Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-20 / 141. szám

1912 III. évfolyam, 141. szám Csütörtök, junius 20 Ilzponti szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, ca Korona-utca 15. szám e=i iadapestl szerkesztőség és kiadóhivatal IV., c=> Városház-utca 3. szám e=i ELŐFIZSTESI AR SZEGEDEN egész évre . A 24'— félévre . . . A 12' negyedévre . X 6'— egy hónapra K 2" Egyes szám ára 10 fillér. ELŐFIZETÉSI AR VIDÉKÉN: egész évre K 28'— iélévre . . . R negyedévre , K ?•— egy hónapra K Egyes szám ára 10 fillér. 14'­2.40 TELEFON-SZAM: Szerkesztőseg 305 c=. kiadóhivatal $36 Interurbán 335 Dudapesti szerkesztőseg teieion-száma 128—12 Mennyibe került az obstrukció? Ugyan mennyibe is került az ország­nak az obstrukció, mely most folyt tizen­egy hónapig a kétéves szolgálat és a ma­gyar katonai bíráskodás ellen? Jogosult­nak találjuk most ezt a kérdést és utána­jártunk a dolognak. Itt adjuk íme külön­külön és csoportosítva, összesítve a hite­les és mindenkor bizonyítható adatokat. Az első tétel, melyet itt figyelembe keli venni, mindeneseire a képviselők tisztelet ­dija és lakpénze. Van pedig tudvalevőleg 453 képviselő. Ezek kapnak fejenkint 4800 korona tiszteletdiijat, 1600 korona lak­pénzt. Egész esztendőre összesen két millió 967.200 koronát. Ebből, mivel az obstrukció „csak" 11 hónlapig tartott, le­vonandó egy tizenkettedrész. Marad két millió 628.267 korona. A második tétel a képviselőház válasz­tott tisztviselőinek tiszteletdíja. Az elnök fizetése egy évre 24.000 korona, lakpénze 4000 korona. A két alelnök honoráriuma egyenként 12.000 korona. Tizenkét jegy­ző kap fejenként 2400 koronát. A háznagy tiszteletdija 6000 korona. Ez összesen 86.800 korona egy évre. Tizenegy hónap­ra tehát 79.567 korona. A harmadik tétel magában foglalja a képviselőház összes személyzeti kiadásait. Tehát az összes kinevezett tisztviselőik és az összes különféle alkalmazottak fizeté­sét és lakpénzeit. Van pedig a képviselő­háznak a gyorsírókkal együtt 69 kineve­zett tisztviselője, akinek összes illetménye egy évre 390.250 korona. Van aztán mű­szaki alkalmazott 16, akinek összes illet­ménye évente 36.000 korona. Altiszt és szolga van mindössze 81. Ezeknek évi fizetése és íakpénze 143.480 korona. Van­nak aztán még egyéb alkalmazottak, va­lamint napidíjas és átalányos alkalmazot­tak. Ezek összesen vannak 103-ran és az egy évi illetményük 215.249 korona. Mindössze van a képviselőháznak 273 ki­nevezett tisztviselője és különféle alkal­mazottja és ezeknek egy évi illetményei összesen 784.978 koronára rúgnak. Itt nem kell levonni a tizenkettedik hónapot, mert tavaly nyáron, miután az egész sze­mélyzet az obstrukció miatt elesett a nyári pihenőjétől, egy havi fizetését megkapta mindenki pótlék gyanánt. A negyedik tételt a dologi kiadások al­kotják. Ilyenek a nyomdai költségek (82.000 korona), az irodai ós háztartás kiadások (60.000 korona), a fűtés (55.000 korona), a világítás (40.000 korona), az épületek fentartásának költségei (119.400 korona) és egy csomó kisebb-nagyobb té­tel. A képviselőház dologi kiadásai egy évre több mint 400.000 koronára rúgnak. Ezeknek a kiadásoknak legalább 80 száza­léka, azaz legalább 320.000 korona olyan, melyet csakis az obstrukció nyelt el tizen­egy hónap alatt. Ötödik tételnek vesszük az országház fölépítésére elköltött negyven millió nem­zeti tőkének tizenegy havi 5 százalékos kamatját. Mivel a képviselőház ez alatt a tizenegy hónap alatt semmit se alkotott, tehát ez a kamatveszteség is az obstruk­cióra íecséreltetetí el. Ez az összeg pedig kiteszen 1,833.334 koronát. Hatodik tétel gyanánt fölszámítjuk az obstrukció költségvetésének terhére a mi­niszterek fizetésének körülbelül a felét, azaz lévén most egy miniszterelnök és hét miniszter, tehát kerekszámban 120.000 koronát. Ehez még hozzászámítjuk hat miniszteri titkár illetményét, kerekszám­ban 40.000 koronát. Összesen 160.000 koronát. Semmi kétséget sem szenved, hogy az obstrukció annyira lefoglalja a kormány tagjait és azoknak közvetlen se­gédszemélyzetét, hogy legföljebb feleany­nylt képesek dolgozni, mint olyankor, a mikor a parlament mülködlése normális ke­retekben folyik. Ezek a számszerint megállapítható té­telek, melyeket ezennel a következőkben rökapitulálunk: Néhány óra a Múmiák házában. Irta Tierre Loti. Az irodalmi Nobel-díj legközelebbi je­löltje Pierre Loti lesz, polgári nevén Vi a ad Jülfes, a íiagyraiigu francia tengerésztiszt. Bejárta a v/ilágot és megismertette velünk Izland szigetét, Japánországot, Indiáit Jeru­zsálemet, a sivatagot és mindezt a leggyö­nyörűbb útleírásokban. Ujabban Egyiptom címmel jelent meg egy kötete, amelyben újra megnyilatkozik páratlan leíró művé­szete. Meg tudja érzékiteni Egyiptom ős­régi történetét és ennek legjobb bizonysága, ahogyan azt a látogatását leírja, melyét Masperóval, a híres tudóssal a Múmiák házá-ban tett, ahogyan az egyiptomi régi­ségek muzeumát nevezi. Kivételesen enge­delmet nyert arra, hogy éjnek (idején te­kinthesse meg a régi egyiptomi királyok múmiáit, amikor není zajong az idegenek tömege a múzeum szentélyeiben. Masperóval lép a terembe, ahol a királyo­kat rejtő koporsók vannak elhelyezve. Ráismerek a teremre, — mondja Pierre Loti — Íriszen, nappal gyakran jártam 'itt, csak ugy, mint mindenki!.A lámpásunk fény­koré oly kicsi, hogy alig tiz lépésnyi távol­ságban már sötét van — és mégis fölismerem ^ klrálykoporsók kettős sorát, melyek üveg­szekrényekben, kegyetlenül nyiitva állanak. Az emiher^laiku koporsófödelek- őrszemekként Ós, egyenesen támaszkodnak a falnak. Ebben a.pein alkalmas.órában itt vagyunk a királyok és királynők gyülekezetében; való­ságos magánkihallgatáson. Legközelebb van hozzánk az anya a halva­született gyermekével; ezek fölött csak elvi­lágitunk, de nem állunk meg: meghalt, ami­kor a kis halott herceg megszületett, Amióta bebalzsamozták, ember nem látta Materi ki­rálynénak az areát. A koporsóban csak egy (hosszú nőalakot látni, alig felismerhetően a barna kötelékek szűk tekercsében. Lábánál van a gyermek, burkoltan és titokzatosan, csak ugy, mint az anyja, mintha egy bábut adtak volna, vele, nehogy az évszázadok, év­ezredek során magára marad jen. Ezután következik a már kipólyázott mú­miák félelmes sora. Itt minden koporsóban, amely fölé hajolunk, látunk egy fejet, mély ránk néz, vagy lehunyja a szemét, hogy ne lásson bennünket. Sovány vállak, szikár ka­rok és kezek túlságosain bosszú körmökkel merednek felénk a szomorú rongyokból. Min­den ujabb királymumia, melyre lámpásunk fénye ráesik, meglepetést kelt bennünk és különféle fajta borzalmat, oly kevéssé hason­lítanak egymáshoz. Az egyik vigyorogva vicsorgatja sárga fo­gát; másókon a kimondhatatlan' szomorúság és- véghetetlen szenvedés látszik'. Az arcuk majd keskeny és nagyon finom;, szép maradt a túlságosan begyes orr ellenére is. A balzsa­mozók nem voltak egészen bizonyosak a dol­gukban ós a múmiák nem sikerültek mindig; némelyek megduzzadtak, enyészetnek indul­tak; még férgek is- fejlődtek hirtelen, ame­lyek persze idővel elpusztultak, de előbb fel­dúlták az egész bullát. Körülbelül dinasztiák szerint, kronologikus sorrendben fekiisznek itt szánalmas sorokban a fáraók: apák, fiuk, unokák és dédunokák. 'Egyszerű kis eédulák jelzik egykoron oly rettegett nevüket: I. Szethosz, II. Kamzesz, II. Szethosz, III. Ramzesz, IV. Ramzesz stb. Jó­formán egy sem hiányzik közülök, oly buz­gón túrták föl értök a sziklák és a föld mé­lyét, bogy csak mind együtt lehessenek. Most aztán a muzeumnak az üvegszekrénye lesz bizonyára utolsó székhelyük. Az ókorban bizony sokat vándoroltak a haláluk óta. Az egyiptomi történet zavarai­ban az uralkodó egyik súlyos kötelessége volt többek közt, bogy elődeinek múmiáját el­rejtse. A föld mindinkább megtelt velők és a sirrablók ügyesek voltak a fölfedezésükben. Igy aztán titokban egyik rejtekhelyről a má­sikra vitték, mindeniket elhordták pompás sírjából és végül valamennyit együtt befa­lazták egyjsokkal egyszerűbb sziklabarlangba. Ámde itt a muzeumhan hamarosan porrá, lesznek, miután mint egy esudakép évezrede­ken át elkerülte őket ez a sorsuk. Most, ami­kor meg vannak fosztva pólyáiktól, már nem állják sokáig és siietni kellene ezeknek a iiá­rom-négyezer éves arcoknak a megörökíté­sével, mert már nem lesznek sokáig. Egy koporsóban — a bal sor utolsóelőttié a nagy Szezosztris vár bennünket. Már régen ismerjük ennek a kilencven éves öregnek az arcát, hajlott sasorrát, hiányos fogsorát, összeaszott nyakát és fenyegetően fölemelt kezét. Huisz esztendeje annak, bogy a világ ura újra a napvilágra került. Sok-sok ezer­szer újból betakarták aloe-rostokból szőtt pompás halotti leplébe, mely finomabb az in­diai muszlinnál; négyszáz méter liosszu volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom