Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-23 / 144. szám

1912 III. évfolyam, 144. szám Vasárnap, junius 23 gSzponti szerkesztősén és kiadóhivatal Szened, ca Rorona-ntca 15. szám t=i ísiapesti szerkesztősén és kiadóhivatal £=i Városház-utca 3. szám IV.. ELŐFÍZETES! AR SZEGEDEft efiész évre . R 24"— főiévre . . . R nenyedévre. R 6*— egy hónapra R Enyes szám ára 10 fillér. 12-2ELŐFIZETÉSI AR VffiERER: enész évre R 28'— íélévre . . . R 14-— nenyedévre . R 7'— eny hónapra R 2.40 Enyes szám ára 10 fillér. TELEFÖN-SZAM: Szerkesztősen 305 cd iPadóhivatai m Interurbán 305 Budapesti szerkesztősen teleton-száma 128—12 A karhatalom törvényessége a renitensek ellen. Az ellenzék pártszózata, amelynek hamisságairól fölösleges külön is foglalkozni, különös nyomatékkal azt emeli ki, hogy törvénytelenül hurcolják ki a kizárt képviselőket. Egyébként is az ellenzéki agitáció a fősúlyt arra veti, hogy Tisza István gróf házelnök az első kivezettetéseket a mentelmi bizottság meghallgatása nélkül, a maga hatáskörében rendelte el. Ezt nevezi törvénysértésnek, holott az 1948:IV. törvénycikk erre határozottan jogot ad a képviselőház elnökének. Ám az ellenzék pártos elfogultsággal vádolja Tiszát, Lukács Lászlót, a munkapártot és mindenkit, aki erre a törvényre hivatkozik. De vájjon mit szól ahoz a tudományos, minden politikai érdekeltség, sőt a későbbi események sejtelme nélkül való, tehát elíogufataln törvénymagyarázathoz, amely igy szól: „ha a képviselő az elnök intelmeive! vagy a Ház határozataival szemben az engedelmességet megtagadja, ügye 24 f óra alatt -leendő javaslattétel végett a mentelmi bizottságihoz utasittatik. A mentelmi bizottság javaslata ilyenkor ünnepélyes bocsánatkérésre, a jegyzőkönyvi megrovásnak a hivatalos lapban és az illető képviselő választókerületében falragaszok által közzétételére, sőt ismétlés esetén határozott tartalmú idöleges'kizárúsra szólhat; s e javaslatok felett a Ház vita nélkül egyszerű szavazással határoz. A kizárással sújtott képviselő a parlament minden működésétől a kizárási időtartamra távolmar adni köteles". A törvény és házszabály különben közismert rendelkezéseinek ez összefoglalása Rmety Károly dr egyetemi tanár „A magyar közjog kézikönyve" (1900) cimü munkájában van, amelyben a magyar közjogi professzora ez összefoglalást a következő nevezetes jegyzettel egésziti ki: „Ha egy képviselő ellen rögtöni intézkedés szükséges, az elnök esetleg kar hozatalommal is eltávolítani jogosult". E nevezetes tétel, amelyet közjogi tudományunk egyik legkiválóbb képviselője, a koalíciós házszabályszigöritás legerősebb ellenzője, von le törvényből és házszabályból, amelyet tanit és hirdet könyvében és a katedráról: ez a tétel az, amelyet a Ház elnöke a gyakorlatban alkalmazott. „Rögtöni intézkedés szüksége" —- vagyis ha nem labet bevárni a mentelmi bizottság 24 óra multán való jelentését, ha egy vagy több képviselőt a tanácskozás rendje és csendje érdekében azonnal el kell távoiitani — karhatalom alkalmazására jogosit. Ez történt junius 5-ikén. Vagyis a botránykozók kivezettetése törvényszerű és teljesen jogos volt. Ezt bankja a közjognak pártérdeken felül álló tudománya. És épen olyan tudós tolla és szava által, aki, mint politikus, a függetlenségi párt legekszponáltabb tagjai közé tartozott. A Lukács-kormány olyat mutatott be ennek a nemzedéknek, amit még alig látott: egy parlamentet, amely dolgozik. Hogy pedig ez a felemelő látvány ne legyen hirtelen, tovatűnő délibáb, tehát a kormány egy törvényjavaslattal egyszer smindenkorra pontot tett a parlamenti fütyülés mestersége mögé. A javaslat az országgyűlésről szóló negyvennyolcas törvényt értelmezi és kiegészíti. Értelmezi és kiegésziti pedig a fegyveres erő alkalmazasára vonatkozó rendelkezéseket. Vannak, akik kétségbevonják, hogy a fegyveres erő a 48-as törvény alapján képviselők ellen is igénybe vehető. Ezeknek kételyeit eloszlatja ez a törvény utján való illetékes törvénymagyarázat. És vannak, akik be akarják bizonyítani, hogy a parlament törvényes rendjét még a karhatalom sem képes biztosítani. Ezeknek a mesterségét pedig romba dönti ez a törvényjavaslat, mely a 48-as törvényt megtoldja azzal, hogy a Ház kitiltó határozatának ellene szegülő képviselőkre a mandátumvesztést rójja ki utolsó szankció gyanánt. A kormány eme törvényjavaslatával szemben négy kérdést hallunk felvenni. Vájjon először közjogilag korrekt-e, Klári. Irta Biró Lajos. Gáspár megfogta a felesége kezét, megcsókolta és szomorúan nézett maga elé. — Mi bajod? — kérdezte az asszony. Gáspár előbb nem akarta megmondani, de aztán bevallotta: — Félek tőle, Ilona, bogy nem fogsz engem szeretni. Az asszony nevetett és kinyújtotta feléje a kan-ját, Gáspár azonban megrázta a fejét. — Most szeretsz... talán... azt hiszem... nem, bizonyos vagyok benne. De még csak négy hónapja vagy a feleségein. Nekem azután majd sok lesz a dolgom, ideges leszek, nem tudok hozzád mindig olyan kedves lenni, mint ahogyan kellene és mint ahogyan szeretnék, azután jön valaki, aki hozzád kedves lesz, aki foglalkozik veled és gyöngéd lesz hozzád... — Oh Istenem, — kiáltotta az asszony — hogy beszélhetsz ilyet. Gáspár szomorúan nézett rá és lemondóan intett a kezével. — Én tudom, drágám, — mondta — hogy le benned nem volt valami ellenállhatatlan szerelem, amikor hozzám jöttél. — Én szeretlek tégped! — kiáltotta sértődötten az asszony. — Szerettél'... ugy!... Sok jóindulatot és vonzalmat éreztél irántam, de szerelmet nem. Amióta a feleségem vagy, érzem, hogy egyre jobban felmelegszel, de azért nekem mégis folyton arra kell majd vigyáznom, hogy el ne fordulj tőlem, hogy ne jöjjön valaki, aki neked jobban tetszik... Az asszony feléje nyújtotta mind a két, kezét és könyörögve és meleg hangon mondta: — Ne beszélj ilyeneket. Hidd el: én téged nagyon, nagyon szeretlek. Gáspár busán vonogatta a vállát. — Én tudom is, liogy én nem vagyok valami ... csábító jelenség ... valami szép fin... Én kövér vagyok és csúnya vagyok ... Az asszony nevetni kezdett, Gáspár azonban felemelte a fejét és a szemében könnyek voltak. Az asszony ekkor elkomolyodott, öszszeszoritotta az ajkát és gondolkozva nézett a férje könnyes szemébe. Gáspár szomorúan bólintgatott, az asszony felállott és könnyűséget erőltetve a hangjába, félvállról, odavetve beszélni kezdett: — Milyen furcsa, hogy a férfiak olyan kevéssé ismerik magukat. Akik azt hiszik magukról, hogy minden asszony szivét megtörik, azokat az asszonyok rendesen kinevetik. A szép fiuk a jó isten legnevetségesebb teremtményei. És azok, akik az asszonyokra igazán hatnak, azok csúnyáknak tartják magukat és fogalmuk sincs róla, liogy minden nő szemében ők az igazi férfiak. Gáspár elámulva nézett fel az asszonyra. — Hogyan? — kérdezte. — Mit akarsz ezzel mondani... — Azt akarom ezzel mondani, hogy te csacsi vagy, ha csúnyának tartod magadat. — Én — dadogta Gáspár — kövér vagyok 'és... — Kövér? Zömök vagy. Vállas. Izmos. 'Erős. Anniikor először megláttalak, az az érzésem volt, milyen jó lehet az, ha valakit erősen, forrón, magadhoz szorítva megölelsz. Gáspár Visszafojtott lólekzeftel, bámulva és gyönyörűséggel hallgatta, az asszonyt, azután megpróbált ellentmondani neki: — A ke zem... — A kezed nagy, félelmes, erős, megbízható. És a legszebb formájú kéz, amelyet valaha láttam. Utálom a kiskezü férfiakat. — Az arcom ... — Az arcod érdékes, tiszta vonalú, nyílt tékintetü. Gyönyörű szeimed van. Mindig a szemedet szerettem volna nézni, amikor még nem is illett. A legszebb szemed van a világon. És a szájad!... Az ajkad!... Közelebb 1 pett, lehajolt hozzá ós csókra nyújtotta neki az ajkát. Gáspár felállott, mosolygott és hálásan, boldogan elragadtatva,, megölelte. •Egy hónap múlva Gáspárnak megint szomorú, rossz napja volt egyszer. Kétségeskedett, nem tudott bizni a felesége szerelmének az állandóságában, elcsüggedve emlegette a maga rútságát. Az asszony ekkor könnyű,