Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)
1912-08-24 / 10. szám
4 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. augusztus 23. » hogy valamely uj obstrukciós merényletnek igazolásául szolgáljanaik. Most azonban újra lehet ellenzékünk, amely birál és ellenőriz, eszmét érlel és agitációt folytat, bármily nehéz feladat ez azoknak, akik elszoktak hivatásuk gyakorlásától. Ma még csak forrnak-érlelődínek a béke útjára vezető elhatározások, amelyeknek oda (kell vezetnie a józanabb ellenzékieket a gasteinii fürdőbe. Készül a próbaháború. — Milliós károk a termésben. — (Saját tudósítónktól.) A Mezőhegyes. Apátfalva, Nagylak és Csanád palota környékén lakó gazdaeniberek meg vannak rémülve. Az ezen községekcjti befogó területen lesznek ugyanis a próbaháború zárógyakorlatai. Fájdalmasan szomorú tény, hogy a csanádmegyei termés javát, a rónák ékességét, ia hatalmas kukoricásokat a királygyakorlat, mint valami sötét rém, teljes pusztulással fenyegeti. Egy magasrangu vezérkari tiszt, aki most Mezőhegyesein tartózkodik, igy nyilatkozik a csanádmegyei síkságán lefolyó gyakorlatokról: — Katonáink eddig vagy egészen sik területen, vagy hegyes-völgyes vidéken gyakorlatoztak, de bevetett területen még nem. Katonai szempontból pedig szükség van arra, hogy oly területen is gyakorlatozzanak, melyen akadályozva vaunak a szabad mozgásban. Ép azért választattuk ki Mezőhegyes környékét, mert itt a termés a legnagyobb és legsűrűbb. Hiszen lehet, hogy oly országban kellene hadiat viselni, hol minden talpalatt_ nyi föld 'be van vetve. Például Olaszországban mindenütt bevetett területek vonnak. E szempontok a katonai kiképzés követelménye és a trónörökös óhajtása mellett számba se jöhet, liogy a gyakorlatozás a termésben milliókra menő kárt fog teniai. A gazdák aggodalommal l esik a ki rá! .s-gyakorlatokat. Alig tudják a főszolgabírók megnyugtatni őket: — A hadsereg vezetői külön utasították az ezredeket, hogy a termést lehetőleg kíméljék. De, amit elkerülhetetlenül le kell gázolni, azt a kincstár gavallérosan megfizeti. meon adhatta férjihez a tiszttartójához, de ínég másféle polgáremberhez sem. Századós famíliából származott a báróné, habár vajryonilag nem is állt épen a legjobban. A Ifin óné a kastélyban maradt és a körítesz naprólnapra jobban megkedvelte. A grófok'"n,em so. fiat törődtek ia vendég asszonynWr^anert nem is sejtették, liogy mi van k^íaülőben. A kantesz pedig javában kovácsolta ;a haditervét. Sándor grófot szej&elte ki a báróné jövendőbelijének és mintíenlképen azon volt, liogy megszeressék, megkedveljék egymást. A báróné részéről nenfi lehetett hiba a dologban, bevallása s^eAint neki nagyon tetszett Sándor. De Sán>d®r sehogyan sem akart nyilatkozni a dolog/ól. Ebben az időben épen a középkori sai-j^,,ntyukat gyűjtögette, honnan is tudhatta/' yolna, hogy milyen sziuü szeme van a bárónénak. A kontesz azonban nem csüggem. Addig-iaddíg szorongatta Sándor grófot^ ,aimig az végre abba (hagyta a sarkantyúik/ gyűjtését ós egy napon (a macska tíjdná jobban, miféle asszonyi praktikák felJ.Yiasználásávial) megtartották az eljegyzést a kastélyban. Sándor gróf, mint áki dolgát jól Hiszen harminc millió korona költséggel rendezik a királygyakorlatot. (Detektívek és csendőrök szerepe.) A mezőhegyesi kincstári birtokon az uradalom igazgatójának- lakását rendezték be Ferenc Ferdinánd trónörökös számára. A trónörökös laikóosztályában az egyszerűség dominál; a fintor Szegedem és Aradon készült; két szoba van itt mindössze, egy dolgozószoba és egy hálószoba, melyből fürdőszoba nyilik. Az egyszerűség mellett azonban vabitó tisztaság. A trónörökös szeptember 9-én reggel félnyolc órakor érkezik különvonaton Mezőhegyesre. A trónörököst megelőzően .félórával ugyancsak különvonat hozza a királyi hercegeket. Mezőhegyes teljesen katonai terrénum lesz. Az ország különböző részéből eddig hétszáz kérvény érkezett a battonyai főszolgabirói hivatalhoz, amelyekben a nagy hadgyakorlatok területére szóló szabadjegyet kérelmeznek. Ezeket a kérvényeket elintézni természetesen téljesen lehetetlen. Szűcs Mihály szegedi csendőrkerületi parancsnok Mezőhegyesre utazott és beosztotta a Mezőhegyesre kivezénylendő százhúsz csendőrt. Augusztus 31-ón busz bécsi és linsz budapesti detektív utazik Mezőhegyesre. Szeptember elsejétől kezdve igazolásra szólítanak fel minden idegent, aki akáresak egy óra boszszat is tartózkodik a főhadiszállássá átalakult Mezőhegyesen. A katonai titkokat nagyon féltik. (Jönnek a tüzérek.) Tegnap délelőtt a miskolci tüzérezred három százada tizennégy tiszttel ós egy főtiszttel Makóra érkezett. A tüzérek ma Szeged felé indultak az előgyakorlatok színhelyére. Vasárnap reggel egy másik tramsport tüzér indul Makón keresztül Szeged felé. ... (A- katonák postája.) A postaigazgatóság a következő értesítést teszi közzé: / / A nagy gyakorlatokon résztvevő katonai, egyéneknek szóló postai küldemények kézbesítése tapasztalat szerint gyakran nehézséggel és 'késedelemmel jár azért, mert azok nincsenek pontosan cimezve, nevezetesen a eimirajjfól hiányzik az illető hadosztály, ezred, zászlóalj, osztag, század, illetve üteg száma, val sar .gezte, nyomban az eljegyzés után elutazott . dUamely külföldi muzenmfia, ahol tömérdek "fiu>\antyu volt. Az idő röpült és Sándor gróf sarkaiig se tudatit hazatalálni, mindig ujabb Í>atl \>ar>yukat födözött fel és valahol Skóciák'ontesz, fiugolt, amikor arról értesítette a ogy a báróné felbontotta az eljegyzést, mert időközben Dénes gróf vállalkozott arra, hogy az özvegyet boldogítsa. Sándor gróf érzékeny levélben válaszolt. Azt emlegette, hogy távollétéiben őt kijátszották, megcsalták és többé soha sem tér vissza ;Szentgöncölre. Ebben az időben történt, hogy valamely különös üstökös megérkezését várták a csililagászdk. Dénes gróf elborzongva mondogatta: — Én nem látok semmit az égi tüneményből, nnert ezen a földrészen nem látható. Ellenben, ha Newyor.kha mehetnék! . . . Sóhajtott és lehajtotta ;a fejét. A báróné ijedten tiltakozott: — Newyork nagyon messze van. A kontesznek megesett a szive a busuló bátyján. — Hát csak menjen el Dénes. De vissza is jöjjön ám, mert a menyaszonya várja. Dénes gróf boldogan utrakalt az üstökös felé ós uean jött vissza. Hiába fiivták, nem jött. Valahol Spanyolországban nézte a csillagos eget. Több esztendő múlott el, amig a kontesz ezt a táviratot küldhette el bátyjai után: — KozsnicZky özvegy lett és a bárónét eljegyezte. Hazajöhettek. És a grófok osodák-csodája egyszarre megérkeztek Szentgöneölre, hogy soha többé el se mozduljanak. melybe a címzett be van osztva. — Felkérem ezért a közönséget, hogy a hadgyakorlaton résztvevő katonai egyéneknek szóló levélpostai küldeményeit a fent előadottaknak megfelelően pontosan cimezve adja postára. Figyelmeztetem továbbá a feladó feleket, hogy a tábori posta csomagküldeményeik kézbesítésével nem foglalkozik, minélfogva oda csomagokat címezni nem lehet. Nem ajánlatos ilyeneket küldeni stabil postahivatalokhoz sem, mivel a (hadgyakorlatokon résztvevő katonáknak szóló csomagokat a csapatok tartózkodási helyének folytonos változása miatt ezek ;a hivatalok is alig kézbesíthetik s igy az ide-oda küldözgetés közben — főleg a romlandó tartalmúak tönkre mennek. Ha mindazonáltal valaki katonai egyén számára csomagot kíván feladni, azt meghatározott 'helyre kell címezni. E küldeményeket a címzett csak az illető stabil hivataloknál veheti át. Munkás-szanatórium Újszegeden — A Kerületi Munkásbiztositó terve. — (Saját tudósítónktól.) Ugy szociális, mint emberbaráti szempontból nagyszabású és értékes tervvel foglalkozik a Szegedi Kerületi Munkásbiztositó Pénztár vezetősége. Egy ötven ágyas szanatóriumot akar létesíteni Újszegeden tüdőbeteg munkások részére. Nekisch Richárd dr, a munkáspénztár titkára terjedelmes beadványban indokolja meg azokat az okokat, amelyek a szegedi kerületi pénztár vezetőségét arra indították, hogy megelőzve az Országos Pénztárt, Újszegeden állítsanak föl egy munkás szanatóriumot, amely az első és egyetlen lenne a maga nemében az egész országban. A szegedi munkáspénztár Tisza Lajosköruti széképületében ugyanis állandó orvrfsí rendelő van beteg munkások számára. Itt azonban a páciensek csak itaü,zi kezelésben részesülhetnek és nem ál, .idő orvosi felügyeletben és ápolásban. Olyan betegeket, akiknek belső szervezeti bajuk volt, továbbá állandóan ágyban kellett feküdniük, kénytelen volt eddig a pénztár kórházakban, vagy pedig magán szanatóriumokban elhelyezni. Az Országos Pénztárnak már ugyan régóta terve volt egy munkás szanatóriumot létesíteni, mert erre a szabályzata is kötelezi, eddig azonban nem találtak megfelelő helyet e célra. A szegedi munkásbiztositó vezetősége már régóta tervezte, hogy e fontos kérdést megoldja, azonban a szegedi vezetőség sem tudott alkalmas helyet találni. Először a Királyhalma alatt lévő erdőőri iskolánál tervezték a munkás szanatórium felállítását. Ezt a tervet később mégis elejtették. Először azért, mert a terület harmincöt kilométernyire fekszik a várostól és a közlekedés ezúttal majnem lehetetlenné van téve. Továbbá a gyógykezelése a betegeknek is nehézkes, mivel megfelelő specialista orvost kint a tanyán nem lehet találni. Azután Csegelén is tervezték a szanatórium felállítását, azonban itt megfelelő helyet nem találtak. Ekkor Nekisch Richárdnak hosszas tanulmányozás után sikerült Újszegeden megfelelő helyet találni. A főfasor elején a városnak mintegy nyolc holdat képező területe van, amely pompás fekvésénél és nagyszerű klímájánál fogva szinte predesztinálva van egy egészségügyi intézmény létesítésére. Nekisch Richárd épen i J