Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-11 / 185. szám

1912 augusztus 10. DÉLMAGYARORSZÁG 3 beszámítandó minden kivándorló, aki erőltetett, idegbontó, az egészségnek ártalmas munka következtében betegen elnyomorítva és sínylődve érkezik vissza hazájába, melynek aztán terhére esik. Északamerika sokkal kedvezőbb feltételek mellett dolgozik, mint mi; látszólag magas munkabérei mellett életveszélyes üzemeiben kivándorlóinknak formálisan vérét veszi, átengedvén a kivándorlók hazájának a brutális kizsákmányolási rendszer által tönkresilányitott munkások gondozását. Ha figyelembe vesszük az Északamerika felé irányuló kivándorlásnak rettenetes hátrányait, ugy a bajok elhárítására a következő parancsoló körülmények azok, melyektől el nem tehinthetünk: Az Északamerikába irányuló kivándorlás megszüntetése, vagy legalább megszorítása, egyúttal pedig kényszerítése az északamerikai államoknak, hogy munkásvédelmi törvényeket hozzanak. Ezek a rendszabályok szükségesek, ha nem akarjuk az északamerikai iparnak reánk nézve lebilincselő hatását saját munkásaink odaszállitásával fokozni és ha nem akarjuk továbbra is vállalni az északamerikai gyári üzemekben megnyomorított és hazatérésre kényszeritett gyári munkások túlságosan magas fentartási költségeit. Arra a kérdésre pedig, hogy merre irányítsuk kivándorló tömegeinket, csak egy válaszunk lehet. A mezőgazdaság terén Ausztria-Magyarország a népesség folytonos szaporodása következtében sem ma, sem a jövőben, a földnek még legbehatóbb megmunkálása mellett sem mutatkozik kivitelképesnek, iparunk és kereskedelmünk ellenben módfelett rászorul kivitelre és terjeszkedésre. S itt a bölcsesség legelső követelménye, hogy felesleges munkástömegeinket ne ipari államokba, hanem földmivelő országokba küldjük. Ezt megfontolva, a tengerentúli államok közül legajánlatosabbak bevándorlási országokul a délamerikai, kizárólag mezőgazdasággal foglalkozó államok. Az ut, melyen kiván• dorlási politikánknak haladnia kell, hogy államunknak és kivándorlóinknak előnyére váljék, amellett nem uj, Olaszország azt határozottan mintaszerű módon kijelölte, Olaszország helyes kivándorlási politikájából óriási hasznot huz. Igy különösen Délamerikában alapitott saját gyarmatokat, melyék egymagukban a kivitelt Argentína felé 130 millió lírával emelték. Megtakarított pénzekben Olaszországba kétszer annyi érkezik magából Argentínából, mint az osztrák-magyar munkások egész Északamerikából hazaküldenek. Ez az okos gyarmatositási és kivándorlási politika a legutóbbi husz év alatt Olaszország pénzügyi helyzetének előre alig sejtett fellendülését eredményezte s a fellendülés az általános jólét gyors növekedését, az ipar, kereskedelem, hajózás rohamos fejlődését és egyúttal a proletár osztály csökkenését vonta maga után. Hűségesen adtuk vissza Hey kormánytanácsos okfejtését, amelyek valóban megszívlelendők. Az Amerikában pusztuló magyarság ügye megérdemli, hogy vele végre illetékes körök is foglalkozzanak. Lázas katonai készülődés Szegeden. A szeptemberi királygyakorlatokra lázas készülődés indult meg Szegeden. A gyakorlatok idejére megalakult a huszadik hadosztály Nikics János altábornagy parancsnokságával, aki már Szegeden időzik. A hadgyakorlatról Szegedről irányitja a sajtót Höhm Miksa lovag vezérkari ezredes. Kedden négyezerötszázpóttartalékost szállásolnak el külvárosokban. (Saját tudósítónktól.) A hadgyakorlatok élőkészitésére már minden intézkedés megtörtént. Szegedről irányítják az izgalmas szeptemberi napok előkészítését. Augusztus elsején megalakult Szegeden a huszadik hadosztály, amelynek Nikics János altábornagy a parancsnoka. Az uj hadosztályt két dandár és négy ezred alkotja. A hadosztály a hadgyakorlatokra alakult, szeptember tizenharmadikán már megszűnik. A királygyakorlatokat Mezőhegyes környékén rendezik ugyan, de a gyakorlatok előkészítésének és irányításának Szeged a központja. Augusztus 13-án megkezdődik az ezredek átvonulása, amely egy hétig tart. Erre az időre teljesen átalakul a város forgalma. Az átvonuló ezredek nyolc napig Szegeden és a környéken tartózkodnak, a tisztek részére már kétszáz szobát lefoglaltak a szegedi szállókban. Az izgalmas napokból tehát Szeged is kiveszi a részét. A szállókban, kávéházakban és vendéglőkben már megindult a munka, hogy a nagy arányban megnövekedett forgalomra készen álljanak. Egy hétig valóságos katonai tábor lesz a város. A külvárosokban már kedden négy ezer ötszáz póttartalékost elszállásolnak. Némelyik házba husz katona is jut. A királygyakorlatok előkészítése tehát óriási mértékben föllenditi Szeged ipari és kereskedelmi forgalmát. A forgalom akadálytalan lebonyolításának az előkészítése nagy gondot igényel, az üzletemberek most egyébről sem beszélnek, mint a hadgyakorlatokról. A város hatósága már minden intézkedést foganatosított, hogy az ezredek átvonulása és az elszállásolás akadályba ne ütközzék. A rendkívül nagyjelentőségű ügyről ezeket a részleteket jelenthetjük: UJ HADOSZTÁLY SZEGEDEN. Nikics János altábornagy, a horivédoktatási intézetek 'főparancsnoka szombaton reggel Szegedre érkezett. Az altábornagy átvette a huszadik hadosztály parancsnokságát, amely augusztus elsején alakult Szegeden. A hadoszátJly parancsnokságának a városi gimnáziummal szeiinben levő tiszti pavillonban van az irodája. Az uj hadosztály két dandárból és négy ezredből alakult. A hadosztályba a szegedi ós a környékbeli honvéd és közös ezredek tartoznak. Nikics János altábornagy már szombaton /délelőtt a parancsnoksági irodában időzött, felülvizsgálta az eddigi intézkedéseiket és meghallgatta a referensek előadását. Az altábornagy igen jelentős funkciót végez, a hadosztály kiképzését, a királygyakorlatokon való 'szereplését e3ő(késziti. A katonák elszállásolását, és élelmezését is felülvizsgálja. Nikics János altábornagy hadosztályának: jelentőséges szerepet szánt a hadvezetőség. Méltó elismerése ez a volt szegedi dandárparancsnok képességeinek, akinek a működését több iziben megelégedéssel jutalmazta már a hadvezetőség. Néhány évvel ezelőtt helyezték el Szegedről a fővárosba és altábornagyi ranggal kinevezték a honvédoktatási intézetek főparancsnokává. A hadgyakorlatokon való szereplése valószínűleg ujabb lépést jelent a karrierjében. Az altábornagy augusztus huszonharmadikáig tartózkodik Szegeden. Innen a Kisjenö környékén levő Csermőre utazik, ahol a királygyakorlatok ügyében fontos megbeszélést tart a hadvezetőség. A szegedi ezredek augusztus huszonharmadikán vagy huszonnegyedikén indulnak a hadgyakorlatokra. A SZEGEDI SAJTÓSZOLGÁLAT. A hadgyakorlaton jelentőséges szerep vár a sajtóra. A hírszolgálat ebben az esetben különös tájékozottságot igényel. A hadvezetőség, mint minden hadgyakorlaton, katonai sajtóirodát létesít, amely pontos részletességgel tájékoztatja a lapok tudósítóit. A sajtóirodának /Szeged lesz a központja, innen szállnak tehát szerte az országba a hadgyakorlat eseményei. A sajtóirodának Tlöhn Miksa vezérkari ezredes a vezetője. A hadgyakorlatok vezetőségét egyébként* már beosztották és annak az elszállásolásáról is gondoskodtak. A zárógyakorlatokat Ferenc Ferdinánd trónörökös vezeti. A királygyakorlat ok vezetősége szeptember hatodikától tizenharmadikáig Mezőhegyesen tartózkodik. Mezőhegyesen berendezik a gyakorlatokra hivatalos vendégek szállását. A külföldi attaséknak szeptember nyolcadikától egy makói interinátusban hiztositanak szállást. A nagygyakorlatok vezetőségéhez beosztották a trónörökös katonai irodáját, Bárdol ff Károly dr vezérkari ezredes vezetésével. A trónörökös irodájában lesznek Hűmmel Károly őrnagy, Heinz Ferenc, Hüttenbrenner 'Erik századosok, Kern Imre főhadnagy. A gyakoríatvezetőségnél teljesít majd parancsőrszolgálatot Károly Ferenc József királyi herceg, Künigl gróf tartalékos főhadnagy, a katonai motorcsapat vezetője és a. m. kir. önkéntes autóosztály egy tagja gépkocsikon látják el a parancsortiszti szolgálatokat. A trónörökös mellett Schemua Balázs vezérkari ifőnök végzi ezúttal először a technikai vezetés munkáját. A nagygyakorlatoknál mellé van osztva helyettese, Langer Rudolf táborszernagy és /szárnysegéde, Von Fleck Herbst százados. A vezérkari (főnök közvetlen rendelkezése alá tartozik -a hadmiveleti osztály, melynek főnöke Metzger József ezredes. A tábori hírszolgálatot Apollonis Ferenc százados, a vezérkari telefoniroda főnöke látja el, mig a léghajó felderítő szolgálat vezetője XJzelac Emil alezredes, a léghajós osztály parancsnoka.A főhadiszállás parancsnoki teendőit Grzvczki Viktor alezredes látja el. Főhadiszállás térparancsnoka Vandas Károly, élelmezési tisztje Kramar János; a főhadiszállás katonai orvosa Hofer Ignác dr, a vezérkarba beosztott törzsorvos. Élelmezési és szállítási osztályok vezetését Przvborsky