Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-23 / 9. szám

1Ö12 augusztus 23. magát. Betelefonált a rendőrségre, hogy jöj­jön: azonnal egy polgári rendőr a Fekete Ökörbe. A polgári rendőr öt perc múlva ott volt A rendőrtisztviselő kiadta laz utasítást, híngy ráérezzen azonnal akárhonnan egy uri­lasszanynak való ruhát és kalapot, meg egy konflis'­A polgári rendőr a ruhát és kalapot tiz perc alatt előteremtette. Csak egy sürü fá­tyol hiányzott ínég. A menyecske átöltözött uriasszonynafc. A polgári rendőr aiz egyik közeli (mulatóból sürü szövésű zöld fátyolt iszerzett. A menyecske ezzel lefátyolozta ma­igát, belekapaszkodott a rendőrtisztviselő karjába és kimentek a szálloda kapuján. A férj ott ácsorgott és nézte őket. A fiatal pár beült, a konflisba és elhajtatott. A férj késő estig álldogált .a Fekete Ökör kapujában, de a feleségét csak nem látta ki­jöntni. A dolognak taz lett, a vége, liogy Neszelit alaposan összepofozta, amiért olyan, csúnyán felültette, aztán hazament, A felesége otthon volt. Nagyszerű vacsorával várta 'az urát, oka 'boldogan sóhajtott fel: — A feleségem hü .asszony. Kálmán Gusztáv államtitkár beszámoló beszéde. (Saját tudósítónktól.) Kálmán Gusztáv kereskedelemügyi államtitkár, Kolozsvár város első kerületének országgyűlési kép­viselője csütörtökön délután tartotta be­számolóját. Az államtitkárt llosvay Lajos, Neugebauer László és még több munka­párti képviselő kisérte a beszámolójára. Kálmán Gusztáv a kíséretével csütörtö­kön reggel érkezett Kolozsvárra. Az állo­máson a város nevében Fekete Nagy Béla helyettes polgármester üdvözölte. Az ál­lamtitkár ebéd után egy órakor dezsönét adott a Newyork-szálló éttermében. A beszámoló beszédet a Vigadóban mondta el Kálmán Gusztáv, délután há­rom órakor. A Vigadó zsúfolásig megtelt közönséggel, amely percekig tartó tapssal és éljenzéssel üdvözölte az államtitkárt, amikor az az emelvényen megjelent. Az államtitkár nyilatkozott a politikai hely­zetről, a jövő föladatairól és különösen a választójogról. A demokratikus és széles alapokon nyugvó ;választójognak a hive, a magyarság szupremációjának a biztosítá­sával. — Iparkodnunk kell — mondta az ál­lamtitkár -- a parlamenti rend és raunka­biztositás helyreállítására, hogy az ország megingott hitele újból (megerősödjék. Nagy tetszéssel kisért beszédében aztán az obstrukcióval foglalkozott. 1— A kisebbség ,akart diktálni — mondta —- amiért Khuen-Héderváry Károly gróf lemondott. Lukács László miniszterelnök többsége belátta, hogy már sem türelem, sem békítési kísérlet nem használ, az el­lenzék mereven visszautasítja a többség minden prepozícióját, — be kellett követ­keznie unnak, ami történt. A többség meg­alázkodás nélkül nem türtiette tovább a rendbontó munkát. A nehéz .időkben Lu­kács László miniszterelnök és a haza ön­DELM A QY A R ORSZÁG zetien bajnoka, Tisza István gróf Házel­nök (óriási éljenzés és taps) megtalálták a megoldás módját. Az államtitkár aztán fölolvasta Lukács László miniszterelnök nagyenyedi beszá­molójának a békéről Sszóló részét. — A parlament uj ülésszakának foly­tatta az államtitkár — legsürgősebb föl­adata fi jövő évi költségvetés, a tisztvise­lők uj nyugdíjtörvényének és a választó­jogi törvényjavaslatnak a tárgyalása. — Én a demokratikus alapon .nyugvó választójognak vagyok a hive. Elmegyek a legmesszebbmenő határig, addig, amig a nemzeti állam sérelmét nem látom. Véle­ményem szerint minden intelligens mun­kásnak meg kell adni a szavazati jogot. A percekig tartó (éljenzés és taps után, amely az államtitkár beszédét kisérte, Deák Albert dr üdvözölte a választók ne­vében Kálmán .Gusztávot. Este a Newyork­szállóban bankettet rendeztek az állam­titkár tiszteletére, aki pénteken délután a kiséretével együtt visszautazik Buda­pestre. , A városi kereskedelmi, a me­nyezet és az iskola megnyitása. (Saját tudósítónktól.) A városi felsőke­reskedelmi iskola céljaira Szeged város ideiglenesen a Széchenyi-téren lévő Jer­ney-házban, amely jelenleg az Alföldi Ta­karékpénztár tulajdonát képezi, bérelt ki helyiséget. A bérháznak filső emeletén, a Kossuth Lajos-sugárutra néző oldalon vet­tek ki három lakást, amely összesen tizen­egy szobából áll. A város oly szerződést kötött a takarékpénztárral, hogy a lakáso­kat ő köteles átalakítani az iskola céljainak megfelelőleg; a szerződéses idő letelte után pedig köteles a helyiségeket olyan állapot­ban visszaadni, mint amilyen állapotban átvételkor találta. Az átalakítási munkálatokat már meg is kezdte a mérnökség és csak most tűnt ki, mikor a közfalakat bontani kezdték, hogy a helyiség nem alkalmas az iskola céljaira, mert a menyezet gyönge és attól lehet tar­tani, hogy a közfalak lebontása után, bár­mely pillanatban leszakadhat. A városi felsőkereskedelmi iskola meg­nyitását tudvalevőleg már szeptemberre határozta el a tanács. A tanerők szerve­zése már megtörtént és csak az iskola he­lyiségeinek rendbehozása volt hátra, hogy az uj intézet megkezdhesse működését. Az Alföldi Takarékpénztárral való szerződés létrejötte után azonnal megkezdték az át­alakító munkálatokat. A városi mérnökség felügyelete alatt először is a közfalak le­bontása került sorra, miáltal két utcai szobából egy termet akartak létesíteni. A munkálat egy ideig minden baj nélkül ha­B ladt. Mikor azonban három kis szobából kellett két közfal eltávolításával az iskola céljaira megfelelő nagyobb termet alakí­tani, akkor a menyezet repedezni kez\dett. A munkálatokat vezető mérnök azonnal tüzetes vizsgálat alá vette a menyezetet és arra a megállapításra jutott, hogy a közfalak eltávolítása által annyira meg­gyengült, hogy a munkálatokat folytatni nem lehet. Erről jelentést tett Biró Benő főmérnök-helyettesnek, aki a tanácsnak je­lenti be a dolgot sürgős intézkedés végett. A .szakvélemény szerint, még ha az átala­kítást keresztül is lehetne vinni, akkor sem lenne szabad a tanulókat a helyiségbe en­gedni, mert állandó életveszélyben lenné­nek. Tudósítónk beszélt ez ügyben az Alföldi Takarékpénztár igazgatójával. Az intézet épen ma reggel kapta kézhez a várostól a kész szerződést, amelynek érvényessé­gén semmit se változtat az a körülmény, hogy a kibérelt helyiségeket esetleg nem bírja a város használni, miivel ő köteles az átalakítást elvégeztetni. Mindazonáltal az nem befolyásolja az intézet idejében való megnyitását. Ha a béreit helyiség alkal­matlan is az iskola céljaira, akkor még mindig itt van az üresen álló polgári leány­iskola, ahol szükség esetén meg lehet tar­tani az előadásokat addig, mig alkalma­sabb helyiség kínálkozik. A város tanácsa csak a napokban fog­lalkozik az ügygyei. * Megírtuk már, hogy az iskola tanári állá­saira 45 pályázat érkezett Nagy György igazgatóhoz. Ebből mindenki azt következ­tette, hogy a középiskolai tanárok milyen sa­nyarú helyzetben vannak és mily sok van közöttük állás nélkül. Pedig hát nem egész igy áll a dolog. Mint az alábbi levélből kitű­nik, nem akad mindenhová ennyi pályázó, csak ugy látszik Szeged az, hová mintegy második fővárosba, valósággal ambicionál­ják a ttonárok a városi .iskolához való beju­tásukat. Magyarázatul itt közlünk egy le­velet, amelyet Schindler József péesi iskola­igazgató intézett, a városi kereskedelmi is­kola gazgatójához: Igen tisztelt kartárs ur! Meglepődve olvasom a helyi lapban, hogy a szegedi városi felsőkereskedelmi iskolánál szervezendő 4 tanári állásra üsz­szesen 45 pályázati kérvény 'érkezett he. (Nem akarom e hint elhinni, inert viszont az iskolánknál betöltendő 3 tanári állásra csak 2 pályázati kérvény érkezett be. Na­gyon kérem igen tisztelt, kartárs urat, szí­veskedjék velem a való tényt (közölni, eset­leg a pályázatiján részt vették közül néhá­nyat ajánlani. Különösen -szükségünk van német-francia és ikeresk. számtani, illetve könyvviteli .tanerőre. Pécs, 1912 augusztus 20-án. Kiváló tisztelettel Schindler József igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom