Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-04 / 128. szám

6 L>BLMAÖYARORSZÁÜ 1312 junius 4. NAPIJHIREK A hajviselettől a féltékenykedésig. (Saját tudósítónktól.) A közelgő nyár, amely már nem is közelgő — hiszen itt is van — kü­lönös gondolatokkal terheli a hölgyek fejét. Azt, hogy a hölgyek fejét ezúttal méltóztassék szó szerint venni, mert hiszen ezúttal a nyári hajdivatról van szó. A hajnak, vagy hogy köz. szólammal éljünk, a frizurának a divatjáról, amely természetes, hogy egészen más nyáron, mint télen. A téli időben, bálok, hangversenyek és színházi premiérek alatt az asszonyi frizura gazdag. A haj fürtökben bodrozódik és fodro­zódik. Nyáron viszont, a tengeri fürdő évadján az egyszerű, görög frizura a divatos. Fürtöt nem hordanak, úgyszintén drága hajéket sem. Egyszerű hajviselet, amelybe legföljebb tek­nősbéka hajtüket és fésűket lehet, sőt szabad helyezni. Á fésülés módja természetesen egészen más nyáron, mint télen. Nyáron nem szabad a ha­jat tömötten fésülni, ellenkezően ritkásabban, a fül fölött pedig lehet kissé ondolálni is. Egy­általán épen azért, mert a nyári divat nem tűri a hajfürtöket, nagyon is kedvez az ondulált, hullámos hajviseletnek, amely fölött szabad chignont hordani. Bécsben ügyes és találékony noi fodrászok egészen uj, nyári hajviseletet gondoltak ki. Casque — ez a neve ennek a haj­viseletnek, amely alapjában véve igen egy­szerű. Nem több, mint egy csomóvá göngyölí­tett hajkonty, amelybe egyetlen teknősbéka csontfésüt helyeznek. Ez a hajviselet igen egy­szerű, de emellett végtelenül elegáns. Igaz, hogy nem minden archoz illik. Ez különben igen sok más frizurára is áll és épen ezért nem is túlságosan tanácsos minden hajviseletet vak szolgaisággal követni. Helyes, ha minden hölgy a hajviseletben az általános divat keretein be­lül némi egyéni stílust is megőriz. Nem divatos — hogy egészen nyíltan beszél­jünk — a vörös hajszín nyáron. A nap sugarai nem kedveznek ennek a színnek és aki nem vet meg némi enyhe és diszkrét hajfestést, az jól teszi, ha nem nyáron favorizálja a vörös szint, amely télen igen szép, de nyáron csak akkor praktikus, ha — valódi. Kevés hajfestés, semmi hajfürt, egyszerű görög frizura, semmi diadém vagy egyéb drága hajék, csak a nyári hajvise­let aranyszabályai. Mindehhez még nem kell más, csak csinos, kedves, tetszetős arc, amit egyébként könnyű dolog megszerezni. Nyárra, hogy szorosan a tárgynál marad­junk, igen divatos a feminizmus is. Legalább Amerikában az. A legnagyobb gazdagságnak és a legnagyobb szegénységnek a hazájában solia annyira, mint most, nem volt divatos a feminizmus, amelyben testvériesen találkoznak a milliárdos kisasszonyok és a legszegényebb munkásnők. Az amerikai lapok tele vannak a szerkesztőhöz intézett levelekkel. Ezek a közön, ség köréből érkezett irások majd mind nőktől származnak és majd mind a feminizmus kér­dését feszegetik, még pedig feminista szempont­ból. A szerkesztők pedig nem merik ezeknek a leveleknek a közlését megtagadni. Hogyan is mernék? Amerika nagy városai vasárnapon­ként tele vannak feminista meetingekkel, fel­olvasásokkal, szónoklatokkal és felvonulások­kal. Mindenki feminista, még a férfiak is azok. Ki meggyőződésből, ki divatból. Az utóbbiak talán állandóak maradnak, de az előbbiek, a meggyőződésesek állhatatosságára és megbíz­hatóságára nem lehet esküt tenni. Sehol Amerikában a feminizmus annyira nem érezteti a hatását, mint az irodalomban. Az amerikai regény-irodalom — egyébként a világ leglimonádésabb irodalma — eddig egyetlen leánytipust ösmert. Ez volt a: sweet girl, az édeskés leány, aki szőke volt, szelid, enyhe, kedves és dúsgazdag. Most a feminista mozga­lom ezt a női tipust kiszorította a regényiro­dalomból. Helyette divatba jött az: atliletic girl. Ez is szőke, de robusztus. És amellett csó­nakázik, lovagol, viv, autol ős aeroplánt kor­mányoz, sportol, iszik, maga választja a férjét, dolgozik, pénzt költ és szerez és amellett olyan istálló szagú, mint egy — fiatal angol lord. Az uj amerikai leány tipiis is tiszta, de már nem a régi gyöngéd. A szerelmet ösmeri, de nem hal meg érte. Tisztában van a férfi hitványságával és a szótárból hiányzik ez a szó: féltékenység. Az különben, hogy az amerikai nő nem fél­tékeny, csak az egészségéről tesz tanúságot. Egy ösmert német psychopatilogus — Birn­baum dr — legújabb „Sexualprobleme" cimii könyvében ugyanis kisütötte, hogy a féltékeny­ség nem egyéb, mint elmebetegség. A félté kenység, mondja a német tudós, aki ugy tesz mintha értene a dologhoz,, elmebetegség, szabá­lyos elmebaj. Épen ugy megvannak szabályai és a törvényei, mint minden más elmehajnak. Aki a féltékenységtől beteg, annak is vannak lucidum intervallumai, hajlik reakciókra és az állapota hol gyengébb, hol erősebb. Van ember, aki mint minden más elmebaj, ugy a féltékeny­ség ellen is immúnis, viszont más megkapja akkor is, ha a szeretett lény erre a legkisebb okot sem szolgáltatja. Szóval, a féltékenység­betegség. Csak épen, hogy gyógyítani nem le­het. Vagy talán épen ezért betegség? — Mayer Áron halála. Ugy is kezdhetjük, hogy meghalt egy jószívű ember, .aki őszi éle­te koráig munkálkodott, aki becsületes volt, lapunk vasárnapi számában irtuk meg, hogy Mayer Áron súlyos beteg. Agyszélhüdós érte az ötvenhat esztendős öreg urat. Súlyos volt a baja, rögtön tudták. De nem sejtették, hogy a veszedelem megöli a kitűnő embert. Hétfőn este meghalt. Szeged társadalmi életében te­kintélyes, tisztes működést fejtett ki. A tör­vényhatóság tagj.a volt és sokszor részt vett a fontosabb közgyűléseken. Különben ia iSieg­mund Testvérek cimü vállalat tulajdonosa volt, valamint az Ungár—Mayer-palota társ­tulajdonosa. Szegeden részvéttel értesültek Mayer Áron haláláról. — A katolikus návédő-egyesület nép­ünnepélye. Fényes sikerrel jutalmazta a Sze­gedi Katholikus Nővédő-Egyesület rendező­bizottságának heteken át folytatott buzgó tevé­kenységét vasárnapi népünepélye. A Gedó-kert aligha látott még oly nagy embertömeget ár­nyékos fái alatt, mint amekkora erre a nép­ünnepélyre összegyűlt. Ember ember mellett szorongott s akárhányszor teljesen megakadt a közlekedés a különben elég tágas kerthelyi­ségbén. A közönségnek ezt a nagy érdeklődé­sét a jótékony cél mellett a rendkívül ügyesen összeállított program is okozta. Oly szépen ős csinosan volt minden elrendezve, hogy a ren­dezés munkája a legnagyobb dicséretére válik a lelkes és tevékeny rendezőségnek. A program két részből állott. A délutáni rész 3 órakor kez­dődött hangversennyel, azonkívül volt még amerikai árverés, kugliverseny, szépségver­seny s egyéb mindenféle mulattató szórakozás. Kedves képet nyújtottak a népünnepélyen a sátrak, amelyekben az egész délután folyamán rendkívül nagy volt a forgalom. Három sátor volt felállítva. A sort a konfetti- és virágsátor nyitotta meg. Ebben Gárgyán Imréné és Sim­kó Elemérné voltak a főnökök. Sok szép asz­szony és ügyes leány hajtotta végre rendezé­seiket s kinált diszkrétül konfettit és virágot. A kertnek ugyanezen az oldalán állott a sze­rencsekerék is. Rendkívül nagy élénkség ural­kodott is. A kerék szüntelenül forgott s szebb­nél-szebb tárgyak kerültek kisorsolásra. A sá­tor hölgyei pedig oly bájosan ajánlották a nyerő táblákat, bogy nem csoda, ha estére már nem volt mit kisorsolniok. Fluck Dezsőné al­elnök vezette itt az ügyeket, sok szép asszony­tól és leánytól támogatva. A harmadik sátor a cukrászda volt. A forgalom itt is rendkívül élénk volt s sütemény, fagylalt, pezsgő mind elfogyott. A sok bájos s tisztjüket pártatlan kedvességgel betöltő úrhölgyek, vezetője Bo­dolla Béláné volt. A bejáratnál felállított pénz­táraknál a többi nőegyesület elnökei fogadták a közönséget s adták ki a jegyeket. A délutáni programban lefolyt a gazdasági állatok kisor­solása is. A nyerő számok a következők: 5937 nyert egy fejős tehenet; 7123 és 7116 egy-egy malacot; 8708 és 9555 egy-egy bárányt; 8350 egy pár libát; 775 egy pár kacsát; 8498, 7161 és 9024 egy-egy pár tyúkot; 5788, 1437 és 8079 egy-egy pár nyulat; 9811, 2791, 6580 és 10983'egy-egy pár galambot. A még át nem vett nyeremények nyolc napon belül Gárgyán Imréné egyesületi igazgatónál Kórház-utca 3. szám alatt vehetők át. A nyolc nap alatt át nem vett nyeremények az egyesület javára visszaszállnak. Este a nép­ünnepély második része következett. Ebben hangverseny, tárogató, fényes tűzijáték, majd táncmulatság szerepelt.A tűzijátékot Böröcz Mátyás rendezte nagy szakavatottsággal. A hangverseny számait a magyarkanizsai tiiz­oltó-zenekar látta el, ügyes előadásával szép sikert aratván. A népünnepélyen a nagy soka­ság dacára is a legnagyobb rend uralkodott. Ennek a fentartásában a rendezőséget a ka­tilokus legényegylet tagjai támogatták. Nagy szolgálatot tettek még a bizottságnak a patro­názsok leányai is, akik mint mozgóárusitók szerepeltek. Vasárnapi népünnepélyével a Sze­gedi Katolikus Nővédő-Egyesület sikereinek számát újra egygyel gyarapította. Az egyesü­let a legszebb uton halad kitűzött céljai felé s nemes ambicióval törekszik azokat meg is valósítani. Ennek az önzetlen törekvésnek az élén pedig az egyesületnek lelkes alnöke, Raskó Istvánné áll, aki fáradhatatlanul buzgólkodik a gyermekvédelem érdekében. — Házasság. Sikorszky Jakab okleveles gépészmérnök, a szegedi állami felső ipar­iskola tanára, eljegyezte Nováky Rózsi ur­leány't. — Kirándulás. A Magyar Turista Egye­sület Szegedi Osztálya első társas káránulásá­nak ez lesz a programja.; Junius 6-án indulás Szeged-állomásról délután 2 óra 55 pere, ér­kezés Temesvárra esite 6 óra 6 perckor. Vil­lanyossal végig a városon; a belváros megte­kintése. 7-én indulási Temesvár-Józsefváros pályaudvarról reggel 6 óra 5 perckor, érkezés Háziasra délelőtt 9 óra 25 perekor, indulás Báziás hajó-állomásról délelőtt 10 óra, érke­zés Orsovára délután 4 órakor. Elszállásolás ütán csónakon átkelés Ada-Kaleh szigetre, séta .a Korona-kápolnához. 8-án indulás Or­sováról kocsin reggel 8 órakor, érkezés Her­kules-fürdőre délelőtt 9 órakor. Kirándulás a kénforrásokhoz, a Rablóbarlangboz és a Ko­roninii-csucsra. Este tánc a gyógy-teremben. Kirándulás a Fehérkereszthez. 9-én indulás Herkulesfürdőről délután 1 óra 52 perckor, érkezés Lúgosra délután 5 óra 59 perckor. Az árviz pusztításainak a megtekintése. In-, dúlás Lúgosról este 7 óra 23 pejckor, érkezés Temesvárra eate 9 óra 15 perckor. Indulás Temesvárról este 9 óra 45 perckor, érkezés Szegedre éjjel 12 óra 57 perekor. A kirándu­lás dija szeméi yenkin-t 57 korona, mely ősz­szeg legkésőbb juniius 4-ikén délután öt óráig küldendő el Donavell János tanár (Madách­utoa 7.) cimére, akii a kirándnlást vezeti. E dijban foglaltatik: vasUt (III. oszt. külön kocsi) és hajó (I. őszit.) jegy; csónak és bér­kocsi, szállás és étkezés. Podgyász-költségek, borravalók és ital tetszés szerint dntézendők el. Könyvek vezetését a nap bármely szakában elvállal szakavatott könyvelő. 3005 Cim a kiadóhivatalban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom