Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-25 / 11. szám

1912 augusztus 25. DÉLMAGYARORSZAG 7 Varga Sándor 497, Lövi Soma 496. Stark Vilmos 495, Pl u kovács Ödön 494, Muskó György 494, Csomor János 493, Nóvák Mihály 493, Peták József 491, Demeter Lajosné 490, Gerle Imre dr 490, Dávid Pál 489, Mandler Vilmos 486, Takács Pál- 485, Dusák Henriül 483, Keth Károly 483, Bneihholcz Antal 481. Csala Ferenc 482, Engelsmann Soma 480, Kónya György 478. Miiller János 478, Bója Antal 478, Szeles Elek 477, Somnewirt Ignác 476, Fehér Mihály 475, Heszlény József 475, Gyólai Mátyás 473, Friedmann Mór 473, Bokor Izsó 471, Káldori Soma 471, Weisz Salamon 471, Tombácz István 465, Pálfy Antal 465. Perjésy László 464, Böröcz Imre 463, Bózsó János 462, Kohn Mór 461, Hoífmann János 461, Császár Mihály 459, Rankl Adolf 458, Berger Mór 458, Farkas Csamangó Imre 458, Nagy Pál István 457, Vass Imre 453, özvegy Ábránovics Jánosné 453, Nátly József 450, Ujj József dr 449, Stelczel Frigyes 449, Koch Béla 449, Kálmán János 448, Ördögih János 446, Ambitos Kovács József 444, Reiner Ágost dr 443, Dróbni József 441 Kő-rössy Lajos 440, Schweiger Sándor 440, Brittig Ferenc 440, Auer György és Lajos 438, Csáki Vencel 438, Bálint József 437, Csernovics Age-nor 437, Wintermitz Márton 437, Bernáth Dezső 436, Farkas István 435, Huszta Péter 434, Arany Károly 432, Pető Ernő 432, Imre Ferenc 432, Kertész József 431, Schiitz István 431, Fáry József dr 430, Glauber János 428, Rácz György 427, Varga József örök. 426, Beretvás Bálint 426, özvegy Magyar Jánosné 425, Wiiedermami József 425, Földes Izsó 425, Rósenfeld Vilmos 424, Simony István 424, Horváth Henrik 423, Fodor Albert 422, Fodor Soma 418, Szemári György 418, Vrede Vilmos 417, Kókai Béla 417, Óbertiing Mihály 416, Pottyondy Miklós 412, Gál testvérek utóda 412, özvegy Ábrahám Györgyné 410, Hay Miksa 409, Kertész és Keiner 409, Hunyadi Sándor 408, Heitzman-n György 407, Varga József 407, Gallér József 407, Veszelka Sándor 407, Ördög Mihály 406, Braun János 406, Szántó Mihály 404, özvegy Kopasz Józsefné 402, Klein Manó 402, Fagler Kálmán, Teréz és László 399, Csányi Mihály 397, Havas János 397, Holtzer Aladár 394, Kellner Ferenc 393, Zilaki János 387, Deáik István 3S7„ Bója Kámán 386, Nagy István 389, Báló István 384, Engef Mór dr 383, Eh rán g Sándor 383, Magyar Mihály 381, Reichlinger S. 380, Bereczk Sándor 380, Lipkai Kálmán dr 378, Ábrahám Illés 378, Fejér Mór 378, Bagi András 376, Meisl Ignác 375 korona. Eltemették az egri érseket. — Intimitások Samassa Józsefről. — (Saját tudósítónktól) Szelíden, végképen megbékélve az élettel és halállal, pihen sírjában a legkiválóbb magyar főpapok egyike: Samassa József egriérsek. Halála előtt, hosszú évek csöndje után, egy pillanatra ismét előlépett abból az előkelő rezerváltságból, amelylyel bástyaként vette körül magát, nyilván, mert érezte, hogy hajlott kora és sok-sok csatázásban megviselt lelke már nem a mai idők harcainak való. De most előlépett és vakító fény nyel mutatta meg, hogy a híres magyar főpapok sorában méltó hely az övé. Egy pillanatra megvillant teljes nagyságában, aztán lehullt. Aki hosszú évek óta nem volt aktuális, most újból, kétszer is aktuálissá vált. De a mostani aktualitás, nagyon szomorú. Nemcsak az ország katholikus társadalma, de az ország egész lakóssága mély megrendüléssel vette tudomásul Samassa József bíboros érsek halálát és egyházmegyéjének papjai, akik el. búcsúztak tőle, most könnyes szemekkel ismétlik meg az érsek búcsúszavait: — Éljétek magatokat tul a földieken. Lelketek emelkedjen fel az ég felé, szolgáljátok a krisztusi tanításokat és tartsatok meg jóemlékezetetekben engemet. * Mindig nyakas, autokrata hajlandóságú ember volt, kinek nemcsak a jelleméhez, de a gondolkodásához sem fért a szentimentalizmusnak az árnyéka sem. Hogy miként vélekedik róla környezete és a papsága, nem törődött soha vele, neki azonban volt véleménye mindenkiről s magáról Eger városáról is, ahol egyfolytában pár hónap hiján negyven esztendőt töltött. Beszélik, hogy évekkel előbb elkészített végrendeletében hatalmas összegeket adományozott különböző jótékony célokra, de merne csak valaki előállani azzal, hogy ezt vagy amazt az intézményt figyelmébe ajánlja, majd elmondaná az ő dandárnoki modorában a nézetét az ilyen éretlen figyelmességekről. Samassa József hat évtizedes papi pályája alkalmából a feléje terelődő érdeklődésnek jóval inkább az ember a centruma, mint akár a politikus, akár az egyházi férfiú. Mert, ami érdekes, különös, szimpatikus vagy nyugtalanító volt benne, mind markáns egyéniségének a következménye s annak a sajátságos modornak, meiylyel a maga képére formált át mindent, ami körülötte van. A magyar főpapi világban kevés olyan egyházi férfiú található, aki puritán világfelfogásban és szigorú elvekben az övéhez hasonló következetes programot vitt volna keresztül. Negyven év alatt milliók tömegére menő jövedelem gyiilt össze kezén érseki bevételeiből, élete azonban, mint érseknek sem volt külömb teológiai tanár, vagy miniszteri tanácsos korabeli életénél. * Az érsekség maga akkora hatalom, hogy az egész Eger város, mint valami fejedelemségnek a székhelye, ennek a hatalomnak a szellemét tükrözi minden emóciójában. Aki először fordul meg ennek az egyházi országrésznek központjában, a külső jelekből és tényekből mindjárt megkapja, ha sohasem olvasott, vagy hallott róla, annak a hatalomnak az impresszióját, melyet a klérius évszázadokon át két kézzel szorongatott, hogy idegen kezekbe oda ne engedje. Az érsekség itt azt jelenti, amit Bécsben az udvar, vagy valamelyik kis német hercegségben a fejedelemség. Ez van, ez létezik egyedül, a többi csak staffázs körülötte s ami fényt tud csillogtatni, azt is ennek a napnak a sugárzásától kapja. Pyrker érsek építette a gyönyörű és hatalmas katedráiét, mely a római Szent Péter templom mintájára készült s az a nevezetessége, hogy a legnagyobb az országban. Eszterházy érsek alapitota a lyceumot csillagvizsgálójával, 60.000 kötetes könyvtárával, teljes egyetemnek való fakultásaival. Bartakovich-nak az volt az ambiciója, hogy az országutakat hozza rendbe ós a várost diszitse, vagyis többó-kevésbbé mindenik reflektált arra az elismerésre, melyet ugy hivnak, hogy az utókor hálás emlékezete. Samassa nem kereste bizony az élő kartársaknak a népszerűségét sem s amit ő átvett elődétől, azon nem engedett egy jottányit sem változtatni. A város közepén érseki istállók vannak, melyeket szeretett volna Eger tanácsa nem egyszer elhelyeztetni s deputációkkal is járult az egyházfő elé az istálók ügyében. Az eredmény meg is lett. Maradtak a helyükön. * A városban terül el a nagyterjedelmü, husz holdnál is nagyobb érseki kert, mely a főtemplomtól egészen a vasútig lehúzódik. Ez a kert egyik részével legalább, ténylegesen útjában áll a város fejlődósének. A vele átellenben levő oldal modernül ki van épitve, egyenes utcasor vonalában halad diszes, csinos házaival és épületeivel. Egyelőre azonban az utcának csak ez a része fejlődhetett, mert az útba eső érseki kert megfelelő részét a város nem kapta meg, akárhogyan áhítozott utána. — Maradjon, ahogy van! — mondta újból a szigorú érsek s Eger, ha le is késett ezzel pár évtizedet a fejlődésével, megmásítani még sem birta a fejedelem makacs elhatározását. Istállók a város közepén és ismét kaszáló a város közepén, az érseki kertből kiágazó, igy fest most a csendéleti nyájasságokat lehellő tájkép az egri amazonok és Dobó István vezér metropólisában. Egy tekintélyes egri notabilitás dicsekedve emiitette, hogy olyan gyógyvize van az érseki kert fürdőjének, hogy szakemberek is a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak róla. Az egész gyógyvíznek épen csak az a baja kicsit, hogy nincsen kellőképen, a mai igények szempontjából megszervezve. Vagyis a meleg viz megvan, de nincs meg hozzá a keret, az építkezések, a berendezés a „publikum számára való alkalmatosság". Podig meglehetős idegenforgalmat tudna teremteni, ha értéke szerint kihasználhatnák. Ehez azonban az érsek beleegyezése kellene már pedig Samassa évekkel előbb is, mikor Eger városa ezt az eszmét felvetette, ugy vélekedett, hogy amig ő él, ne bolygassa meg senki az érseki uradalom természeti rendjót. Nem is bolygatta, mert ugy sem teheti s ha már egyszer a vétót kimondta a főpap, az ellen egyhamar nem lehet apellálni. Régen látott Eger annyi idegent, mint most. A hadgyakorlatok alkalmából tegnap csaknem minden házba katonákat szállásoltak. Az egész város csupa, katona és pap, köztük természetesen sok előkelőség is. A király képviseletéiben Pálffy Miklós herceg jelent meg, a kormányt Székely Ferenc igazságügy min iszte-r, a kultuszminiszter i u mot Náray Szabó Sándor államttkár, a. főrendiházat Almássy Imre ós Gyula gróf képviselték. Boroevics Szvefozár, a munkácsi hadtestparancsnok, Balázs Lajos rozsnyói, FischerColbire Ágost kassai, Széchenyi Miklós gróf nagyváradi püspök, Kohl Medárd, Várady L. Árpád győri püspök, Takács Menyhért jászéi prépost, Békefi Rémig zirci apát, Molnár János, Haller István képviselők stlb. A király kiküldöttje, Pálffy Miklós herceg, fő udvarnagy, ma reggel öt óra után érkezett meg a személyvonathoz kapcsolt sízialonkcesiban, melyet az állomáson lekapcsoltak. Délelőtt nyolc óráig -aludt, akkor fölkeltették s elhagyta a -szalonkocsit. A pályaudvaron Kállay -Zoltán főispán, Majzik Viktor -alispán és Stankovics Dezső polgármester fogadták, s diszes hintón a megyeházára hajtattak vele. Köziben az ódon, csaknem száz esztendős rezidencia kertjének bal sarkában, -a Széchenyi-utca felől, fölállították ia ravatalt. Acélszürke koporsó, körülötte égő kand-ellá-berek, a koporsón papi jelvényeik, négy oldalt Samassa érseki címere — kék mezőben fehér galamb, fölötte biborosi kalap, — és teljes cime. Künn ia tűzoltók és katonák kötéllel kordont vontak és csak -a hatósági kiküldötteket és a papságot engedték be. A városok és vármegyék képviselői a kert előtt, az utcán sorakoztak. Háromnegyed kilenckor fölzúgtak az öszszes egri harangok, s folytonos harangzugás közben vonult a főszókesegyíháziból -a papság. Elől, feketében, a világi papok, utánuk a fehér premontrei ka-non-ofcok, a barna kapucinusok, a lila karinges kanonokok 9 az aranyos díszben levő főpapok. Legutoljára Szmrecsányi érsek, mellette jobboldalt Pálffy Miklós herceg, fekete diszm,agyarban, az arany gyapjúval, balról Székely Ferenc igazságügy miniszter, mögöttük Majláth József, Keglevich Gyula és Almássy Imre grófok. Pálffy herceg kondoleált Szmrecsányi érseknek, -aztán leült a ravatallal szemközt, s az érselk megkezdte a szertartást a fedett koporsónál, melynek lábánál baloldalt, fekete párnán a biborosi kalapot tartotta egy pap, jobboldalt pedig egy másik -a Szent Istvánrend nagykeresztjét, A papság elmondta a halottak zsolozsmáját, az érsek beszentelte a koporsót és az egri Koszorú-Dalkör a Circum dederuntöt énekelte. * Az érseki uradalom feketébe öltözött gazdatisztjei (kivitték 'a koporsót az utcára ós föltették a négylovas gyászluntóra s u.i beszentelés után elindult a menet a székesegyház felé. A katonai zenekar gyászd-alokat játszott. A menet- elején az egri földműves és polgári egyesületek vonultak, utánuk az iskolák, a városi és megyei hivatalnokok, hosszú sóiban a papság, a főrendiház és a kultuszminiszter képviselői, mögöttük Szmrecsányi érsek Pálffy herceggel és Székely mi-