Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-11 / 185. szám

4 DELMAGYARORSZAÜ 1912 augusztus 10 Artúr altábornagy vezeti megfelelő számú tiszteikkel és hivatalnokokkal. Rendelkezésére áll három -nagy teherautó. Tábori -fuvarozásokat már szeptember elején megkezdik a teherautók. AZ ELSZÁLLÁSOLÁS. A hadosztályok elszállásolása érdekében minden intézkedést mégtettek. A szegedi szállókban már napokkal ezelőtt kétszáz szobát lefoglalt a szegedi hadosztály szállási osztálya a katonai ügyosztály közvetítésével. A szobák lefoglalása augusztus tizenharmadikától huszadikáig történt, az átvonuló ezredek tisztjeinek a részére. Azon a héten mintegy háromszáz tiszt tartózkodik majd Szegeden. A póttartalékosok elszállásolásáról Is gondoskodtak már. Kedden -négyezerötszáz póttartalékos vonul be a szegedi ezredekhez. A négyezerötszáz katonát javarészben -a külvárosi házakban -szállásolják el. A beszállásolása törvények 1899. évi XXXYI. és 1895. évi XXXIX. t.-c., valamint ezek végrehajtása és utasítása részletes rendelkezést tartalmaz a katonaság részéről támasztható követelményeik ós azok törvényes méretei (felől. A hatóság -ebez igazodott. Néhány nap múlva tehát megélénkül a szegedi utca. Négyezerötszáz póttartalékos bemasiroz a városba és ellepi a -boltokat, vendéglőket és a — -női sziveket. Fölcsillannak majd -a rövid bakakardok ós -a levegőben szétöml-ik a melódia: „Rövid baka-kardom, ia markomba tartom . . ." Itt említjük meg azt, hogy a szegedi állomások főnöksége még nem kapott utasítást különös intézkedésekre. KALEIDOSZKÓP Szeged, augusztus 10. Az ember kisétál este a Széchenyitérre, a nagy Ívlámpák rózsaszín ködébe, a városháza előtti terraszra. Az ember harminc év körül bandukolgat és a fiatal élet izét, mézét nem igen érzi már. Keserűvé és fanyarrá tette a sors, a bánat, a sok hiába vágy és egyéb reménytelen szerelem. A veszedelmes életkor ez a férfiú számára, ifjúság és öregség, cigányság és filiszterség fakó, keserves határsorompója. Megáll a mi emberünk a sétány végén ,az ezüstös kerítésre ül le szép csendesen és elméláz a villamos fények glóriájában szökellő és barnálló ifjonti, rózsás fejeken. Elnézi a gyermekség és fiatalság örökké lármás, mindig uj játékait. Kerekes korcsolyákon siklanak most röpkén és kacagva a fiatalok, a szürke aszfalt sima parkettjén, mint valami kivilágított, esti bálteremben, mint egy korcsolyatón, a láthatatlan zenekar titkos ütemei mellett. Az ifjúság muzsikál itten, ennek ujjongó taktusára siklanak a harsogó kerekes korcsolyák, ennek a zenéjére bógniznak rendületlen kitartással, Szemlehunyó mámorral az ifju párok, legénykék és leánykák. Meghódították maguknak az öreg városháza előtti terraszt egészen, minden este az övék ez a remek, tágas táncterem, a nyári este violaszinü baldachinja alatt. Kezdők és haladók tarka versengése folyik, a vakáció gyönyörűsége ad szilaj szárnyakat, merész iveiket az uj játéknak, uj kacér súgóknak. Valamikor régen, régen, pár esztendeje, mikor a mi emberünk még reményteljes fiatal ember volt, más mezőkön más játékai voltak a játékos sziveknek. A mélázó Tisza partján, a Stefánia lombjai mellett sétálgattak akkortájt a párok, a gondos mamák és a borús agglegények zártszéki sorfala között. A szökőkút csobogta akkoriban még azokat az örök, rejtelmes melódiákat: ifjúságunk édes szerenádját. Augusztusi ég halk csillagpermetegje, mint valami gyönge tűzijáték szórt egy kis csillogást a Tisza túlsó partján a merengő lápok fölé, arrafelé, ahol most a szegedi Lido szines kabinjai bóbiskolnak kacéran a nyári éjszakában. Mert most kihalt este a Stefánia, régi séták, eltűnt bohóságok és fiatal szom,oruságok néhai tanyája. Most uj- felfedező útra indult a mai gyerek és fiatalok hada, kerekes korcsolyákon siklottak át az uj konkvisztádorok a városháza elé és a mi emberünk sóhajtva: nézi, mint kapaszkodnak bele párosával a korzózó autó hátába és mennek, suhannak a szárnyas, kerekes korcsolyák a szőke villamos glória alatt a Jövendő ködébe. Amely már mult nekünk. Juhász Gyula, Adatok a newyorki camorra terror-munkájáról. Newyork, julius végén. (Saját levelőzőnktől.) Rosenthal meggyilkolásának világszenzációvá dagadt ügye ráterelte az érdeklődést arra az „alvilágra", amely éjszaka tizenegy órától hajnali négy óráig ott tanyázik a newyorki játékbankokban. Az európaii ember előtt, aki távolról nézi csak az eseményeket, a newyorki játékbarlangok ügye egészen különösnek, sajátságosnak tetszik és csak az tudja megérteni, aki a maga szeméve látta az amerikai viszonyokat. Az amerikaiak játékában vaami érdekes és küönös ellentét van, amit csak az ottani viszonyok sajátossága magyaráz meg. Sehol a világon nem üldözi a törvény olyan kérlelhetetlen szigorral a szerencsejátékot — és általában a pénzben való játékot — mint Amerikában és sehol a világon nem játszanak az emberek annyit, olyan szenvedólylyel és olyan nagyban, mint Amerikában. Ha egy kávéházban két ur egy szivarban biliárdot játszik: ez már bűntett és a kávés elvesztheti miatta az engedélyét. Lóverseny, lottó, sorsjáték egyáltalában nincs és sok államban még az is bűntett, ha valaki ott-hon, a saját lakásában játszik bridget, vagy pókért. És mégis, dacára ezeknek a drákói szigorúságú törvényeknek, az amerikai ember játékszenvedélye egyenesn hihetetlen az európai előtt. Aki nem tud pókerezni, az egyenesen lehetetlen figura az amerikai társaságban. Az amerikai jav-ithatatan játékos és fogadó, aki mindenben játszik és mindenre fogad. És amilyen szigorúak az Egyesült-Államok területén azok a törvények, amelyeket a hazárdjáték ellen hoztak, épen olyan enyhe a végrehajtásuk. A rendőrség — jó pénzért — szemet huny a játékbankok üzelmei fölött és a botrányoknak csak egy kis százaléka az, ami most kiderült a Rosenthal-ügy kapcsán. Csak néhány adat arról, hogyan dogoznak a newyorki játékbankok. Minden játékterem klub, amelyről a rendőrség kitűnően tud mindent. Lent az ajtóban portás áll, akinek csudálatos emlékező tehetsége van az arcok iránt. Aki egyszer bejutott a játékosvilágba, annak -a számára mindig szabad az ut. Bent a kubban, pazar eleganciával, káprázatos kényelemmel vannak berendezve a termek. Mindenkinek, aki a játékbankban tartózkodik, ingyen áll rendelkezésére a buffet, ehetik, ihatik, amennyit akar. Sekni se törődik vele, hogy játszik-e vagy sem. Természetes, hogy a játéktermek föntartása rengeteg pénzbe kerül. Itt amilyen összegek fordulnak meg a játéktermekben, arra nézve jelemző, hogy a kluboknak vagy harmincezer alkalmazottjuk van Newyorkban. Maguk a tulajdonosok előkelő urak, akiket ott lehet látni mindenütt, ahol az elegáns világ megfordul. Ott vannak a Metropolitan Opera premiérjein, az autójukat mindenüt lán-i, a szalonjaikban a legelegánsabb ársaság fordul meg. Lorillard, a dohánykirály, Whitney, a vasuíigazgató, Wollcok szenátor, a hirhedt Canfield-féle játékban-k állandó látogatói voltak. A milliomos Belmont is veszített egyeten éjszaka százezer dollárt, a fiatal Vanderbilt ki-lencvenezret. Emiatt törte k-i aztán a nyakát a tulajdonos. A család megmozdult és a Vanderbiltok bezáratták a bankot. De egyébránt a bankok sose félnek a rendőrségtől. Egy ellenségük van csak: a lapok. Ha valamelyik újság meglep egy-egy bankot, akkor a helyiségeket egy-két -hétre bezárják, Ihogy aztán újra megnyissák a kapu-it. A rendőrség csak arra figyelmezteti a tulajdonost, hogy a veszély már elmúlt. A newyorki cammorráról szólva, mindenekelőtt a newyorki rendőrségről kell megemlékezni, amelyet — akárcsak azelőtt a nápolyi — egy részében személyes érdekeltség füz a camorrá-hoz és a camorr-istákhoz. Ennek a milliós városnak a rendőrsége annyira rosszhirü, hogy a lakosság jó része kisebb bűnesetekben nem is mer a rendörséghez fordulni, annyira meg van győződve a hatósúgok bünrészességéröl. A lakosság annyira -bizamatlan a rend hivatásos őreivel szemben, hogy ha éjszaka obskurus és bizonytalan helyen rendőrrel találkoznak, akkor azt messziről elkerülik. M-indez nem túlzás és magának Taft elnöknek az emberei is sokszor elmondták ezt, igaz, hogy ők azért gyűlölik a newyorki rendőrséget, mert amig Taft elnök republikáns, addig az egész newyorki rendőrség a demokrata pártnak a kezében van. De ettől a kölcsönös politikai gyűlölködéstől eltekintve, ma már egészen bizonyos, hogy Newyorkban maga a rendőrség szervezett egy camorrát, magánál a nápoy-inál is -elterjedtebbet és hatalmasabbat, mert hiszen Newyorkban maga a rendőrség az, amely a bűnösöket előkészíti és azok hasznát lefölözi. És ezen a bajon nem lehet segiteni. A newyorki rendőrség autonom testület, amely csak a -polgármestertől függ. A polgármester viszont a Tammany Halinak, e minden városi klikkek legundoritóbbjának a kezében van. A korrupció itt kiirthatatanul befészkelte magát a közntézményekbe és -a newyorki rendőrség az egész világon a legromtlottabb. Hogy soroznak az idén ? — Az átmeneti intézkedések. — (Saját tudósitónktól.) Az idei véderőtörvénynyel gyökeres átalakuláson megy keresztül Ausztria-Magyarország egész hadkiegészítő rendszere. Katonai és közigazgatási szakembereknek is ugyancsak kemény dolguk lesz, amig tisztán látják az összes uj, különösen az átmeneti intézkedéseket. Annál szövevényesebb a dolog, mert most, közvetlenül a sorozás előtt jelent meg például az uj véderőutasitás, a mely a véderőtörvény is-mert intézkedésem kivül felvilágosítással szolgál részletkérdésekre és az uj intézkedések alkalmazására nézve is. Aki végigböngészi ezeket a paragrafusokat, egyre jobban megerősödik annak az az impressziója, hogy az egész vonalon terhesebb lesz a katonai szolgálat. A szolgálati idő, a kétéves szolgálat például az ismert kivételeken felül — altisztek, lovasság — a katonai hatóság elhatározásával alaposan meghoszszabbitható. A tényleges szolgálat ugyanis a beosztás napján kezdődik — és ez a nap október eleje előtt is lehet — végződik pedig az -előirt idő leszolgálása után, december 31-én. Az öreg legénység bentartása tehát minden külön indokolás nélkül megtörténhetik. Ezzel szemben -előny, hogy a rendesen besorozott, önkéntességi joggal nem biró legénység is kérheti a szolgálat elhalasztását, különös esetekben, ha iskolában, vagy a gyakorlatban meghatározott életpályára készül élő. A kérvényeket a sorozási év augusztus 31-ig kell beadni a politikai hatóságnál (szolgabiróság). Olyan alapon, hogy például valaki állását veszi, vagy üzletében károsodik, nein lehet elhalasztani a tényleges szolgálatot. Sok szó esett már a segé\dszolgálatra