Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)
1912-06-04 / 128. szám
19lá junius 4. DÉLMAOYARORSZÁQ 5 ügyészség intézkedésére a rabkórházba akarják száli'tani A rabkórházban azonban nincs hely és igy ideiglenesen a Csillagbörtön egyik külön cellájában helyezték el Jutkovicsot. KUN JÓZSEF (Saját tudósitónktól.) A magyar irodalom gyászol: Kun József meghalt. A magyar irodalom örökéletű névsorában egy név után ott áll megint: Elvégeztetett. írunk és sirunk, ha öntudatunkra csap, hogy holnap ravatalon találkozhatunk csak Vele. Kun Józseffel, a szegedi poétával. Aki olyan szürkén járt-kelt ebben a szürke városban, mintha emberi szelleme volna a magyaros és vidéki szerénységnek. Aki annyi lelkesedéssel járt előttünk, fiatalok és öregek előtt, hogy néha lelkesnek találtuk ezt az ifjú és öreg várost, igen, lélekkel teljesnek az egész világot. S aki annyi szeretettel ölelte e kis magyarságot, mintha egyéb szeretet se volna e nagy világon. Ismertük, szerettük, nagyrabecsültük. A lelke nehezen nyilt meg, akár a misztikum világa, de amikor megnyilt, láthattuk, mennyire átlengte a legnagyobb, mi embernek adatott, a Művészet. Ugy járt itt közöttünk, mint a szelid álomlovag, aki tul van az Óperencián, még a titkok birodalmán is, akinek országa nem e világból való . . . Mert megszépült, mert művészivé vált, amihez csak hozzáfogott. Ember volt, a szó tökéletes értelmében. Nagyszivü. Tanára a felsőipariskolának. Qyámolitója a fiataloknak, akiknek csak művészi törekvésük volt. Szelíden és elnézően hunyt szemet a hibáknak és látásra vezette a hibázókat. Iró volt. Költeményei végtelenül egyszerűek, tiszták valának, egy-egy gyöngyszemek a magyar nyelv örökszép rózsafüzéréből. Esztétikus volt. A szépet, igen, a szépet, mindig ezt látta és mutatta. Kritikai tanulmányai értékesek és mintaszerűek. Mutatják, mennyire türelmesnek köll lennünk a gyöngébekkel s milyen lelkesnek a lelkesek iránt. Az agya ölte meg, a vére, az idegrendszere. Tehát az, ami annyi széppel szemben reagált. Vasárnap még Újszegeden sétált és örvendezett, hogy ime, kinyíltak a rózsák. Hétfőn pedig agyszélhüdés tört rá az életért reszkető életére. Kedden pedig .. . már a ravatalán sóhajtanak a letört rózsák. Szeged társadalmában talán mindenki .ismerte Kun Józsefet. Szinte a, szerénységével vált ki az emberek tömegéből. És akik érdeklődtek iránta, bámulattal láthatták, micsoda intellektuel és mennyire művészi véna. Évek óta egyik vezetője volt a. szegedi művészeti mozgalomnak, különösen, ha. képzőművészetről és fiatalokról volt szó. Szinte atyai szemmel nézett jóságos kék szemeivel és aggódott nagy szivével. A polgári életben tanár volt. Az állami felső ipariskola egyiik főnöke. Mostanra készítette el növendékeit a vizsgák és az élet szárpára. Sokat dolgozott/mert a könnyebb eszüekét és hanyagabbakat külön órákban is ekitatta, intette. Munkabírása meglepő volt. Pedig sokat betegeskedett. A .negyvenegy esztendős férfi barátai előtt nem egyszer bevallotta, hogy aggnak érzi magát, olyan fáradt. De ilyenkor föl is sóhajtott: — Olyan jó élni, igen, csakhogy élünk . . . Szervezete egyre gyöngült, amiinek oka az volt, hogy évekkel ezelőtt kinzó gyomorbaj támadta meg, iaz befolyásolta aztán az idegrendszerét is. Szabad idejében sokat sétált. Igy vasárnap Újszegeden rótta az utakat és leste, miiként illatoznak a rózsák. Az elmúlt napokban irta egyik ujjongó versét, .amely a Délmagyarország-han jelent meg. Májusi sétán, — ez a cim ós imiigyen örvendez: Szikrázó fényben, kint a Tiszaparton, Megbűvölt szemmel andalgók a tájon. Hol izzó szineket csillant az alkony. Lombfátyolát most bontja a tavasz, Nincs egy fakó folt az egész határon, A vén föld újra színes, ugaras. ...Amint megállok, két karom kitártam, Egy szin vagyok az égő szinözönben, Egy zönge és zengő harmóniában! Gyönyörű sorok és tragikusak, .ha a halálára gondolunk. Hisz már halott! Hétfőn támadt rá, orozva, a saját vére. A déli órákban kedvesen szólt a feleségének, két kicsi fiának, majd a fejéhez kapott, leszédült. Orvosért kiáltottak. Rögtön megérkezett az ugyanott, a Holtzerpalotában lakó Bernáth József dr, majd Illés dr, ezredorvos is, de mindnyájan konstatálták, hogy agyszélhüdés .támadta meg Kun Józsefet és hogy menthetetlen. A délutáni órákban eret vágtak rajta, mindent elkövettek megmentésére. Nem sikerült. Éjszaka tizenegy órakor csöndesen és anélkül, hogy pillanatra eszméletre tért volna, meghalt. Kun József Budapesten született, az 1871. esztendőben. Kiss Józsefnek, az európai nevű költőnek volt az unokatestvére. Az ősz költő rajongással szerette a „kis öcscsét". Kun a fővárosban járt iskolába, majd a szegedi állami felső ipariskolába nevezték ki tanárnak. Szegeden megismerkedett Szabó Jakab dr ügyvéd leányával és feleségül vette. Házasságából két fiúgyermek származott. Mint poéta, országos nevet szerzett. Amikor a Kék hegyek cimü kötete megjelent, fővárosi és vidéki lapok, az egész magyar sajtó ünnepelte. Külön irányt és külön egyéniséget jelentett az övé. Versei az Uj Idők-ben és A Hét-ben jelentek meg, nem egy a Délrnagyarországban is és más napilapban. Sok költeményét azonban ki se adta. Igy csak a jóbará'tai tudták, hogy lefordította Wilde legnagyobb költeményét, a Readengi fegyház balladáját, csodálatos nyelven, klasszikus tömörséggel. Fordított németből és franciából. De kiváló volt mint esztétikus is. Modern szellem, radikális fölfogás, mégis szelid jóakarat, lelkesség és szeretet jellemzik ilyen irányú munkáit. Mint kritikus is jónevet szerzett. Különösen a Képzőművészetben volt szakértő. Jóidéig ő volt a Szegedi Képzőművészeti Egyesületnek is a lelke, de mások veszekedése miatt nem fejtbetett ki annyi eredményt, amennyit akart és érdemelt volna, tehát lemondott vezetői állásáról, A szegedi fiatal piktoroknak mindig mecénása volt, buzdította őket és mindent elkövetett az érdekükbén. Levelezésben állott magyar és külföldi írókkal, művészekkel. Egész gyűjtemény akad már ilyen hagyatékából. És képzőművészeti gyűjteménye szintén nagyon érdékes. Sok be/ fejezett és félbenmaradt dolga, tanulmánya maradt íróasztalában. Mert emberfeletti munkásságot fejtett ki, annyi ősi hittél, olyan rajongással, .amilyenre csak a Művészet igaz apostola képes. Mert az volt. És ez az ítélet marad meg emléke glóriájának. föezőfi Vilmos sajtópöre. — A szegvári választás utójátéka. — (Saját tudósitónktól.) A szegedi törvényszék juniusi esküdtbirósági ciklusa ma vette kezdetét egy érdekes sajtóper tárgyalásával. A perben Mezőfi Vilmos, volt országgülési képviselő, az országos 48-as szocialista párt elnöke .szerepelt főmagán vádlóként, a vádlott pedig Horváth Antal mindszenti .nyomdász volt. Az általános képviselőválasztásokkor Mezőfi ugyanis Mindszenten lépett fel Pallavicini János őrgróf, munkapárti jelölttel szemben, akit meg is választottak képviselőnek. A választást természetesen erős harc előzte meg, amelynek hevében egy sértő és rágalmazó röpirat jelent meg Mezőfi ellen, aki a röpirat szerzőjét ezért följelentette nyomtatvány utján elkövetett becsületsértésért és rágalmazásért. Ámde az előzetes vizsgálat során nem bírták megállapítani, hogy ki a röpiratnak a szerzője. A felelősséget tehát a vád áthárította Horváth Antal nyomdászra, aki a röpiratot készítette. A mai árgyalást délelőtt 9 órakor nyitotta meg Pókay Elek főtárgyalásii elnök. Mezőfi Vilmos nem jelent meg személyesen a tárgyaláson, hanem Kormányos Benő dr ügyvéddél képviseltette magát. A vád képviselőjének kérelmére az elnök felolvastatta a „Felhívás a szegvári választókerület polgáraihoz és polgárnőihez" cimü röpiratot, a melyben az inkriminált kitételek a 'következők: — „A Mezőfi-párt vezetősége csupa dologkeriilő, facér mesterlegónyből, íródeákból, ügyetlen fiskálisból áll. Érdekszövetség ez, mely a ti bolonditástokból él és még akar élni sokáig." — „Mezőfi rajtatok, keservesen összekuporgatott filléreitekből élősködő, uraskodó, pezsgőző, benneteket Pesten kerülő." A röpirat többi kitételei iís hasonló sértéseket tartalmaznak. Ezek felolvasása után Horváth Antal vádlottat hallgatta ki a bíróság. Horváth vallomása során tagadta, hogy a röpiratot ő irta volna, hanem Magyart Antal mindszenti gazdálkodót nevezte meg szerzőnek. Mivel Medgyesi azonban időközben kivándorolt Amerikába, kénytelen volt a felelősséget ő vállalni, mert így intézkedik a sajtótörvény. Medgyesli időközben visszatért, Amerikából és most már nem hajlandó a röpiratért a következményeket vállalna. Mezőfi jogi képviselője mindazonáltal fentartotta a vádat, miire a becsatolt kéziratokat vizsgálták meg, amiből kitűnt, hogy tényleg nem Horváth kézírása. A vád- és védbeszédek elhangzása után az esküdtek ítélethozatalra vonultak vissza és „nem bünös"-nek mondották ki a vádlottat. A bíróság az esküdtek verdiktje alapján félmentette a vádlottat, mivel kitűnt, hogy tényleg a röpiratnak nem ő volt a szerzője. Mezőfi mostan Medgyesii ellen fog sajtópert indítani. lile vBjyen™:::HbIIm és tavi! | (Széchenyl-tér 2. sz.) kész férfi- és gyermekruha raktárát, § | valamint angol szöveteit és uri szabóságát föl nem keresi. | § Szigorúan szabott árak! -- Telefon 258J