Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-24 / 10. szám

19-12 augusztus 18. DÉLMAGYARORSZÁG b ezént már tárgyalásba is lépett a város vezetőségével a kérdéses terület méltányos feltételek melletti átengedése miatt. A szanatórium, eltekintve attól, hogy humánus célt hivatott szolgálni, Magyarországon az első munkás szanatórium lenne tüdőbetegek számára és ezáltal évek folyamán egy országos intézménnyé fejlődhetne. A szanatórium létesítésének egyetlen feltétele, hogy megfelelő területhez jusson. A felépítési és berendezési költségeket részben az Országos Pénztár, részben a Szegedi Kerületi Pénztár viselné. A fentartásáról és jövőjéről pedig már eleve is gondos-. kodva van az által, hogy az ország minden részéből ide internálnák a tüdőbajos betegeket. Ugyan erre a területre aspirál azonban Glattfelder Gyula dr csanádi püspök is, aki a katholi'kus tanitóképezdét akarná a Boldogasszony-sugárutról áthelyezni Újszegedre és ezzel az intézettel kapcsolatban egy internátust létesíteni. Mindazonáltal ez nem lehet akadálya a szanatórium felépítésének, mert a kérdéses terület olyan nagy, hogy azon kényelmesen megfér rfíind a két intézmény. Történet egy szegény asszonyról, egy papról és a kihágás! hiróról. (Saját tudósítónktól.) A szegedi járásbírósághoz nemrégen ia következő bűnvádi följelentés érkezett: Tekintetes kir. Járásbíróság! Szegeden 1912 jmnius 29-én délelőtt 11 óra táj'bain ia (belvárosi plébánián Rusztek Andor idr lelkész szobájában a plébánián szolgáló inas, ikinelk nevét, nem tudom rám (kiáltott: „Hogyan jösz te ide, te zsombolyai cafra!?" s erre az ajtót becsukván ezen inas iés ia benn lévő ós előttem ismeretlen nevü cselódleány ütlegelni kezdett, ifejbevert, ruhám és hajiam letépte. Mikor a benn ilióvő Rusztek Andor dr lelkész ezt tétlenül nézte, segítségért kiabáltam, kinyitván az ajtót, kilökték ugy, hogy elestem. Miikor felkeltem, az ajtónál álló Henni nevü belvárosi plébániai lelkész ütött-vert mindaddig, mig a kapun kimentem. Ezt a botrányos jelenetet szintén tétlenül nézte egy Lam'brich nevü belvárosi plébániai lelkész ' és a templomból kijövő nagyszámú hive, akiknek a névéit azonban inem tudom és egy előttem ismeretlen nevü rendőr. Ezáltal rajtam ia mellékelt orvosi látlelet szerint 8 napon tul, de 20 napon belül gyógyuló testi sértést okoztak. Mindezek alapján ügyvédem utján a (helybeli belvárosi plébánia előttem ismeretlen inasa ós cselédleánya és Henni nevü belvárosi plébániai lelkész ellen ta Btk. 301. szakaszában ütköző súlyos testi sértés vétsége miatt ezennel tisztelettel BŰNVÁDI FELJELENTÉST teszek és kérem, liogy méltóztassék a fennebb körülirt terheltek nevét kinyomozni, őket rövid határnapra kitűzendő tárgyalásra megidézni ós súlyosan megbüntetni és egyetemleg 100 koronia költségnék 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett leendő megfizetésében marasztalni ós a hozandó Ítéletet Glattfelder Gyula Csanádi püspök ur ő kegyelmességével közölni. Tanuk: .Rusztek Andor dr és Lambriob N. belvárosi plébániai lelkészek ós előttem ismeretlen több hivő. Tisztelettel özvegy Wéber Antalné. Ez az ügy a bíróságon már félig érett stádiumban van. A napokban ugyanis már zárt tárgyalást tartott ebben az ügyben Somlyódy István dr járásbiró. A tárgyalást azonban elnapolták, mert az egyik vádlott, a plébánia inasa, jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik. A bűnügyiben szereplő uiindap név már rendelkezésére áll a biróság,nak. Az ütlegelő lelkész Henny Ferenc dr, a szobaleány Tari Piros, laz inas pedig Kosa Illés. A szokatlanul érdékes ügynek előzményeit törvényszéki akták alapján a következőikben ismertethetjük: Rusztek József dr belvárosi káplán már öt éve együtt él özvegy Wéber Feranomável, akinek egy zsombolyai iparos volt a férje. A viszony még Zsombolyán eredt, Rusztek dr Szegedre vialó helyezésével pedig folytatódott. Néhány hónappal ezelőtt a következő beadvány számolt be az együttélés megszűnéséről: Tekintetes kir. Törvényszék! Rusztek Andor dr tartozik nekem megfizetni 40 koronát, amiért 5 éven át gondviselője voltam, mostam, varrtam és takarítottam rá. Azonfelül holtomig eltart s én Jelenleg 36 éves lóvén, igy legalább 15 év valószinüsógi élettartamot véve számításba, köteles 15 évre járó hiavi 40 koronát is vagyis öszszesen 20X12X40 K = 9600 koronát nekem megfizetni. Minthogy fizetési kötelezettségének ezideig eleget nein tett, kérem méltóztassék jelen rendes keresetem alapján alperest a perfelvételre megidézni s őt 9600 korona tőke s 103 koronia 30 fillér, ezúttal felme'; rült s a még felmerülendő költségek 15 nap áliaitt különbeni végrehajtás terhe mellett leendő megfizetésére kötelezni. Tisztelettel özvegy Wéber Antalné szül. Wéber Katalin. Ebben az ügyben a periratváltás már megtörtént. A .káplán ügyvédje azzial érvelt, bogy a biróság erkölcstelen ügyletekből (turpis oausa) származó követelésnek nem adhat helyet. A polgári per legközelebb már befejezést nyer. Ez a polgári per volt különben az ütközője a járásbiró békéltető kísérletének, amely a zárt tárgyaláson történt. A káplán ügyvédje, Kormányos Benő dr zsarolás ós magániáksértés miatt bűnvádi följelentést tett özvegy Wiéber Antalné ellen. Ezt ia följelentést csak abban az esetben hajlandó visszavonni, ha az özvegy asszony is viaszavonja ugy a bűnvádi följelentést, mint a polgári keresetet. Minthogy erre Fekete Béla dr, az asszony ügyvédje nem volt hajlandó, a békítési kísérlet csődöt mondott. Amikor az asszony elhagyta a plébániát, az utcán nagy lármát csapott, amiért a jelenlevő rendőr följelentése alapján büntető paranoscsal közcsend elleni (kihágás miatt tiz k aroma pénzbüntetésre ítélte a kihágási Ibiiró. Tölgyes Gyula. Gróf Árpád vádjai a mérnökség elSsn. (Saját tudósítónktól.) Gróf Árpád dr évtizedek óta tényező a szegedi közéletben. Neves ügyvéd, tagja a munkapárt végrehajtóbizottságának, ügyésze Szeged legnagyobb pénzintézetének, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak Higgadtságáról, megfontoltságáról közismert, ezért és közéleti pozíciójáért sokszoros sulyuk van azoknak a vádaknak, amelyekkel a polgármesterhez beadott följelentésében a városi mérnökség ellen fordult. A vádaknak közismert háttere van. Gróf Árpád dr ugyanis harcban áll a városi mérnökséggel, amely többször talált kifogásolni valót Gróf építkezése körül. A följelentés nyolc pontba foglalt vádját ez kevéssé érinti, legföljebb etikai értékéből von le, mert joggal mondhatják, hogyha tudta a szóban forgó dolgokat Gróf Árpád dr, miért nem tett róluk följelentést már előbb, amikor még nem került konfliktusba a mérnökséggel. Ép ezekért tanácsos lesz, ha az egész, most már széles botrányokká dagadó ügyet két részre választjuk. Az egyik Gróf Árpád építkezése, a másik fegyelmi följelentése. A fegyelmi följelentést minden bizonynyaí maga Gróf Árpád akarja legkevésbé ugy föltüntetni, mintha azzal erösbiteni óhajtaná az építkezése körül vett igazát. Viszont a följelentést indokaitól elválasztva kell elbírálni, a fegyelmit megelőző vizsgálat lefolytatásával sietni kell, hogy minél előbb tisztázódjék ez az ügy. Addig is, mig a hivatalos eljárás eredménye köztudomásra juthat, szükségét látjuk annak, hogy ebben a nagy horderejű kérdésben minden oldalulag tájékoztassuk a közönséget. * Gróf Árpád dr nyolc pontban foglalja össze vádjait. És pedig: I. Érdeklődik, hogy miféle lelkiismeretes (?) ellenőrzésének tudható be, hogy a Dugonicsutcai iskolaépület betonmennyezetének vashálózata a falba behorgonyozva nem lett, mely ténynek tudható be, hogy a háromhetes menyezet egy aránytalanul csekély suly alatt beroppant s egy embert örökre nyomorékká, koldussá tett. S ha a vizsgálat állításomnak valódiságát megállapította, kérem méltóztassék kérdés tárgyává tenni, hogy az ekként épitett ház mennyezetére 100—100 gyermek élete rábizható-e? II. Méltóztassék érdeklődni, hogy a mérnöki hivatal közegei közül kik vállaltak és kik töltenek be jelenleg is az építkezésnél fizetéses épitési vezetői és ellenőrzői állásokat. Ki ellenőrzi és vezeti nevezetesen a Bokor Izsó-féle építkezést, Kónya János építőmesternek két folyamatban levő építkezését, kik voltak a Lövészféle és a Keleti-féle házak építésének ellenőrzői és vezetői? III. Méltóztassék érdeklődni, hogy kinek a keze működött közre a Herzl-Ungár-féle hernyósi földek parcellázásánál, mely parcellázással a kir. biztosság által készitett városszabályozási tervek egyrészót egyenesen felrúgták, és ezáltal a zsákban végződő Rákóczi-, Mésőugy a Kaszás-utcák kinyitását és ezen városrész keresztülvitelét be nem látható időkig lehetetlenné tették. IV. Méltóztassék érdeklődni, hogy Savanya , Illés sándorfalvi lakosnak, ennek a földhözragadt egyszerű földműves embernek, kinek neve alatt a város részire ezrekbe kerülő földmunkát végeztek, ki a csendes vállalkozó társa.