Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-25 / 145. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 Junius 28. letelepedni, kijátszva Kanada kormányzóságának a bevándorlást korlátozó nagyon szigorú 'intézkedéseit. Már maga a hid is egyik elsőrendű kilátó állomás. Nem ment ott át senki, anélkül, hogy meg ne állt volna és neki támaszkodva a hid karfájának, percekig ne gyönyörködött volna a vizesés pazar pompájában. Feledhetetlen az a látvány, amely Innen nyillott: az alázuhanó hatalmas vizzuhatag, melynek moraja mérföldekre elzúg, és amely döbbenetet kelt a szívben. Az alázuhanó viztömeg megtörik az alant kiálló sziklákon s a viz párázata szálló, fehér, füstszerü ködbe vonja az egész zuhatagot, amelyen napsütéses szép délutánon gyönyöiü, teljes félkörű szivárványt, pazar szines hidat alkot a nap fénye. Ahid maga is hatalmas alkotás. Olyan magas, mint a vizesés, mintegy 40— 50 méter magas. Ezt tartották a világ legnagyobb lánchídjának, melynek fesztávolsága nagyobb, mint a budapesti Erzsébethidé. A vizben nincs pillér, csak a két parton merednek az amerikai felhőkarcolókhoz hasonlatos magasságú hidfők, melyek az egész hatalmas ivü hidat tartották. A KATASZTRÓFA. Ez a magas, óriási hid szakadt be a rajta átvonuló szabadkőművesek óriási serege alatt. Rettenetes, irtózatos robaj, mely túlharsogja a zuhatag átható tompa morajlását. Egy rémes, őrjítő, szivfagaysztó sikoly, ezer ember egybeolvadó, vészkiáltása. Nyolcszáz ember zuhan alá a tajtékzó, örvényes mélybe, ahonnan alig van szabadulás. Csak nagyon keveseknek, kivételesen szerencséseknek sikerül fölkapaszkodni a Niagara szemlélésére szolgáló egyetlen kicsi , hajóra, a „Maid of misf'-re (köd leánya): A vizbezuhant 800 •ember közül csak alig kétszáznak sikerült megmenekülni, ezeknek is csak többé-kevésbbé súlyos sérülésekkel. Hamarjában nehéz megállapítani, de ugy tűnik föl, hogy ez a katasztrófa túlszárnyalja a Titanic ktasztrófáját is. Nemcsak az áldozatok számát tekintve, de azt a borzalmas körülményt, hogy mig a tengeren valamennyire mindenki számit a katasztrófa eshetőségére, itt erre a szerencsétlenségre nem számithatott senki. Nem hihették, nem gondohatták, hogy a Niagara-Bridge", amely évtizedeken át közvetítette a két ország forgalmát, egyszerre ilyen borzalmas módon fogja fölmondani a szolgálatot. Az egész világ érdeklődése most Amerika felé fordul, várva az ujabb híreket, /melyek a katasztrófa részleteit fogják elmondani. A nemzeti munkapárt értekezlete. Az országos nemzeti munkapárt ma este értekezletet tartott. Az értekezleten ia tagok nagy számban vettek részt. Megjelent a minisztereken kivül Tisza István gróf házelnök, Jankovich Béla alelnök, Khuen-Héderváry Károly gróf és Návay Lajos is. A képviselők felköszönt öttéik Lukács László miniszterelnököt, és Beöthy László kereskedelmi minisztert névnapjuk alkalmából. Az érteVcezlet után pártvacsora volt a Hungáriában. A DMKE fejlődése. — Két uj internátust építenek. — (Saját tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt tartotta meg a Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület rendes igazgatósági ülését az egyesület Boldogasszony-sugárúti székházában. Mielőtt az ülés részleteiről beszámolnánk, kénytelenek vagyunk e tudósítás előzményeiről néhány szót szólni. A Délmagyarország egyik munkatársa ma délután inégy órakor megjelent a DMKE főtitkári hivatalában, hogy ia tegnapi ülésnek lefolyását a legautentikusabb forrásból megtudj a és erről a közönséget, feadatához képest Informálja. A DMKE főtitkári hivatala előtt tudósítónk egy negyed óráig csöngetett, míg végre jött egy igen udvarias szolga, ki beboosátotta tudósít ónkat azzal, liogy ő (a szolga) nem volt odahaza, más pedig nem nyit ajtót. Odabent a hivatal egyik elegáns helyiségében ült Zsiros Mihály főszámvevő, aki azonkívül, hogy a DMKE-t reprezentálja üres óráiban .az alábbi szellemes beszélgetes' • bocsátkozott tudósítónkkal, akii még be sem mutatkozott és még azt se mondta, hogy mit kiván: — No, Maga is azért jött, hogy megírjam magának a tudósítást? — Pardon, — szólt tudósítónk — erre nem igen van szükség. Azért jöttem, hogy a tegnapi ülésen történtekről felvilágosítást, kérjek. — Hogy is ne, — szólt Zsiros dühösen, helyéről felugorva — lesheti, inig én tőlem kap felvilágosítást. Különben se kíváncsi senki azokra a vad dolgokra, amit az újságírók összefirkálnak. Menjen Perjéssy elnökhöz, majd az ad felvilágosítást. — A tanácsaira nem vagyok kíváncsi — felelte tudósítónk. — És jobb lesz, ha maga megy Perjéssy elnök urlioz, mert igazán szüksége van önnek egy kis felvilágosításra — az illemtanból. Tudósítónk erre isarlkon fordult és eltávozott | E párbeszéd legobjektivebb közlése után pedig azt kérdezzük a DEMKE elnökségétől és igazgatóságától, hogy egy közmüvelüdési egyesület, mint tarthat egy ennyira műveletlen egyént főtisztvtiseilői minőségben? — aki még azt sem képes kapiskáini, hogy az újságíró nem privát passzióból megy a morózus hivatalnok urakat molesztálni, hanem a modern hírszolgálat és a közönség becsületes informálása teszi hivatásává, hogy az olyan olyan főszámvevői méltóságokat ia délutáni szundikálásban megzavarja. Aki ennyire nem járatos még a knltura legelemibb utjain, az igazán nem képzelhető el egy kultúregyesület vezető tisztségében. És ha valaki dgy tárgyal az újságíróval, kiről annyit tán mégis tudhat, ihogy ügyesbajos dolgait nyilvánosság elé viszi, hogy érintkezik az olyan emberrel, aiki hivatalos dologban fordul hozzá ós nem bir sehol se pánaszszal élni. A legkomolyabban felhívjuk a DMKE vezetőségét, liogy Zsiros János főszámvevőt bocsássa el minél előbb állásából, mert ha nagyon jól számol is, mégis szégyent hoz az egyesület közművelődési részére. * Vasárnap délelőtt tizenegy órakor nyitotta meg a DMKE igazgatósági ülését Perjéssy László ügyvezető alelnök. Dániel ernő báró elnök levélileg mentette ki elmaradását. A megnyitás után íaz elnöki előterjesztés következett, amely részletesen beszámolt mindazon ügyekről, amelyek az előzetes igazgatósági ülés óta foglalkoztatták a DMKE vezetőségét. A DMKE aradi internátusát átadta az Aradi Tanító Egyesületnek és ott befektetett tőkéjét részben a makói internátus, részben pedig a Zomborban létesítendő internátus céljaira fordlitja. Jelentést tett arról is az elnökség, hogy a DMKE a kitűzött oélja elérésének érdekéhen, arra törekszik, hogy minél több városban internátust létesítsen és ez által imagát az egyesületet is fejlessze. Debrecen most arról értesítette íaz egyesületet, hogy saját költségén egy internátust épít fel és rendez be, amelynek kezelését és vezetését a DMKE-re bizza. Az igazgatósági ülés ezt örömmel vette tudomásul. Az elnöki jelentés megemlékezett arról a törekvésről is, amely azt célozza, hogy az egyesület Budapesten, a dél magyarországi egyetemi ifjak részére szintén internátust állítson fel. A jelentés elmondja, hogy ebben íaz ügyben minden lépést már megtettek és a kormány támogatása lehetővé iteszi, hogy a terv mielőbb megvalósuljon. Azokról :a tárgyalásokról is beszámolt az elnökség, amely a szegedi felső ipariskolával kapcsolatban egy szegedi ujabb internátus felállítását tervezi. A jelentés ultolsó része ia DMKE fiókjainak és ifjúsági könyvtárainak .működéséről számolt be. Az igazgatósági ülésen az alábbiak voltak jelen: Perjéssy László, Becsey Károly dr, Barcán Edre (Makó), Janovích Gyula (Zombor), Magyar József ór (Makó), Palócz László, Gallovich Jenő (Budapest), Szecső Vilmos (Budapest), Gombkötő Antal (Lúgos), Weiner Miksa, Szmollény Nándor, Fülöp Zsigmond dr, Straubert Gyula, Scossa Dezső, Újlaki Antal, Turóczy Mihály dr, Rázsó Sándor dr (Debrecen) Lövész Anltial, Vass Károly, Fekete Ipoly, Hauser R. Sándor, Szivessy Tibor, Ottovay Károly, Ujj József dr, Bnauswetter Ottó, Tóth József, Dőry Pál, Kovács János, Perjéssy Mihály, Szász Hugó dr, Prokisch Ferenc, Jedlicska Béla dr. NAPI_HIREK Toluaj a polgármester hálószobájában. (Saját tudósitónktól.) Érdekes szövegű táviratot kapott hétfőn délután a szegedi rendőrség. Nagybecskerekről jelentették, hogy Perizics Zoltán dr roagylieesikereki polgármestert meglopták a — hálószobájában. Vasárnap este kilenc és tíz óra között történt a nagybecskereki polgármester kalandja. A szolid életű podeszfa este kilenc órakor lefeküdt, a ruháját székre rakta. Amikor már elaludt a polgármester, váratlan vendége érkezett. A vendég szokatlanul óvatosan sétálgatott a, polgármester szobáiban. Senkit nem értesített az érkezéséről. Még a cselédeiket sem. Sőt óvatosan kerülte a bárkivel való találkozást. Lábujjhegyen járt, a város első polgárát a világért sem akarta fölébreszteni az álmából. A lakásban sötét volt A vendég nem óhajtotta a csillárok fényözönót, sokkal szerényebb világítással is megelégedett. Gyufát gyújtott.. Nem egyet, sokat, amíg be nem talált — .a polgármester hálószobájába. És miután megnyugvással tapasztalta, hogy a polgárok mestere milyen pompásan alsziik, hozzálátott a munkájához. Nagyon zajtalanul működött. Csupán puha tárgygyal foglalatoskodott. Igy például kikutatta a polgármester kabátjának ia belső zsebeit. A vendég indisz•krét kíváncsisága kielégülést tálált, A kabát belső zsebében ugyanis egymáshoz simult négy pompás hölgy — az Osztrák-Magyar Bank finom papirosán. És még egy százkoronás /arany is jól .találta magát ia polgármester zsebében. Az osztrák aranyon őfelsége neve alatt ikörmöcbányai Schwarcz ur neve is ékeskedett, A váratlan vendég a „talált, pénzzel" megelégedett és anélkül, hogy egy diarab ékszerhez is nyúlt volna, ia szokott óvatossággal eltávozott. Tizenegy óra tájban egy szolga észrevette, liogy valaki kiisurrant a polgármester házából. Utána iramodott, de a gyanús idegen eltűnt az éjszakában. A szolga föllármázta a házat és igy hamarosan kitűnt, hogy tolvaj járt a polgármester szobájában. Az esetről a- nagybecskereki rendőrség