Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-24 / 10. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. augusztus 23. » hogy valamely uj obstrukciós merénylet­nek igazolásául szolgáljanaik. Most azon­ban újra lehet ellenzékünk, amely birál és ellenőriz, eszmét érlel és agitációt foly­tat, bármily nehéz feladat ez azoknak, akik elszoktak hivatásuk gyakorlásától. Ma még csak forrnak-érlelődínek a béke útjára vezető elhatározások, amelyeknek oda (kell vezetnie a józanabb ellenzékieket a gasteinii fürdőbe. Készül a próbaháború. — Milliós károk a termésben. — (Saját tudósítónktól.) A Mezőhegyes. Apát­falva, Nagylak és Csanád palota környékén lakó gazdaeniberek meg vannak rémülve. Az ezen községekcjti befogó területen lesznek ugyanis a próbaháború zárógyakorlatai. Fáj­dalmasan szomorú tény, hogy a csanádme­gyei termés javát, a rónák ékességét, ia ha­talmas kukoricásokat a királygyakorlat, mint valami sötét rém, teljes pusztulással fenyegeti. Egy magasrangu vezérkari tiszt, aki most Mezőhegyesein tartózkodik, igy nyilatkozik a csanádmegyei síkságán lefolyó gyakorlatok­ról: — Katonáink eddig vagy egészen sik terü­leten, vagy hegyes-völgyes vidéken gyakor­latoztak, de bevetett területen még nem. Ka­tonai szempontból pedig szükség van arra, hogy oly területen is gyakorlatozzanak, me­lyen akadályozva vaunak a szabad mozgás­ban. Ép azért választattuk ki Mezőhegyes környékét, mert itt a termés a legnagyobb és legsűrűbb. Hiszen lehet, hogy oly országban kellene hadiat viselni, hol minden talpalatt­_ nyi föld 'be van vetve. Például Olaszország­ban mindenütt bevetett területek vonnak. E szempontok a katonai kiképzés követelmé­nye és a trónörökös óhajtása mellett számba se jöhet, liogy a gyakorlatozás a termésben milliókra menő kárt fog teniai. A gazdák aggodalommal l esik a ki rá! .s-gya­korlatokat. Alig tudják a főszolgabírók meg­nyugtatni őket: — A hadsereg vezetői külön utasították az ezredeket, hogy a termést lehetőleg kímél­jék. De, amit elkerülhetetlenül le kell gá­zolni, azt a kincstár gavallérosan megfizeti. meon adhatta férjihez a tiszttartójához, de ínég másféle polgáremberhez sem. Századós famíliából származott a báróné, habár vajryo­nilag nem is állt épen a legjobban. A Ifin óné a kastélyban maradt és a körítesz napról­napra jobban megkedvelte. A grófok'"n,em so. fiat törődtek ia vendég asszonynWr^anert nem is sejtették, liogy mi van k^íaülőben. A kantesz pedig javában kovácsolta ;a hadi­tervét. Sándor grófot szej&elte ki a báróné jövendőbelijének és mintíenlképen azon volt, liogy megszeressék, megkedveljék egymást. A báróné részéről nenfi lehetett hiba a do­logban, bevallása s^eAint neki nagyon tetszett Sándor. De Sán>d®r sehogyan sem akart nyi­latkozni a dolog/ól. Ebben az időben épen a középkori sai-j^,,ntyukat gyűjtögette, honnan is tudhatta/' yolna, hogy milyen sziuü szeme van a bárónénak. A kontesz azonban nem csüggem. Addig-iaddíg szorongatta Sándor grófot^ ,aimig az végre abba (hagyta a sarkan­tyúik/ gyűjtését ós egy napon (a macska tíjdná jobban, miféle asszonyi praktikák fel­J.Yiasználásávial) megtartották az eljegyzést a kastélyban. Sándor gróf, mint áki dolgát jól Hiszen harminc millió korona költséggel rendezik a királygyakorlatot. (Detektívek és csendőrök szerepe.) A mezőhegyesi kincstári birtokon az ura­dalom igazgatójának- lakását rendezték be Ferenc Ferdinánd trónörökös számára. A trónörökös laikóosztályában az egyszerű­ség dominál; a fintor Szegedem és Aradon készült; két szoba van itt mindössze, egy dol­gozószoba és egy hálószoba, melyből fürdő­szoba nyilik. Az egyszerűség mellett azonban vabitó tisztaság. A trónörökös szeptember 9-én reggel fél­nyolc órakor érkezik különvonaton Mezőhe­gyesre. A trónörököst megelőzően .félórával ugyancsak különvonat hozza a királyi herce­geket. Mezőhegyes teljesen katonai terrénum lesz. Az ország különböző részéből eddig hétszáz kérvény érkezett a battonyai főszolgabirói hivatalhoz, amelyekben a nagy hadgyakorla­tok területére szóló szabadjegyet kérelmez­nek. Ezeket a kérvényeket elintézni termé­szetesen téljesen lehetetlen. Szűcs Mihály szegedi csendőrkerületi pa­rancsnok Mezőhegyesre utazott és beosztotta a Mezőhegyesre kivezénylendő százhúsz csendőrt. Augusztus 31-ón busz bécsi és linsz buda­pesti detektív utazik Mezőhegyesre. Szeptem­ber elsejétől kezdve igazolásra szólítanak fel minden idegent, aki akáresak egy óra bosz­szat is tartózkodik a főhadiszállássá átala­kult Mezőhegyesen. A katonai titkokat na­gyon féltik. (Jönnek a tüzérek.) Tegnap délelőtt a miskolci tüzérezred há­rom százada tizennégy tiszttel ós egy főtiszt­tel Makóra érkezett. A tüzérek ma Szeged felé indultak az előgyakorlatok színhelyére. Vasárnap reggel egy másik tramsport tü­zér indul Makón keresztül Szeged felé. ... (A- katonák postája.) A postaigazgatóság a következő értesítést teszi közzé: / / A nagy gyakorlatokon résztvevő katonai, egyéneknek szóló postai küldemények kézbe­sítése tapasztalat szerint gyakran nehézség­gel és 'késedelemmel jár azért, mert azok nin­csenek pontosan cimezve, nevezetesen a eim­irajjfól hiányzik az illető hadosztály, ezred, zászlóalj, osztag, század, illetve üteg száma, val sar .gezte, nyomban az eljegyzés után elutazott . dUamely külföldi muzenmfia, ahol tömérdek "fiu>\antyu volt. Az idő röpült és Sándor gróf sarkaiig se tudatit hazatalálni, mindig ujabb Í>atl \>ar>yukat födözött fel és valahol Skóciá­k'ontesz, fiugolt, amikor arról értesítette a ogy a báróné felbontotta az eljegy­zést, mert időközben Dénes gróf vállalkozott arra, hogy az özvegyet boldogítsa. Sándor gróf érzékeny levélben válaszolt. Azt emle­gette, hogy távollétéiben őt kijátszották, meg­csalták és többé soha sem tér vissza ;Szent­göncölre. Ebben az időben történt, hogy valamely különös üstökös megérkezését várták a csil­ilagászdk. Dénes gróf elborzongva mondo­gatta: — Én nem látok semmit az égi tünemény­ből, nnert ezen a földrészen nem látható. El­lenben, ha Newyor.kha mehetnék! . . . Sóhajtott és lehajtotta ;a fejét. A báróné ijedten tiltakozott: — Newyork nagyon messze van. A kontesznek megesett a szive a busuló bátyján. — Hát csak menjen el Dénes. De vissza is jöjjön ám, mert a menyaszonya várja. Dénes gróf boldogan utrakalt az üstökös felé ós uean jött vissza. Hiába fiivták, nem jött. Valahol Spanyolországban nézte a csil­lagos eget. Több esztendő múlott el, amig a kontesz ezt a táviratot küldhette el bátyjai után: — KozsnicZky özvegy lett és a bárónét el­jegyezte. Hazajöhettek. És a grófok osodák-csodája egyszarre meg­érkeztek Szentgöneölre, hogy soha többé el se mozduljanak. melybe a címzett be van osztva. — Felkérem ezért a közönséget, hogy a hadgyakorlaton résztvevő katonai egyéneknek szóló levél­postai küldeményeit a fent előadottaknak megfelelően pontosan cimezve adja postára. Figyelmeztetem továbbá a feladó feleket, hogy a tábori posta csomagküldeményeik kéz­besítésével nem foglalkozik, minélfogva oda csomagokat címezni nem lehet. Nem ajánla­tos ilyeneket küldeni stabil postahivatalok­hoz sem, mivel a (hadgyakorlatokon résztvevő katonáknak szóló csomagokat a csapatok tar­tózkodási helyének folytonos változása miatt ezek ;a hivatalok is alig kézbesíthetik s igy az ide-oda küldözgetés közben — főleg a rom­landó tartalmúak tönkre mennek. Ha mind­azonáltal valaki katonai egyén számára cso­magot kíván feladni, azt meghatározott 'hely­re kell címezni. E küldeményeket a címzett csak az illető stabil hivataloknál veheti át. Munkás-szanatórium Újszegeden — A Kerületi Munkásbiztositó terve. — (Saját tudósítónktól.) Ugy szociális, mint emberbaráti szempontból nagysza­bású és értékes tervvel foglalkozik a Sze­gedi Kerületi Munkásbiztositó Pénztár ve­zetősége. Egy ötven ágyas szanatóriumot akar létesíteni Újszegeden tüdőbeteg mun­kások részére. Nekisch Richárd dr, a mun­káspénztár titkára terjedelmes beadvány­ban indokolja meg azokat az okokat, ame­lyek a szegedi kerületi pénztár vezetőségét arra indították, hogy megelőzve az Orszá­gos Pénztárt, Újszegeden állítsanak föl egy munkás szanatóriumot, amely az első és egyetlen lenne a maga nemében az egész országban. A szegedi munkáspénztár Tisza Lajos­köruti széképületében ugyanis állandó or­vrfsí rendelő van beteg munkások számára. Itt azonban a páciensek csak itaü,zi keze­lésben részesülhetnek és nem ál, .idő or­vosi felügyeletben és ápolásban. Olyan betegeket, akiknek belső szervezeti bajuk volt, továbbá állandóan ágyban kellett fe­küdniük, kénytelen volt eddig a pénztár kórházakban, vagy pedig magán szanató­riumokban elhelyezni. Az Országos Pénz­tárnak már ugyan régóta terve volt egy munkás szanatóriumot létesíteni, mert erre a szabályzata is kötelezi, eddig azonban nem találtak megfelelő helyet e célra. A szegedi munkásbiztositó vezetősége már régóta tervezte, hogy e fontos kér­dést megoldja, azonban a szegedi vezető­ség sem tudott alkalmas helyet találni. Elő­ször a Királyhalma alatt lévő erdőőri isko­lánál tervezték a munkás szanatórium fel­állítását. Ezt a tervet később mégis elej­tették. Először azért, mert a terület har­mincöt kilométernyire fekszik a várostól és a közlekedés ezúttal majnem lehetet­lenné van téve. Továbbá a gyógykezelése a betegeknek is nehézkes, mivel megfelelő specialista orvost kint a tanyán nem lehet találni. Azután Csegelén is tervezték a szanatórium felállítását, azonban itt meg­felelő helyet nem találtak. Ekkor Nekisch Richárdnak hosszas ta­nulmányozás után sikerült Újszegeden megfelelő helyet találni. A főfasor elején a városnak mintegy nyolc holdat képező területe van, amely pompás fekvésénél és nagyszerű klímájánál fogva szinte pre­desztinálva van egy egészségügyi intéz­mény létesítésére. Nekisch Richárd épen i J

Next

/
Oldalképek
Tartalom