terjedt el nemrég, hogy 1913-ban be fogják zárni a montekarlói játékbarlangot. Isme­retes, hogy a játékbarlang a monacoi fejede­lemtől függ, aki az üzemhez a hivatalos kon­cessziót megadja. A bank engedélye a jövő évbe már lejárt volna, ha — amint most kide­rült — Albert fejedelem már titokban ujabb megegyezést nem kötött volna a koncesszió meghosszabitására. Az uj szerződés szerint a bank fenállása további ötven évre biztosítva van, noha a meghosszabitás jelentékeny áldo­zatokat követelt a vállalkozóktól, akik min­denekelőtt husz millió frankot fizettek le a monacoi kormánynak, azaz magának a fejede­lemnek, továbbá uj építkezéseket kell eszkö­zöltetniök és ezenfelül a bank az eddigi két millió rendes évi pótlék helyett a jövőben három milliót tartozik fizetni. Kétségtelen, hogy meg tudja fizetni ezt a nagy összeget; tanús­kodik erről az üzleti jelentés is. Negyven évvel ezelőtt a bank összesen 4 millió frankot jöve­delmezett, amelyik tiz óv múlva már tiz mil­lióra emelkedett és ma már teljes biztonsággal megállapítható, hogy huszonöt milliót jövedel­mez. Ezek a jövedelmek azonban még nem képezik a bank tiszta nyereségét, mert ebből kell fedeznie az üzem költségeit is. Ezekhez tartoznak a helyiségek jókarbantartása, mulat­ságok rendezése, az alkalmazottak fizetései (körülbelül 3000 ember) ós a francia újságok szubvenciója, amelyek Monte-Carlónak a rek­lámról gondoskodnak. A bevételeket terheli még a fejedelemnek kifizetendő illetékek, to­vábbá az államháztartás, amelynek költségeit egészben a játókbank fedezi, miután Monaco lakosai semmiféle adót sem fizetnek. A papok, tanítók, rendőrök, postai tisztviselők és birák mind a játékbanktól élvezik fizetésüket ós az államháztartás költségei óvenkint legalább öt millió frankot emésztenek fel és a bank mégis képes részvényeseinek 65 százalók osztalékot fizetni. Ha a bankot beszüntetnék, a részvé­nyesek elveszítenék jelentékeny évi osztaléku­kat és éppen azért gondoskodott a bank még kellő időben, hogy ez a szomorú eshetőség be ne következhessók. Évről-évre tartaléktőkét gyűjtött, amelyet a bank feloszlatása esetén a részvényesek közt kiosztanának. Ez a tartalék­lőke már husz millió frankra emelkedett és még szaporodni fog a következő ötven évben, ha a világ minden részéből odasereglő játéko­sok ezután is olyan nagy számban keresik fel Monte-Carlót, mintjeddig-. — Szabadkai kártyaparti. Szabadkáról jelentik: Az Erzsébet-szállóban nnakaóztak Táncsics János szabadkai .háztulajdonos és Drolina Antal vas­úti tiszt. A partnerek játék közben összeszólalkoz­tak, mire a vasúti tiszt zsebkésével mellbeszuría a háztulajdonost. Táncsics kitámolygott a Kossuth­utcSra, ahol néhány lépés után összerogyott. A rendőr­őrszem az egyik kávéházból telefonálni akart a men­tőknek, a központ azonban többszöri íöszólitásra sem jelentkezett. A rendőr egy másik kávéházból is meg­kísérelte a telefonálást, a központ azonban nem je­lentkezett. Több mint ötven percig nem jelentkezett a központ, ugy, hogy amire a mentők a helyszínére érkeztek, a megszúrt háztulajdonos nagy vérveszte­séget szenvedett. Élet'beinmaradásához kevés a re­mény. Drolinát letartóztatták. — Az angolok elkerülik Svájcot. A sváj­ciak in agyon panazikodnak atz idén amiatt, hogy a gazdag angolok, akik azelőtt valóság­gal törzsvendégei voltak Svájcnak, teljesen elmaradtak. Egy angol, aki ugy látszik meg­találta a sztrájknak — inert ugy látszik sztrájkról van szó — az okát, levelet h-t Bernbe, amelyben rámutat a Times egyik közleményére, ebből .megállapítható, hogy mért pártoltak el az angolok Svájctól. A Ti­mes kire arról számol be, hogy az angolok most Skóciát frekventálják és egyre többen veszik az uitjolkat a .skót vidékekre. Legnitólbb egy napon Entsomba négyszázötven .hálóko­csi helyet rendeltek és három vomat vitte in­nen az angolokat Iirvernessbe, öt Aberdeen­be, kettő Obanlba és hat Glasgowba. Az an­gol előkelő világ azért jár most Skóciába, mert ott kitűnő autamobilutak vannak és az arisztokraták köréből annyira megkedvelt golfjátéknak legjobban hódolhatnak, mert ott az automobiltura utak elé akadályokat gördítettek. A svájciak azzal mentegetőz­nek, hogy a svájci utak nem elég szélesek és automobilok elviselhetetlen port vertek fel az országutakon. Ujabban a német auto­moibilosoik is elkerülik Svájcot és inkább az osztrák alpokba rándulnak ki. — A bestia. Budapestről jelentik: A rend­örségre a napákban névtelen följelentés érkezett, . amely szerint Nagy Józsefné, akinek az Avar-utcában van kalap-üzlete, kinozza a gyerekeit. A följelentésre egy detektívet megbíztak a nyomozással, akinek föl­tűnt, hogy az asszony két gyermeke köziil állandóan csak az egyik jár ki a házból. A detektiv, mint a gyermekvédő liga megbízottja bemutatkozott Nagy­nénak és a kisebbik gyermekét a .liga gondozásába kérte. Az .asszony visszautasította az ajánlatot, amire a detektiv .házkutatást tartott a lakásban. Hosszas ku­tatás után végre a kamrában rátalált Nagyné öt éves Károly fiára. A .kis fiu borzalmas látványt nyújtott: tizenhat sebből vérzett. Az asszony bevallotta a rend­örségen, hogy egy miniszteri hivatalnok udvarolt neki, aki feleségül akarta venni, de — a gyermekei nélkül. Kétségbeesésében ilyen módon akart megsza­badulni a gyermekeitől. A rendőrség letartóztatta a bestiális asszonyt. — Herz basa Temesváron. Érdekes vendége van most Temesvárnak. Mint onnan jelentik, néhány nap óta ott tartózkodik Herz Miksa basa, az egyiptomi vallás- és közoktatásügyi minisztérium osztályfőnöke, aki temesvári rokonait látogatta meg. Egy újságírónak ezt mondotta kalandos életéről: —• Egy kis aradmegyei községben születtem, de tizenegyóves koromban már Temesvárra kerültem. Eleinte itt jártam iskolába, de családom sorsa nem volt a legrézsásabb, en­gem kénytelenek voltak az iskolából kivenni ós egy aradi üzletbe tanulónak adni. Néhány hónapig inaskodtam. Persze a kereskedéshez nem él tettem, más vágyaim voltak ós nagy­nehezen visszakerültem az iskola padjaiba ós a középiskola elvégzése után a budapesti és bécsi műegyetemre kerültem, ahol a mü­épitószeti oklevelet nyertem el. Néhány hét múlva egy barátom kivitt egyiptomba. Csak néhány hónapig volt szándékom ott maradni, de végképp ott ragadtam. Persze nem bán­tam meg. Bekerültem a kairói vallás- és köz­oktatásügyi minisztérium mecsetépitészeti osztályába, melynek ma osztályfőnöke és fő­építésze vagyok. Ezenkívül a kairói világhirü arabs muzeum igazgatóőre vagyok. Persze ez csak mellékfoglalkozás, de azért sok mun­kával jár. Egész Egyiptomban én vagyok az egyedüli magyar alattvaló, aki állami tiszt­séget visel. Tavalyig bej volt a címem és csak pár hónap előtt emeltek a basa rangra, ami idegen alattvalóra igen nagy kitüntetést jelent. Habár állami szolgálatban nincs több magyar ember, azért Kairóban több magyar család van. — Honnan kerül pénz a választásra. Washingtonból jelentik: Mister Archhold, a Standard OH Co.-tól a szenátus választási alapok bizottsága előtt azt vallotta, htígy tudta szerint Mr. CorteUyon, aki 1904-ben a •republikánus nemzeti bizottság elnöke volt, teljesen értesülve volt a Standard Oil Com­pany pénzbeli hozzájárulásáról. Ez a vallo­más ellenkezik azzal a nyilatkozattal, ame­lyet CorteUyon néhány nappal ezelőtt közzé­tett. Penrose szenátor a következő tanú volt. Az' vallotta, hogy az elhalálozott Mister líliss a r: publikánus nemzeti komitétől a Standard Oil Coiápanytól pénzbeli támoga­tást kért. és ezenfelül még 150.000 dollárt, kö­vetelt azzal a .megjegyzéssel, hogy ha ezt a társaság megtagadná, ez könnyen retorziós rendszabályokhoz Vezethetne. Archhold tanú­vallomásával szemben Roosevelt kijelentette, hogy nincs tudomása Archhold vagy a Stan­dard Oil Company hozzájárulásáról és nem hiszi, hogy Archhold igazat vallott. Was­hingtoniban azt hiszik, hogy Roosevelt né­hány nap múlva megjelenk a szenátus bi­zottsága előtt, .amely a választási visszaélé­seket tárgyalja, — Rekordtermés kukoricában és krumpli­ban. A földmivelésügyi miniszter most meg­jelent terményjelentése oly nagy kukorica- és bur­gonyatermésről számol be, aminőre hazánkban esz­tendők óta nem volt példa. A kukoricatermést 51.056 mlil'lió métermázsára becsüli a jelentés a mult eszten­dőben termett 34.9 millió métermázsával szemben. A burgonyatermés pedig 53.7 millió métermázsára be­csiiltetik a mult évii 44.3 millió métermázsával szem­ben. A hivatalos kimutatás kilátásba helyezi, hogy a végleges cséplési eredményekről már a következő kimutatás fog beszámolni. — Montenegró mozgósít. Londonból jelen­tik: A Daily Ekszpress párisi tudósítója je­lenti, liogy Nikita király népe kívánságának engedve elrendelte a hadsereg mozgósítását. A montenegrói nép már régeb bidő óta kö­veteli, hogy a törököknek a keresztény la­kosságon elkövetett erőszakosságait meg akarja bőszülni s a király a nép óhajtásá­nak engedve hadilábra helyezte hadseregét. Ha Montenegró a háborút eddig imég nem üzente meg Törökországnak, ez nemsokára mégis he fog következni. A montenegrói tö­rök követ fölszólította a konstantinápolyi kormányt, hogy a .nyugtalanságnak hama­rosan és energikusan vessen véget. A Daily Mail szerint Ausztria és Magyarország meg­szóllotta a novibazári szandzsákot, A kato­likus albánok Durazónáil megtámadták a tö­rök csapatokat, de a törökök visszaverték őket. A harcban husz albán elesett, hetvenen megsebesültek. — Török körökből eredő in­formációk szerint Montenegró a határon 34.000 katonát összpontosított. — Egy mozísainész veszedelme. Kopen­hágából írják ezt a borzongatós esetet: Poul­sen Ádám, a Dagmar-szi.nház igazgatója s Dániának egyik legkedveltebb színésze a mi­nap egy olyan mozgókép-felvételen vett részt, amelyben a daralb hőse guillotine alatt hal meg. Poulsen játszotta a hőst s a „vesztőhe­lyen" már minden el volt készítve a rémes látványosságra. Hogy a csalódás teljes le­gyen, valóságos, élesre fent pengéjű nyak­tiló! állítottak föl, amely egy rugó nyomá­sára lezuhan az elitélt nyakára. A készülé­ket természetesen ugy igazították ibe, hogy a halálraítélt nyaka fölött néhány centiméter­rel .egy fatömb felfogta a bárdot. Poulsent mindenképen, megnyugtatták, hogy dugja csak be fejét bátran a kerek nyílásba, baja nem esik. Szerencsére Poulsen még egyszer meg akart győződni róla, hogy jól funkcio­nál-e a készülék. A rugót megnyomták, a bárd lezuhant ós mint a beretva a papirost, ugy metszette keresztül a fadarabot, amely­nek az lett volna a feladata, hogy felfogja a csapást. * — Az orosz mozgalom terjed. Pétervár­•ról jelentik: Híre jár, hogy Kronstadton és Szehasztopolon kívül más kikötővárosokban fl vifiamos vasul! jespkre hirdetéseket jutányos Mao fogad e! a „Delfnasyararszég" kiadóhivatala.

Next

/
Oldalképek
Tartalom