Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-16 / 138. szám

« DELMAGYARORSZAG 1912 junius 16. iSzokiatlan élességgel támadja a kormányt. Számon kéri azt is, hogy mi lett a kilences bizottság programjával, miért nem tartotta meg .igéretót a kormány? Zselenski Róbert gróf: Azért nem, mert a koalició azt is elrontotta. Hadik János gróf: Erre. a közbeszólásra azt válaszolom a gróf nrnak, hogy a kilences bizottság programját nem a koalíció .rontotta "d, banem ezt is azok tették tönkre, akik a koalíció mögött áskálódtak. (Zichy Tivadar gróf.) Zichy Tivadar gróf abból a szempontból itéli el az erőszakot, mivel kompromittálta Magyarországot a külföld előtt. A reparációval vissza kell állítani az ország presztízsét a külföld •előtt. Nem szabad a döntés ódiumát a királyra hárítani, ellenkezőleg: egyengetni kell előtte az alkotmányosság útját; ezért is szükség van a reparációra. (Zselényszky Róbert gróf.) Zselényszky Róbert gróf szerint a képviselőházban voltaképen még házszabálysértés sem történt, mert ha nem is a szabályok betűje, de a szelleme érvényesült, mivel a többségi akarat jutott kifejezésre. Nem junius 4-ike veszélyeztette a magyar alkotmányt, banem az, hogy junius 4-ike sokáig késett. Hogy eljött ez a nap, ez Tisza István gróf érdeme, (Éljenzés és taps.) érdeme továbbá a miniszterelnöknek és példás türelemmel összetartó munkapártnak. Ha Lengyelországnak is lett volna Tisza Istvánja, akkor ma állana Lengyelország. Zselénszky kijelenti, hogjr elfogadja a javaslatot. (Prónay Dezső báró.) Prónay Dezső báró hosszasan fejtegeti, hogy a képviselőház határozata semmi törvényes kellékekkel nem bir s ha az igy alkotott törvény belekerül a törvénytárba, illegitim módon lesz ott. Az ilyen eljárás az alkotmányosság szilárdságát rendíti meg, sokkal károsabb tehát, mint akármeddig tartó obstrukció. (Beszél a miniszterelnök.) Ház tul is tette magát, hanem csak olyan eljárást követett, amelynek bírája is csaik önmaga lehet. Hogy pedlig .a megtörtént lépésre szánja rá magát a Ház, arra igen nagy ok volt, amit ép az imént említett és sokkal nagyobb veszedelem támadt volna .az anarchia eltűréséből, mint abból, bogy annak az anarchiának ilyen radikálisan végét vetették. (Elfogadták!) Ez után Mentzler Béla szólalt fel. Reflektál a miniszterelnök beszédére és kifejti, hogy mennyiben látja a junius 4-én történteket törvényellenesnek. A javaslatot nem fogadja el, Hadik gróf indítványához azonban hozzájárul. Majd Szulavszky Gyula volt a következő szónok, helyeselte a kormány politikáját és elfogadja a javaslatot, de Hadik indítványához nem járul hozzá. Hadik Béla visszapillantást vetett az eddigi eseményekre. Kifejtette, hogy itt nem törvény ellenességről van szó, hanem nyílt egyenességgel érvényt szereztek a törvénynek. Majd Günther Antal szólalt föl. És a javaslat eilen beszélt. Csernoch János felszólalása után, aki elfogadta a javaslatot, elnök beerkesztette a vitát. Ezután a zárszavak következtek. Hadik János gróf és Dessewffy Aurél gróf szólaltak fel és megokolták még egyszer indítványukat. Lukács László miniszterelnök kérelmére elnök elrendelte a névszerinti szavazást, amelynek eredménye az lett, hogy 174 szavazattal 33 ellen elvetették az indítványokat. Majd a véderőjavaslat került szavazás alá, melyet 174 szavazattal 31 ellen elfogadott a főrendiház. N ..:-.*. . Félkettő után szóra emelkedett Lukács László miniszterelnök, hogy válaszoljon a vita szónokainak. Nem foglalkozik — úgymond — a javaslat • katonai és pénzügyi oldalával, csak a politik.aiva.l, bár sokat lehet beszélni arról, vájjon helye van-e közjogi szőrszálhasogatásnak akkor, amikor fejünk fölött ég a ház és nem tudjuk, melyik pillanatban támad reánk !kül•ső veszedelem. Csupán a Ház határozata törvényességével Ikiiván kimerítőbben foglalkozni. A képviselőház elnöksége hosszú évek, különösen az utolsó hónapok tapasztalataiból • meggyőződött arról, hogy a képviselőház kisebbsége, helyesebben a kisebbség egy kisebbsége a maga akaratát minden eszközzel •ráoktrojáJja a többségre és lia ez neki nem sikerül, minden eszközzel megakadályozza a parlament működését. Ez az eljárás odáig fajult, hogy legutóbb iaz ellenzék az elnökválasztást is meg akarta akadályozni s amikor ez aieki nem sikerült, mindenféle tanácskozást lehetetlenné akart tenni. Ilyen előzmények után a szenvedelmek igen falizgatott hullámzásában történt, hogy iaz elnök által föltett kérdésre a többség liatározatot hozott, talán némi formai eltéréssel a házszabályok normális gyakorlatától. Az a kérdés, hogy ez az eltérés <alk ot mán y sértés-e, törvénysértésre? Meggyőződése szerint a házszabályt törvénynek minősíteni nem lehet. Mind a két Ház a maga autonóm hatáskörében állapítja meg a maga szabályait, anélkül, hogy arra -bárkinek befolyása volna, kivévén laz.dkat a törvényes rendelkezéseket, amelyeket a házszabályokba is beiktattak. Vannak a házszabálynak bizonyos részei, melyek törvényerővel birnak, de nem azért, mert házsziabááyolc, hanem, mert törvényben vannak. Ez a része a házszabálynak, amely a szavazás módját állapítja meg, nem törvény, hanem egyszerű rendszabály. Ha tehát ennek a rendszabálynak egy formai rendelkezésén a Az ujszegedi villatelkek eladása. — Junlusban dönt a közgyűlés. — (Saját tudósítónktól.) Azok a kérdések között, amelyek Szegeden állandóan (napirenden vannak és amelyeknek .a végleges elintézését állandóan .sürgetik azok, akiknek szivükön fekszik ennek la városnak egészséges irányban való fejlődése, kétségtelenül a legfontosabb az ujszegedi villátelkek ügye. Enntík a kérdésnek az elintézése azért fontos, mert egyszer csak el kell dőlnie annak, vájjon a város törvényhatósága kívánja-e Szeged legszebb, legfejlődőképesebb városrészének nyaralóteleppé való kiépítését, vagy pedig aZt akarja, hogy iá drága pénzen fölépített villáikat lerombolják a tulajdonosaik és a városra visszaszállott telkeket egyéb, kevéshbé fontos célra használják föl. Az ujszegedi villatelkek ügye ismeretes. Tizenhárom esztendővel ezelőtt a város közgyűlése Szegeden .húsz hold terjedelmű, teljesen elhanyagolt állapotban levő területet bérbe adott szegedi polgároknak azzal a kikötéssel, hogy a területre *esak nyaralókat lehet építeni. A területeket he is építették, abban a hiszemben, hogy a város végre majd csak eladja örök áron az ujszegedi villatelkeiket, mert .nem kívánhatja, hogy a bérleti idő leteltével a villatulajdonosok épületeiket lerombolják. Huszonöt esztendőre adták bérbe a földeket és azok bérlete 1923-ban jár le. A bérlők most, hogy a bérleti időnek több, mint a fele lejárt, a legnagyobb dilemmában vannak, nem építkeznek egyáltalában és igy a mostani viszonyok mellett Újszeged fejlődéséről szé sem lehet. A junliusi közgyűlés ismét foglalkozni fog az ujszegedi villatelkek eladásának kérdésével. Elvben már a város törvényhatósági bizottsága hozzájárult ahoz, hogy a bérbeadott villatéi kéket örökáron adják el a villák tulajdonosainak, de a szervezési szabályzat értelmében a telekelidegenitési kérdéseket három közgyűlés tárgysorozatára kejl kitűzni és osak -három kitűzés után lehet névszerinti szavazással végérvényes határozatot hozni. Kétszeri kitűzés után most kerül érdemleges tárgyalásra iá kérdés. A tanács azt javasolja: adják él az ujszegedi villatelkeket örök áron, még pedig négyszögölenkint 20, 16, 12 és 10 koronáért. Nézzük mindenekelőtt a kérdés pénzügyi oldalát. Ma a város 2300 koronát kap mindössze a telkek béletéért. Egy 600 négyszögöles parcelláért 50 koronát fizetnek. Ha a telkeket a város eladja, mintegy 480,000 koronát kap. Ennek a.z összegnek öt százalékos évi kamatja 24,000 korona, több, mint tízszer akkora, mint a mostani bérösszeg. Tegyük föl, hogy a város még a. hátralevő tizenegy esztendő alatt az évi 2300 korona bérösszeget kapja. Ez tizenegy év alatt 25,300 koronát tesz ki, mig lia a 'bérleti állapotokat már mokt megszüntetik és a földeket eladják, akkor a vételár kamata, a kamatos kamatok nélkül, tizenegy év alatt 264,000 koronát tesz Wi, tehát a város több mint kétszázezer koronát nyer tizenegy esztendő alatt, ha most adja el a villatelkeket. E szerint tehát a városra csak előnyös lenne a tanács javaslatának elfogadása, amely ugyan csöppet sem előnyös a telektulajdonosokra. Számításba, kell venni ugyanis iá következőket: Amikor a villatelkeket bérbeadták, akkor azok teljesen elhanyagolt állapotban voltak és hivatalos becslés szerint sem értök többet négyszögölenkint három koronánál. Hogy ma nagyobb az értékük, azít iá villát ulajdonosoknak köszönheti a város, mert a villatulajdonosok rendezték az egész területet és az ő befekte tésiilk révén lett csak valami az elhanyagolt mezőből. A villatulajdonosok nem használhatják föl a telkeket kényük-kedvük szerint. Ki van kötve, hogy az utca mellett nem építkezhetnek, a szomszéd telektől jobbra is, bálra is kötelesek három-liárom méter széles sávot hagyni, csaik villákat szabad építeniük, amelyben üzlethelyiség .nem lehet és sem baromfit, sem egyéb állatokat nem tarthatnak a földjeiken. Az egyes telkeik hosszúkás alakúak, amelyeknek egyharmad részén nem lehet mást termelni, mint veteményt. Különös tehát, ha a .város krumpliföldek négyszögöléért busz koronát kér. A tanács által megállapítani kért vételárat ezek szerint magasnak találja mindenki és máris akció indult meg, hogy a kérdés közgyűlési tárgyalása után a közgyűlés mérsékeltebb és a viszonyoknak megfelelő áron adja el a vili telkeket. Újszeged fejlődésére mindenesetre nagyjelentőségű lépés lesz a villatelkek végleges eladása. A bérlők, akik már eddig is jelentős beruházásokat eszközöltek és aikiket legutóbb .is arra kényszerilett a hatóság, hogy díszes kerítéssel vegyék körül a villáikat, a jövőben még jelen télkon yebb építkezésekhez kezdenek. Mások is kedvet kapnak az építkezéshez és megtörténik, amit mindenki óhajt .Szegeden: Szegediből valóban váltaváros, üdülőhely lesz. As aradi kamara nem politisál. Szalay Károlyhoz, az aradi ügyvédi kamara elnökéhez beadványt intézett a kamara ellenzéki tagjai, melyben rendkívüli közgylüés összehívását kérik, hogy állást foglaljanak a politikai események dolgában. Szalay Károly, az ügyvédi kamara elnöke, a következő nyilatkozatot tette araditudósítónk előtt a közgyűlés összehívásának kérdéséről: — Én rendszerint a választmánynyal eg.Vfűért Őleg szoktam elnöki iiitézkedéseimet megtenni, épen azért hétfőre a választmány tagjait értekezletre hivom össze és azon beszéljek meg azt: összehivható-e ez ügyben a kamara rendkívüli közgyűlése. A közgyűlés összehívása az én hatáskörömbe tártozik, nekem az a