Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-16 / 138. szám

1912 junlius 16, Győzött a kormány politikája a főrendiházban. (Saját tudósítónktól.) A főrendiház ma egész napon együtt ült. Hatalmas vita folyt a képviselőházban lefolyt esemé­nyekről. A kormány ebből a vitából min­denképen győztesen került ki.' Eltekintve attól, hogy a főrendek számbeli többsége a véderőjavaslatok elfogadása mellett szó­lott és ilyenképen a főrendiházi ellenzék álláspontját nem honorálta, a kormány er­kölcsi sikere is igen nagy volt, mert az ál­tala képviselt felfogása védelmében olyan beszédek hangzottak el, melyek a felfogás helyességét kétségtelenül és határozottan igazolták. Lukács László miniszterelnöknek, aki hatalmas beszéddel vett részt a vitában, ma igen sikerült napja volt. Ékesszólásá­nak minden előnyeit csillogtatta és logikus okfejtése, világos érvelése általános ha­tást gyakoroltak. Súlyosan esett a latba Vavrik Bélának, az ország talán legelső jogászának felszó­lalása, aki erős érveket csoportosított a kormány álláspontja mellett. A tábla el­nöke, Csathó Zsigmond ugyancsak a véd­erőjavaslatok elintézése és elfogadása mellett szállott sikra. Azután, amit a miniszterelnök mondott a főrendek viharos helyeslése mellett, sen­ki sem mondhatja többé, hogy itt törvény­sértés, vagy épen alkotmánysértés tör­tént volna. Ez a fegyver mától kezdve tel­jesen kicsorbult. Ha volt valami, sajnos, a mai vitában, ez a Kúria elnökének sze­repe volt, aki a saját fellépésének követ­kezményeként kénytelen volt tűrni, hogy a Kúria másodelnöke és a többi elnöke képviselőházban történtek törvényszerű­sége felől viharos tetszés mellett sikra­szálltak. Végeredményben elmondható, hogy a kormány a csatát a főrendiházban is teljesen és tökéletesen megnyerte. A nevezetes ülésről az a tudósitás szól: (A gyülekezés.) A parlament épületének ia környékét már a kora reggeli órákban megszállta a kiren­delt rendőrség és csendőrség. Köpf és Pavlik rendőrfőfelügyelők, Szeszter rendőrkapitány és Beniczky felügyelő vezetésével több száz rendőr állott föl a főrendiház feljáróinál és helyiségeiben. Féltíz órakor megjelent a főrendiházban Rudnyánszky József báró, .a főrendiház háznagya, akinek az intézkedésére ugy a csendőrség, míint a -rendőrség elvonult a fő­rendiház följárói elől és a képviselőháznál helyezkedtek el. — Ha baj lenne, — mondta a háznagy — éu vagyok ;a. felelős és én tudom, hogy egy­magam is biztosítani fogom a rendet. Délelőtt tiz órakor már kezdtek gyülekezni a főrendiház tagjai. Egymásután tűntek fel a folyosóin Glattfelder Gyula csamádi, Radnay besztercebányai, Krapác szerémii, Bálás rozs­nyói, Várady győri, Hosszú szamosujvávi, Radu nagyváradi, Párvy szepesi püspökök aranyláncos, lilaoingulusos alakjai. Korán megérkezett Vay Ádám gróf, az ellenzék egyik szónoka, aki nagy sárga irattáskát ho­zott magával, majd Zoltán Elek, Orczy Sán­dor báró, Molnár Viktor volt főispán, Ká­rolyi Imre gróf és mások. Rudnyánszky Jó­zsef gróf, a főrendiház háznagya kardosán, fekete diszmagyarbasn jött az ülésre. Mikor CSernoch János kalocsai érsek és Mihályi Viktor balázsfalvi érsek is megérkeztek, a főpapok egy csoportba állottak s halkan ta­DÉLMAGYARORSZÁG nácskoztak. Majd Zichy Aladár gróf, a nép­párt vezére félrevonta a kalocsai érseket és hosszasan tárgyalt vele. Egymásután jöttek Dessewffy Emíil gróf, Festetich Tasziló herceg, Chorin Ferenc a csa­ládjával, Vigyázó Ferenc gróf, a Bohus bárók, Prónay Dezső báró fekete magyar ruhában. A karzati közönség is korán kezdett szállin­gózni. Elsőnek érkezett kék ruhában, fehér cipőben gróf Andrássy Gyuláné, akit a főren­dek közül többen üdvözöltek. Majd a főren­deknek uj csoportja érkezett: Béldy Ákos gróf, Teleky Sándor gróf, HadikéBarkóczy Endre gróf, Széchenyi Béla gróf, Harkányi Frigyes báró, Edelsheim-Gyulay Lipót báró, Üchtritz Zsigmond báró, Zichy Tivadar gróf ós mások. Féltizenegy órakor már egészen benépesült a folyosó és hangos volt a vitat­kozó csoportoktól. Egy csoportban jött néhány képviselő: Károlyi Mihály gróf, Károlyi József gróf, Eszterházy Mihály gróf, Benyovszky Mó­ric gróf, alkik erősen 'korteskedtek az ellenzék .számára. A kormány tagjai közül elsőnek Lukács László miniszterelnök érkezett, aki több fő­renddel beszélgetett. Azután jöttek a minisz­terek: Székely Ferenc, Beöthy László, Serényi Béla gróf, Hazai Samu és Jospovich. Tizen­egy órakor megszólalt az elnöki csengő és a főrendek besiettek az ülésterembe. (Kezdődik az ülés.) Csáky Ail'bin gróf az elnökn emelvényen a hivatalos iratokat intézi és közben a főren­dek nagy zsibomgással vitatkoznak. Egyszer­re aztán megszólal az elnöki csengetyü, hangja épen olyan halk, mint az ősz elnök szava. A zsibongás egy pillanatra elül és a főrendek figyelni kezdenek. Csáky Albin gróf a szokásos elnöki jelentéseket kezdi lemor­zsolni. Nagyobb mozgalom támad, mikor az elnök bemutatja a képviselőház átiratát Tisza Ist­ván grófnak elnöki megválasztásáról és ami­kor felolvasták" Tisza István gróf átiratát, amelyben jelenti, hogy a képviselőház a ki­rályi kéziratoknak a főrendiházhoz való át­küldése tárgyában a főrendek kívánságának megfelelőleg határozott. Tizenkettedfél órakor Csáky Albin gróf valamivel emelkedettebb hangon jelenti, hogy a képviselőháztól átirat érkezett azzal a köz­léssel, hogy a véderőjavaslatokat a képviselő­ház elfogadta és szives hozzájárulás végett megküldi a főrendiháznak. Hertelendy Ferenc jegyző felolvassa az egyesült főrendiházi bizottság jelentését a véderő javaslatokról szóló tárgyalás dolgában és tudatja, hogy az ellenzéki kisebbség a több­ség határozata ellen különvéleményt jelen­tett be. Csáky Albin gróf elnök: Ezennel megnyi­tom a tárgyalást és felszólítom a szónokokat, hogy jelentkezésük sorrendjében szóljanak hozzá a javaslathoz. (Dessewffy Aurél beszél.) Desseívffy Aurél gróf, a főrendiházi ellen­zék egyik vezére szólalt fel először. Mindig azon az állásponton volt, — úgymond — hogy a főrendiháznak nem szabad beavatkozni a képviselőház hatáskörébe és hogy a főrendi­ház nem gyakorolhat kritikát a képviselőház eljárása felett. Ez a felfogás áll arra az eset­re, ha a képviselőház a törvényhozás krité­riumainak megfelelőleg szavazza meg a tör­vényjavaslatokat. Amikor azonban azt látjuk, hogy a törvényhozás lényeges kritériuma mellőztetik, akkor szükséges, liogy a főrendi­ház ez ellen tiltakozzék. A miniszterelnök a főrendiház bizottsági ülésén annak a felfogásának adott kefejezést, hogy a képviselőház házszabályai nem tör­vény-, hanem csak statutum jellegűek. Azon­ban a házszabályokat mindig a törvény ki­egészítőjének tartották. Nem volna helyes, hogy annál a törvénynél, amelyet tizenhárom évi küzdelem után hoztak meg és amelyet a monarchia nagyhatalmi állása és a véderő 5 harcképessége szempontjából ő maga is szük­ségesnek tart, a törvényerejű szabályokat nem tartanák meg. Ez olyan precedens lehet, amelynek szomo­rú kövtekezményei lehetnek. Akadhat .egy el­nök, aki hasonló eljárással, az ellenzéki kép­viselőknek kivezetésével, kimondhatja, hogy Magyarország beolvasztassák a monarchiába. (Mozgás.) Akadhat olyan elnök, aki Hlyen módon Magyarország föklarabolását mon­datná Iki és akadhat olyan elnök, aki tetszés­szerinti választójogot, oktrojálhat a nemzetre, ugy, hogy a neki nem tetsző képviselőket ki­vezetteti. Maga a miniszterelnök a főrendiház bizott­sági ülésén hangoztatta, hogy a reparáeiótól nem zárkózik el. A miniszterelnök ez a kije­lentése elismeri tehát, hogy törvénysértés történt. Szükségesnek tartjuk mi (is, hogy a véderő javaslatokból mielőbb törvény legyen* de a reparáeiót most kívánom, nem pedig ak­kor, amikor a törvényéket a főrendiház elfo­gadta és a király szentesitette. Néhány nap elegendő a szükséges reparációhoz és azt hi­szem, három nap alatt megtörténhetik az, hogy a visszaküldött javaslatokat a képvise­lőház a házszabályok szerint letárgyalná és újból felkül'denó a főrendiházhoz. Az, hogy 234 képviselővel aláírattak egy ivet, hogy azok utólag hozzájárultak az elnök eljárásához, nem helyettesitheti a törvény szabályszerű elfogadását. Egy törvényjavas­latot harmadszori olvasásban ugyanaznap el­fogadni, mint az előző két olvasásban.. A mél­tóságos főrendeknek elfogadásra ajánlom következő határozati javaslatomat: (Határozati javaslat.) Köztudomásu tény, mit a képviselőház ve­lünk közölt jegyzökönyve Ls megerősít, hogy azon képviselőházi határozat, amelyiyel « véderőjavaslat el lett intézve, a jogszabályok kétségtelen megsértésével jött létre. Ezen ház­határozat, mint veszedelmes precedens az alkotmányosság szükségszerű kellékeivel nem bír, ennélfogva javaslom, hogy a törvényja­vaslat szabályszerű alkotmányos tárgyalás végett a képviselőházhoz küldessék vissza. (Szórványos éljenzés,) (A kormány mellett.) A második szánok Emuszt Kelemen volt­aki a javaslat mellett szólalt fel. beszéde köz­ben Csáky Albin gróf eltávozott az elnöki székből és Jósika Samu báró vette át az el­nöklést, mert az elnököt múló rosszullét fogta el. Emuszt beszélni kezdett,amikor Csáky gróf' elnök megakasztotta és felszólította Dessewffy Aurélt, hogy írásban is adja be indítványát. Dessewffy Aurél gróf arra hivatkozott, hogy indítványát a bizottságban is megtette, ott fekszik a Ház előtt, mint külön vélemény. Ennélfogva, szükségtelen azt külön is benyúj­tania. Csáky Albin gróf ezt a kijelentést tu­domásul vette. (Hogy tárgyalnak a főrendiházban.) Emuszt Kelemen bocsánatot ikért, hogy nem vette észre az elnök csengetését és to­vább beszélt. Ö — úgymond — már nyolc van esztendős, se hallása, se látása nem olyan jó, hogy mindenről jól tudna, tájékozódni. Hogy méglis felszólal, ezt azért teszi, mert lelkiis­meretére hallgatva, kész őrömmel elfogadja a véderő javaslatot. A királyt és a hazát egy aránt meg kell oltalmazni. Bünt követnénk e'l,. ha a véradót megszavazva, a győzelem eszközeiről nem gondoskodnánk. Tizenhárom esztendő mulasztását kell pótolni, ennélfogva minden percet meg kell- rakadni, hogy köte­lességünket teljesitíhessülk. Semmi olyan in­dítványt, ámely egy percig is késleltetné « javaslat elintézését, nem tehet magévá. Örömét nyilvánítja, hogy még életében megérte ézt a napot. A javaslatot elfogadja. (Élénk helyeslés.) • • (Hadik beszéde.) Ezután Hadig János gróf szólalt fel Des­sewffy indítványa hwAlett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom