Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-25 / 145. szám

1912 junius 25. DÉLMAGYARORSZÁG 5 tekintése, délután 3 órakor elutazás Leipzigba, ahol a diákok julius 3-án a muzeumokat, könyvbörzót. Rosengartent, nagyobb vállalatokat, julius 4-én képtáralkat, szőrmeáruiházakat, a Broekhaus kiadó eég könyv,nyomdáját és vállalatát tekintik meg és délután elutaznak Dresdenbe. Itt julius 5sén muzeumokat, Barburg és Vogei esokcláöégyórát, a sörgyárat nézik meg ós este 7 órakor Wienhe utaznak. Julius 6-án muzeumok, a vár, ,a börze, julius 7-én az Osztrák-Magyar 'Bank és a. telefonközpont megtekintése után elutazás Budapesten, át Szegedre. Természetesen ez a bemutatott kép csak vázlat az ügyesen összeállított programból. Nem irtrtk ki részletesen ja. programpontokat: a, város tanulmányozása, a kereskedelmi iskola meglátogatása stb. Ezekben az iskolákban 1—1 előadási órát végig hallgatnak ,a tanulóik-. .A tanulmányi kirándulókat különben mindenütt a kereskedelmi iskolák fogadják, kalauzolják- A kirándulás iiit-enzivitásában nagy segítséget nyújtanak az egyes városokban székelő konzulátusok is. A politikai helyzet. Népgyűlések és az ország népe. — Apponyi és a választójog. — Letárgyalta a Ház a javaslatokat. (Sajéit tudósít ónktól.) Az ellenzék vasárnapi népgyülései az érdeklődés teljes hiánya mellett folytak le és a beszédek végnélküli áradatát a gyér .számban jelenlevő hallgatóság hideg közönynyel .fogadta. Az el In ezeknek szemmelláthatólag .sikertelen marad az erőlködése, hogy ellenállása mellett az ország rokonszenvét fölkeltse. A legrosszabbul Apponyi Albert járt Jászberényben, ahol hallgatóságának egy része állandóan arról tudakozódott, hogy ujabban a szövetkezett ellenzék miért hallgat a választójogról, Apponyi sértődötten jegyezte meg, hogy nem azért adta a gondviselés a hangját, hogy neveletlen embereket túlkiabáljon. Apponyínak -ez a kijelentése arról látszik tanúskodni, hogy a nemes gróf és hallgatósága között nem lehetett valami nagy érzelmi harmónia. Áz ellenzék lelkesedésének fokozására az a kinos leleplezés se lehet nagyon alkalmas. mely a képviselőház szombat', ülésében történt. Az ogolini vasutjavaslat tárgyalása során Beöthy kereskedelmi miniszter és Heltai zlőadó aktászerüleg igazolta. hogy amikof a mai ellenzék kormányom volt, közel 230 millióért akarta egy bankcsoporttal megépíteni azt a vasutat, melynek megépítését ma ugyanazon bankcsoport több mint 100 millióval olcsóbban is vállalja. Az ellenzéki sajtó mélyen hallgat az esetről abban a tudatban, hogy itt nincs mit szépíteni, az ellenzéki képviselők pedig abban a téves hitben vannak, hogy fütytyel, sippal és zenebonával, vagy a katonakordon előtt rendezett komédiákkal ezt a^ felette kompromittáló ügyet a közvélemény előtt eltussolja. Szinte példátlan eset, hogy az állam Vagyonának ilyen hallatlan elpocsékolásával vádolnak politikusokat, akik még csak nem is védekeznek. A képviselőház ma letárgyalta mindazok a törvényjavaslatokat, melyeket a kormány a nyári ülésszak előtt még munkarendjébe fölvett. Igy megszavaták ma az 1912. évi ujoncjutalék megajánlására szóló javaslatot s az egyesek adótörvények végrehajtásáról szóló törvényjavaslatokat is. A Ház holnapi illésén már csak e javaslátok harmads •.;:'! olvasását fogják elvégezni. Szerdán a főrendiház tart majd ülést, hogy letárgyalja a Ház által elfogadott javaslatokat, csütörtökön vagy pénteken aztán a Ház átveszi a főrendek üznetét, intézkedik a javaslatoknak szentesítése alá leendő terjesztéséről s ugyaekkor fölolvassák majd azt a királyi kézirtot, mely a Ház üléseit az őszig elnapolják. Az elnapolás azért történik királyi kézirattal, hofy a renitenskedő ellenzék ido-, közben össze ne hivathassa a képviselőházat s ez által zavart ne okozhasson. Nyolcszáz ember haíafó a fiiagara folyamban. (Saját tudósítónktól.) A kulturvilágnak gyászos ás újra részvétes eseménye van. A- Kitérnie borzalmai után uj reménységeket jelentenek ezúttal tijra Amerikából. Newyorkból érkezik a kábeljelentés, hogy vasárnap, mintegy ezerkétszáz emberből álló sereg kirándult a Niagara környékére, s mikor a Niagara hídján állva 1 gyönyörködtek' a természet pazar szépségű csodájában, a rettentő magasságú hatalmas, láchid óriási robajjal leszakadt és a rajta levő óriási embersereg 800 tagja a morajló zuhatagos mélységbe esett. A lezuhant 800 ember túlnyomó része odaveszett. A katasztrófa részleteiről kapott jelentéseink a következők: SZABADKŐMŰVESEK KONGRESZSZUSA. Az Amerikai Egyesült-Államokban a szabadkőművesség nagyon el van terjedve. Minden intelligensebb ember, önálló :iparos, kereskedő tagja egyik vagy másik szabadkőműves páholynak; — vagy ahogy ők nevezik: Mason-logde-nak és odd-fellow-legde-nak, amelyeknek minden városba nvan páholyuk. A szabadkőművesek most nagy gyűlést tartottak Buffallöban, ebben a szép, nagy és virágzó városban, melynek közelében van a világ egyik legpazarabb természeti csodája: a Niagara-vizesés. AVILÁG LEGNAGYOBB VÍZESÉSE. A Niagara vízesés csodájára még Európából is átmennek sokan, annál inkább keresik azt fel az amerikaiak és statisztikai kimutatás szól arról, hogy évenként átlag két millió idegen keresi föl a ,,Niagara-Falls-tJ két amerikai nemzet sokat vitatott büszkeségét. Ünnepnapokon a kiránduló vonatok százai röpitik olcsó pénzen a kirándulók óriási tömegeit a nagyszerű látványosság színhelyére, ahonnan boldogan ,,Good thank, l'have seen Phis too" (Hál' Isten, ezt is láttam) sóhajtással távozik az amerikai. miután tele szívta magát a hatalmas vizzuhatag fölött párázó,' ózondus levegővel és gyönyörködött a vízesés félelmetesen impozáns tömegének hatalmas robajában. A NIAGARA FOLYÓ. Csak természetes, hogy a Buffaloban kongresszusra összegyűlt szabadkőmivesek • sem mulasztották el, hogy az egv órányi távolságban fekvő Niagarához kiránduljanak. Buffalónál még hatalmas, széles medrii folyó a Niagara és igen jól hajózható is, azonban Rufíalóttól kezdve csak külön csatornán,, az Erié csatornán, amely •a tenger nagyságú Michigan-tavat köti ossza az Erié tóval. E tavak és csatornák mentén hatalmas, virágzó városok vannak, mint Bufíaló. Detroit, és Cleveland, a legnagyobb amerikai magyar város, melyek közt élénk vizi forgalom van. A Niagara folyó Buffalótól néhány mérföldnyire már rakoncátlankodni kezd. Szik lés, lejtős medrén szakadozva, zúgva folyik alá a vizáradat a magas partok kö zött. A Niagara-vizesésnél egyszerre, mintha elvágták volná a folyó medrét, megszakad a talaj és mintegy kilométer széles, körívben, mint hatalmas meredek sziklafalon zuhan alá a hatalmas folyó egész vizáradata. Képzeljük a Dunát, hogy folyásában megszakad a medre, és egész szélességében ,50 méter mélységbe zuhan le az árja ^honnan azután folytatódik a folyam, csakhogy persze annyival mélyebben. A LEGSZEBB TÜNEMÉNY. Káprázatos szép tünemény a víz vad alázuhanása, melyet az élelmes jenkik gyönyörűen értékesítettek a maguk javára, mert a vízesés erejét részben ipari üzemekre használnak föl, anélkül hogy sokat rontottak volna a természet buja szépségén, de az idegen forgalomból is jelentékeny anyagi hasznuk van, aminek ékes bizonysága a vízesésnél, a folyó mindkét partján épült két tündéri szépségű város. Mind a két városnak ugyanaz a neve, mint. a vízesésnek: Niagara-falls" csakhogy az egyik város az Egyesült-Állaimokhoz tartozik, a másik pedig már Kanadában van. Két hatalmas ország vitatja magának a Niagara vizesést és közülök a kanadai a boldogabb, mert az ő területén nagyobb az esés. A Canadian-falls hatalmas-félkör alakú vízesés, amiért ,,Horse-choe-faIIs"nak (lópatkó-esés) ;is nevezik, mig az egyesült-Államok oldalán, az „Amerícanfalls" csak mintegy 60—70 méter szélességű. A LEGNAGYOBB LÁNCHÍD. A kiállitás is szebb, impozánsabb a kanadai oldalról és aki már megnézi a vizesést, azt nem mulasztja el, hogy át ne sétáljon a kanadai oldalra, ahonnan az: egész, hatalmas zuhatagot áttekinthetiNem nagy fáradták átsétálni a Niagarahidon, a másik országban, csak annyi mint Szegedről-Ujszegedre. Igaz, hogy ez az egyetlen hid Amerikában, amelyen hídpénzt keillett fizetm. Kellett, — mert már nem kell. Leszakadt.a hatalmas-hidóriás. mely a maga nemében majdnem olyan csodája volt a technikának, mint a Nia"gara a természetnek. A hid kanadai - végén egyenruhás, szígom bácsik, kivándorlási biztosok fogad ták a kirándulókat,-sanda szemmel tekintve szét, hogy nines»e köztük, akit nem is annyira a vízesés érdekel és nem kiránduló száhdókkal.qaegy át, hanem ott akar