Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-15 / 137. szám

4 DÉLMAGY ARORSZÁG 1912 junius 15. A véderőjavaslat Ausztriában. — Tart a rutén obstrukció. — (Saját tudósitónktól.) A véderőbizottságban tovább dul a rutének obstrukciója a véderőjavaslatok ellen. Ma délután fél öt órakor Leviczky Jenő dr kezdett beszelni s este kilenc órakor még javában szónokolt. Ekkor megindultak a tárgyalások a pártok között, bogy kompromisszummal vessenek véget a mai ülésnek, de az alkudozások eredménytelenek voltak és Leviczky bejelentette, bogy éjjel 11 óráig akar beszélni. Más pártbeliek közül is bőven voltak szónokok, Bacsinski rutén képviselő csak éjfél előtt került sorra. Bacsinsky átobstruálta az egész éjszakát. Hol lengyelül, hol németül, hol pedig ruténul beszélt és csodálatos szívóssággal tartotta ki a nehéz munkát. A bizottsági terem képe szokatlanul érdekes volt. A nagy csillárok, liogy-hogy nem, kialudtak, csupán néhány gyertya világította meg gyengén a termet, Az emelvényen az elnök, az alelnök és két jegyző ült, az emelvény alatt pedig Georgi bonvédelmi miniszter foglalt helyet. A bizottság tagjai közül esak néhány képviselő hallgatta a fáradhatatlan szónokot. A honvédelmi minisztert barátai haza akarták küldeni, de a miniszter kijelentette: — Katona vagyok, megmutatom, hogy én is itt tudok ülni addig, ameddig Bacsinsky beszél! Bacsinsky pedig beszélt fáradhatatlanul. Beszélt a véderőről, beszélt a nemzeti terhekről, a rutének bajairól és mindenről, ami eszébe jutott. Mikor egy-egy passzusnak végére ért, a teremben ülő néhány rutén képviselő tapsolni kezdett, hogy ezalatt az idő alatt a szónoknak ideje legyen lehörpinteni egy kis fekete kávét s aztán ujult erővel folytatni az obstrukció.t. A honvédelmi miniszter is folyton feketekávézott, csak néhány percre ment ki egy-egy cigarettát elszivní. Az éjszakai obsitrukciónak hire ment a várasba n is. Kíváncsi képviselők bementek hallgatni Bacsinskyt, aki minden képviselőt igy üdvözölt: — Jó reggelt, kedves képviselő ur! Aludt már? Miért nem megy aludni, vagy mulatni? No de nem baj, majd mulattatom én! Vagy nem hallotta eddigi beszédemet? Hát majd elmondom magának újra . . . És ezzel elölről kezdte a beszédét. Igy azután vagy négyszer-ötször különböző varriációkban elmondta kifogásait a véderőjavaslatok ellen. Már világos reggel lett, a szolgák eloltották a gyertyákat, az elnök fáradtan, álmois szemekkel ült helyén, de a Bacsinsky még mindig beszélt. Ülve szónokolt, néha kedélyesen motyogott, ugy hogy a körülötte ülők .sem hallották, majd felemelte hangját s igy takarékoskodott, mert megigérte, hogy délelőtt nem kell más obstrukciós szónokról gondoskodni. Már majdnem dél volt, mikor azzal végezte, hogy a véderő javaslatokat nem fogadja el. Pogatschnig elnök, aki fáradhatatlanul vezeti az obstrukciós ülést, föllélegzett, mikor a rutén obstrukciós szónok leült. El van tökélve, hogy ma egész nap és ha kell, egész éjjel az elnöki székben marad, mert abban bizik, hogy holnapra kifárad az obstrukció és a bizottság szavazhat a véderőjavaslatok fölött. A költségvetési bizottságban párhuzamosan tart az obstrukció és Wassilko a szonok. Bacsinsky obstrukciós 'beszéde után Fressel, majd Presich és Ekszner képviselők szólaltak föl. Az osztrák képviselőház igazságügyi bizottsága egyébként a katonai büntető perrendtartásra vonatkozó javaslatot ma délután változatlanul elfogadta. Elfogadták továbbá a 31-ik és 40-ik szakaszokat a módosítással együtt. Az ellenzék és a kormány között megindultak este a tárgyalások és valószínűleg ia békét fogják eredményezni. A stokholmi olimpiász. (Saját tudósitónktól.) Alig két hót múlva százhúsz magyar ifjú indul útnak.' Nehéz próbák kiválasztottjai 'Stockholmba mennek a né pék nagy csatájába, az ötödik modern ölimpiászra. Szembeszállanak az egész világgal, a jóik legjobbjaival, hatalmas, nagy, gazdag nemzetek válogatott daliáival. A lelkesedés lobogó lángja fogja őket kísérni utjukon. Heteken át izgatott lesz az ország, lesik, várják majd mindenfelé ,a győzelmet jelentő itáv)iratoikiait. (Különös nép vagyunk. Az álmák országában élünk. Küllőn magyar glóbust álmodunk magúinknak, amelyen mi vagyunk a legerősebbek s ileghaitalmiasabbak, csak akarnunk kell, miénk a .dicsőség. J.aj annak, aki azt meri mondani, hogy a rideg való könyörtelen kezekkel fog álmainkból fölrázni. Tekintsünk ezért végiig az olimpiász programján és állapítsuk meg a hideg kritika objektív szemüvegén, mi;t várhatunk. A kultuszminiszter képviselője azzal nyitotta meg .a magyar olimpiai bizottság működését, hogy ia kormány intenciói szerint csak lazdk lesznek ikiküldenidők, akiknek a győzelemre kilátásuk van. Ezt a programot . ,nem lehetett, nem is • lett volna szabad szó szerint betartani; Az odlimpiászmaik nemcsak az a célja, hogy ott győzelmeket, világbajnokságokat szerezzünk. Célja az is, hogy bemutassa a nagyvilágnak ia magyar testi kultúrát teljes egészében. Célja, hogy megmutassuk és magunk is meggyőződj iiinfc róla, minő helyet foglalunk el egyes sportokban a 'többi nemzetek között. Tornászaink becsületesen készülődtek munkájukra. A németek nem indulnak, egygyel kevesebb ellenfelük lesz. Hogy a Skandináv népekikel és .az olaszokkal szemben .győzni fognak, azt (bizonyára maguk se remélik. E sportban, mely ma még iskolai testnevelésünk alapja, a legtöbb a (tanulni valónk. Ha becsülettel megállják a helyüket, inem szorulnak taz utolsó helyökre, meg is tették kötelességüket. Evezős-sportunkat, az olimpiász .a lehető legrosszabb időben találja Eddig azzal büszkélkedtünk, hogy a .kontinensen mi evezünk a legjobban. Eredményékre fis hivatkozhatunk. A londoni olimpiász előtt még Angliában is nyertünk versenyt. .Most legerősebb egyesületünket .a belső viszály kettészakította, a belőle- kivált egyesület ismét kettészakadt. Atlétikánk állandó fejlődése mellett csak az lehet a bajunk, hogy külföldön még erősebbem fejlődik e' sport. Nemcsak .az nmeritealiak, angolok, svédeik, franciák, eddigi legyőzőink versenyeiről érkeznek hallatlanul nagy eredmények hírei, hanem állandóan több és több az ellenfelünk. Különösen ia finnek és a németek, akikkel ujabban még számolnunk kell. Ennek ellenére szépen meg fogjuk helyünket állani. Jó lesz a sprint-stafétánk. Jól fog súlyt dobni Mudin, gerelyt Koczán. Ez utóbbi, ha stílusa és formája nem ingadoznia folyton, még győzelmli reményekre is jogosított volna. Igy ia svédekkel és finnekkel szemben inem lehet reményünk. Ha Szathmáry megugória eddigi rekordját, rúdugrásban esetleg helyezve leszünk. Közép- és hosszutávolsági futásokban kevés keresni valónk van, sajnos, hogy .az eddig legerősebb sportunk, a magasugrás annyira lehanyatlott. DisZkoszban egyszer már nyertünk világbajnokságot. Diszkoszvetőink most is jók, de Stockholmban jobbak is lesznek nálunk. A pentatomt és dekatlont ia svédek teljesen magúiknak írták ki. Végleges döntést .atlétáink kiküldetésére a vasárnapi bajnokság fog nyújtani. Reméljük, hogy .az néhány kel-' iemes meglepetéssel is fog szolgálni. Az úszás, birkózás és vívás az a három sport, amely reményt nyújt arra, hogy hazánk zászlaja diadalmasan fog megjelenni a Stadion ormán. Az úszás völt főreményünk Londonban, de cserben hagyott rútul. Mindazáltal most ismét jogos reményekkel nézünk úszóink szereplése elé. Las-Torrés nemrég fölálilitobt világrekordja 400 méterre 5 p. 28.2 mp. jogossá teszi .a reményt, hogy .a 400 métert megnyerjük. Ha az ausztráliai Longworth győzni akiar, ennél jobb világrekordot kell fölállítania. A négyszer kétszáz méteres stafétának LasTorres, Kenyéri és Zachár személyében máris van három nagyszerű tagja. Ha Halmay indul negyediknek, akkor a londoni elmaradt győzelmet ezúttal is megszerezhetik. A mellúszásban Doniján, ia háton úszásban Bárányi helyezésekre tarthatnak igényt. Toidi sajnos, nem indul. A birkózók ia legnagyobb reményekikel néznek Stockholm elé. A vivás terén a papírforma szerint sem .az egyéni kard, sem ia ikardcsapat el nem vitatható tőlünk. Mindezeket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy inem állunk rosszabbul, minit London előtt. Ha megsegít ia magyarok istene, ismét hozhatunk haza két-három világbajnokságot. Kőbányán Szent Bertalan éjszakája. — Egy rendőr vérengzése. — (Saját tudósitónktól.) Borzalmas vérengzés színhelye volt szombatról vasárnapra virradó éjszaka Budapest gyárvárosa. Kőbányáinak legkülsőbb részén, .amelyet a munkásság No. 6-n/ak nevez, mert a hatos számú őrházzal végződik, e kormos és füstös munkáskiaszárnyákba, amelyek ia Kerámiai részvénytársaság száz'tiizhoildas területén épültek, egy tébolyodott vagy részeg rendőr, vagy katona tört be és az alvó munkásnép között valóságos Szent Bertalan éjszakát rendezett. A munkások nagyrésze nem magyar ineber, többnyire itótok .és lengyelek, .akik' olyan elszigetelve élnek, mintha az óceánon tui .telepeditek volna meg. Ezeknek nem jutott eszükbe panaszkodni és különben a szavukat sem értök. Az egész környék a példátlan gaztett elkövetésével Bédy Eerenc rendőrt vádolja. E pillanatban hallgatták ki a sebesülteket és a szemtanukat, még nem tudjuk, hogy ia vád igaz-e, mégis jellemző, hogy rendőrt gyanusitanak. Az eset pedig rövidesen és ridegen ez: Szombatról vasárnapra virradó éjszaka a kerámiai gyár munkásházak földszinti hálótermébe, ahol vagy negyven munkás aludt szalmazsákokon és a földön, éjfél utón egy órakor egy magas termetű férfi egyenruhában, kezében kivont karddal, .beugrott az ablakon. Ezt kiáltotta: — Ma éjszaka nagy temetés lesz! A hálál fiai vagytok mindi És kivont karddal az alvóknak támadt. Iszonyú kaszabolóst vitt véghez. Akiit ért, azt egész életére megnyomorította. Igy rendkívül súlyosan megsebesültek: Thaisz Kázmér harmincnégy éves kerámiai munkás. A bálkeze fejét vágta le. A Szent Iisttván-kórkázba vitték, .ahol .amputálni kel.létt. Alexy Béla negyvenegy éves napszámos. A hátán szúrta meg és a fején vagdalta össze. Roskpvits Károly huszonhat éves napszámosnak két ujját tőből vágta le s a karján sebesítette meg. Wollák Mihály negy ven éves gyáfii munkás vállát roncsolta szót. Ebben a vád, tébolyodott vérengzésben öly erővel sújtott valakire, hagy a kard a padlóiba akadt és kiesett ia gyilkos kezéből. Erre revolvert vett elő és la térden állva könyörgő asszonynépre fogta. — Ha nem kerítik elő a kardomat, ugy revolverrel lövök agyon mindenkit! A munlkásháiz kapusáuák fia, Janzelm József, gyufát gyújtott s igy egy szalmazsák alól előkerült a véres kard. Az emberek egybehangzó vallomása szerint .a .kord rendőrikard volt, az éjszakai hóhér pedig közrendőr, a harminchatos számú őrszobából. A vérükben fetrengő szerencsétlen munkásokat csák reggel szállították a mentők a Szent Istvánkórházba, a könnyebben sérült munkásokat,