Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-23 / 9. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. augusztus 23. » egy verőfényes nyári reggelen megjelentek a munkások, meg a pallér, sőt a tervező-mű­vész ás. Megindult a munka, kiásták a föl­det szabályosan, pontosan, ahogy előírta azt a tervrajz, azután jött az alapozás. A színes, erős téglákat kiírnál terozták szép sorjában és már a föld szintje fölött kezdett bontakozni a két emeletes 'magasságra hivatott uj ház. Egy másik verőfényes napon aztán nem je­lentek meg a munkások, sem a pallér, sőt a tervező művész se, a munka se haladt, a fa­lak se emelkedtek és még imindig csak a pusz­ta alapozás áll ott behintve hervadt falevél­lel és sok reménytelen sóhajjal. Az emberek, ha elhaladnia,k ia bánatos, kikezdett telek mellett, csak azt mondják: — Ja a pénzügyi krízis. Nem kis iróniája ,a sorsnak, liogy még 'az építkezni akaró pénzintézeteik is plüre estek terveikkel épen a pénzhiány miatt. Pedig hát azt gondolná az ember, legalább a név után •követikeztetve, hogy ha már sehol ezen ia feus világon nincsen pénz, legalább a pénzintéze­tek turkálnak iá kincsekben. De a tények épen az ellenkezőt igazolják. A Szegedi Gaz­dasági és Iparbank akart építtetni egy gyö­nyörű intézeti palotát, átjárósat, két utcára nyílót, iá Féke tesas-u tea 15. szám alatt, a melynek telke átnyúlik a Tisza Lajos kör­útra. A palota 'tervezését Magyar Ede, a sze­rencsétlen véget ért, hírneves szeigedi műépí­tész csinálta és az építkezést is ö vezette egy darabig. Hatalmas vas traverzeken nyug­szik az épület, amelynek már a harmadik emelete ás csaknem teljesen elkészült. Köz­be jött átt is a fátumszerü pénzügyi válság. Az építtető bankot erős anyagi veszteség érte ugy, liogy kénytelen volt az intézet igazgató­sága az építkezést, közvetlen a befejezés előtt beszüntetni. Még most is tetőzet nélkül ázák-fáizik, a hatalmas palota a Feketesas­uteábain. A bank' elakarta adni a nagy értéket kép­viselő épületet, azonban vevő raem akadt. Most azzal a kérelemmel fordult az igazgató­ság a tanácshoz, hogy a város vegye meg az el nem készült palotát, A tanács mag is kezd­te ,a komoly tárgyalásokat és .a tervrajzokat kiadta a mérnökségnek tanulmányozás vé­gett, A mérnökség alkalmasnak találta a tervek után az épület átvételét bérpalota céljaira, Az alsó helyiségeket pedig, amelyet a pénzintézet saját oéljiaiiira szánt, vendéglő­nek adnák ki. A mérnökség a napokban tesz javaslatot pb ben az ügyben. A anásik pénzintézet,, amelynek szintén nagy építkezési szándékai maradtak abban: az Alföldi Takarékpénztár. A bank már ré­gebben megvásárolta a Széchenyi-téren lévő Jerney-házat és a középitészeti bizottságtól nagy átalakításokhoz kért engedélyt. Az egész palotát renováltatni akarta az idén. Az udvarán pedig hatalmas fedett helyiséget akart építtetni egy mozgószinház, vagy ál­landó kabaré céljaira. Az engedélyt meg is kapta, ámde a munkálatokat jövőre halasz­totta, mert 300.000 koronát tennének ki a költségek. Ezek után nem is lehet csodálni, hogy a magánoksoknak még kevésbé sikerült finan­szíroztatni az épit,kezesüket. Simkó Elemér dr városi lalügyész szintén kért engedélyt a 'Szent Háromság-utcában egy emeletes lakó­ház építésiére; a rendes sablon, engedélyt, ő is kapott, de nem épit. Hasonló a Sz űcs F él a esete, Szűcs Béla a RaioM-palotával szem­közt, a Tisza Lajos-körut és ia Szent Három­ság-utca sarkán tervezte a háromemeletes bérpalotájának felépítését. Az ő terve is csak terv maradt; a közép ítészét i 'bizottság az engedélyt megadta, a bankok azon­ban a hitelt inem adták meg és a háromeme­letes házból igy Semmi sem lesz egyelőre. A Jósika-utcáin a Bors-szálloda tulajdono­sa akart építkezni. A telket mieg is vásárolta, az építkezési engedélyt meg is kapta és a légérddkesebb, hogy imég sem épit. Pedig nem rossz eszme a város egyik legszebb utcáján, a Kálvária-utcán 'ós a Jósika-utca sarkán egy kétemeletes szállodát emelni. Hosszú története v>an azonban a. Petőfi Sándor-sn­gárut 52. szám alatt épülő félben maradt háznak. Egy tönkrement egzisztenciáról tud­nának regélni nedves, kopár falai . . . Bohár volt honvédfőhadnagy kezdte meg a ház építtetését. Az első emeletig haladt is ,az építkezés, itt egyszerre abban maradt. Ek­kor jött ugyanis az a sokat emlegetett fe­kete, pusztító rám: a pénzügyi válság. iBo­háxnalk nem 'volt pénze az építkezés folytatá­sához, pénzt szerezni nem tudott, hát potom áron túladott a felépületlen épületen. Köz­Íren tiszti rangjáról is lemondott ós most a városnál van alkalmazva, mint írnok. A ház azonban még most is áll, büszkén és rendü­letlenül. Megvette Klein Adolf szegedi vál­lalkozó, folytatta is az építkezést egy dara­big, azután ő is fenakadt vele. Lakhatási en­gedélyt még (most se kért a mérnökségtől, mert állítólag még a falak nincsenek kipin­gálva . . . Körülbelül igy néz ki közelről, ia palotás Szeged fejlődő építkezése a válságos, pénz­ügyi gondoktól terhes 1912-ik esztendőben. Herczeg István. A szegedi virilisták. — Kik fizetik a legtöbb adót? -— ' (Saját tudósítónktól.) A szegedi virilisták névsorát már összeállította ,az adóhivatal. A névsorban ötszáz név szerepel, amelyet foly­tatásokban közlünk. Az első száz virilistának .a névsora a következő: Wagner Gusztáv, 18.106 korona, Kiss Ar­inold, Károly és Mór 9935.55; Milfcó Vilmos és fiai 8797.20; Eisenstaedter S. és társa 8178; Winklar testvérek 7709.54; Deutseh Emil és Lipót 7064.20; Lengyel Lőrinc 6212.35; Bach testvérek 5723.30; Tóth Péter 5537.04; Idősebb Aigner József 5199.50; Holtzer S. és fiai 4888; Huitter és Perenesevics 4108; iGiaál János és Kálmán 3711.23; Schlaiueli Károly 3487.71; Holtzer Dániel • 3481,40; Gsányi Sándor 3370.28; Lövész Antal 3344.34; 'Gróf Árpád dr 3326.68; Patzauer Miksa 3283.15; özvegy Piok Mórné és Picik Jenő 3254.41; Kovács József dr 2946.18; Brecher Albert 2830.28; "Holtzer Gyula dr 2870.07; Ligeti Béla 2745.97; Kar­dos Jakab 2690.50; Rrauswetter János 2607; Juránovist ós fiai 2598; Lőwi Adolf és társa 2592.59; Lippai Nagy Antal 2437.25; Aigner Nándor 2421.78; Pein Lajos 2414.42; Nagy János 2314.42; Özvegy Gárgyán Mártáimé 2286.65; Fournir Károly 2233.87; Tóth Fe­renc 2232.26; Perl Pál 2227.15; Niagy János 2186.50; Engel Lajos 2109.06; Rruckner Ede 2086.90; Szűcs József 2071.99; Rósa Izsó dr 2047.74; Rosanfeld Izidor 2640.14; Picik Mór és Tóbiás László 2025; Deutseh Salamon ós nej© 1995.80; Grasszely László 1952.07; Szi­vesisy Lehel dr 1943.59; Ormódy Béla 1938; •Őserő Ede dr 1920.64; Vetró Lajos 1919.22; Mayer Áron 1801.19; Beregi Lajos 1797; Seif­marn Mór ós fiai 1767.66; Egressy Péter 1750.45; Mahler Gyula 17320.48; Blau Ignác 1717.80; Kátay István 1663; Viass Károly 1652; Goldschmidt György dr 1624.40; Holt­zer Jakab örökösei 1624.40; Hoffmann Ignác 1533.02; Umgár Benő 1542,12; Petennelly Jó­zsef 1506.49; Bach Jenő ós Miksa 1483.34; Ró­zsa Mihály 1481; Popper Mór ós Sebeinber­gier Antal 1466.28; Széosi Ede 1453.05; Reitzier Lipót 1401.71; Dóry Ernő 1307.30; Jenesók István 1387.78; Lichtenegger Gyula 1376.57; Endrényi Lajos 1369.84; Ottovay és Wink­ler 1350; Danner Mihály 1332.03; Várnay De-, zső 1326.50; Osorvay János 1305.60; Káráste József 1301.58; Fellegi Lajos 1301.40; Dáví^ Sándor 1205.60; Vass András 1295.39; ördgf,,h Vince 1286.22; Katoina Antal 1274.11; s Sándor 1268.78; iSoliwarz Manó Glöpkner József 1245.16 1237; Schorr Ottó 1235.20; Tóth Fu te 1934 04­Horváth testvérek 1232.98; Meájf. Oyiü& >gdon Sán­3.59; iSbédy 1103.04; Schmiedt Károly 1156.91; Hanzinger János 1155.20; Abonyi Mihály 1153; Kertész Sán­dor 1157.80; Nyilassy Pál dr 1150.03; Bárd Adolf 1146.61 koronát %1.60; Máhrer /Ármin 'ál/i 1220.60; Bokor János 1207.57; R dor 1205.45; Nógrády István 120 Miklós 1183.43; Molnár Lajo A zöld fátyol. — Egy szegedi rendőrtiszt kalandja. — (Saját tudósítónktól.) Él itten Szegeden egy notórius tolvaj, akinek 'nagyon sok kellemet­lensége szokott lenini a rendőrséggel. Úgyis lehetne (mondani, hogy a rendőrségnek van sok kellemetlensége vele. No de ez imár mind­egy. Szóval a tolvaj nagyon haragudott a policájra. Egyszer elloptak valahonnan egy biciklit. Ki lophatta el? Ki lophatta el? Kérdezget­ték a rendőrségen. A mi tolvaj unkát okit a stílszerűség és diszkréció kedvéért most Ne­szeli Boldizsárnak fogunk nevezni, hamaro­san előkerítették. Épen aludt nagyon mélyen, mikor ,az ajtaján kopogtiak- a rendőrök. —- No mi laz már megint? — kiáltotta bosz­szusan az álmából 'fölvert tolvaj. — Gyerünk a rendőrségre Neszeli — felel­ték a rendőrök. •Neszeli felöltözködött és 'bement a rend­őrökkel a kapitányságra. — Te loptad el a biciklit? — kérdezték tőle szigorúan. — Micsoda biciklit? — A biciklit. 1 — Lopta a fene. — No valld ,he őszintén. Nem lesz semimi bajod. Neszeli dühbegurult — Hát minek képzelnék engem az urak? Kapcaibetyárnak, vagy éhenkórásznak? Ta­lán csiak nem tételezik fel rólam, hogy egy rongyos bicikliért Ibepocskitom a kezem. Szó szót követett 'és ia dolog vége az lett liogy a tolvaj igazolta az ártatlanságát. Nagy kegyesein el'boosájtották, de ő vissza­fordult és öklét ia levegőbe emelve, igy fe­nyegette meg a rendőrséget: — Ezt imég meg fogja emlegetni valaki itten. Jaj aninak, aki egyszer íbejön az én ut­cámba. Neszeli e perctől kezdve leselkedett a rend­őrökre és rendőrtisztekre s kedvező pillanat­ra várt, hogy valakinek kellemetlenség et okozhasson. A kedvező pillanat el is érkezett egy reg­gel, hetipiackor. A rendőrság egyik tisztvi­selője vidáman beszélgetett az utcán ©gy fél­koros tanyai menyecskével. A tolvaj odalo­pózotít a hátuk rnöge ós kihallgatta ia 'beszél­getésüket. A következő héten >a rendőrtiszt megint ta­lálkozott a fiatal asszonnyal. Neszeli már tudta ezt, mert a múltkori találkozás alkal­mával kihallgatta >a 'beszélgetésükből. A tol­vaj azt is megtudta, liogy iaiz asszonynak ki ia férje és liol lakik. A rendőrtiszt, aki természetesen a föltü­•nés elkerülése céljából civilben volt, sétára indult a szép menyecskével. Amint mentek, mendegéltek, elérkeztek egy szállodához, Ne­vezzük a 'Szállodát rövidesen Fekete Ökörnek. Nagycin elfáradhattak szegényeik a sétától, mert betértek a Féket© _ f)kört)é egy kicsit pihenni. Neszeli nyomp<2/..^S,vet.te őket és amint látta, hogy -},efordul a pár a szálloda kapu­ján, felkapaszkodott gyorsan egy kocsira ós ki/fSÍ'tatotit a tanyára, egyenesen a msnyecs­Ufeé urához. 1 _ Tudja-e Ikend, hogy hol van ia feleséige? — Tudom. A hetipiacon van. — Dehogy, dehogy. A Fekete Ökörben van egy úrral. Több se kellett a 'férjnek. (Gyorsan befogta két tüzes lovát ós bevágtatott a városba. A Fekete ökör kapuja előtt állott meg a kocsi. A menyecske kinézett a szálloda egyik szobájának 'ablakán és elsikóltatba magát: — Jesszus, a férjem! A rendőrtisztviselő hamarosan feltalálta W

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom