Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-02 / 127. szám

1912 junius 2. DÉLMAGYARORSZÁQ 5 válópert Butovics ellen azon az alapon, hogy jérje benső viszonyt folytat gyermeke nevelő­nőjével. A szentpétervári konzisztórium helyt adott a keresetnek s csakugyan el is válasz­totta a házastársakat. A képviselőház ülése. — Kossuth és Lukács nyilatkozata. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőház iilése iránt kezdetben igen csekély érdek­lődés mutatkozott: a jobb- és baloldali padsorok egyaránt tátongtak az üresség­től, amikor Tisza István gróf megnyitotta az iilést. Az elnök első bejelentése az volt, Kossuth Ferenc a napirend előtt föl akar szólalni. S amikor Kossuth beszélt, akkor kezdődött a mérsékelt izgalom. Amikor pedig-fölállott Lukács miniszterelnök és válaszolt az ellenzéki határozatra, akkor izgalmas volt a hangulat, mert megsejtet­ték az embereik, hogy a béke ügye nincs is olyan nagyon rendben és liogy a kormány most már nem tétovázik, hanem gyorsan, határozottan sakkot ad és mattot — a mai lehetetlen állapotoknak. Az ülésről ez a tudósítás szól: Tisza István gróf elnök negyed tizenegy óra után öt perccel nyitja meg az ülést. — Jelentem a tisztelt Háznak, — úgymond - hogy szerdai bejelentésemhez képest érint­kezésbe léptem a pártokkal s az lett a meg­állapodás, bogy a Ház tagjai 20—20 koronát ajánlanak föl az árviz és az utcai harc káro­sultjainak. Ez a határozat természetesén nem kötelező. (Helyeslés.) Hegedűs Kálmán előadó bemutatja ezután Lukács László és Sztranyovszky Sándor kép­viselői megbízólevelét; a Ház ia szokásos fen­tartáissal igazolt képviselőnek jelentette kii mindkettőjüket. Ezután Lukács Lászlót, Sztranyovszky Sán­dort és Návay Lajost (az elnökségről történt lemondása következtében) az osztályokba so­rolták. INTERPELLÁCIÓK. Szász Károly jegyző bejelenti, bogy az in­terpellációig könyvbe a következő uj interpel­lációkat jegyezték be: Ivánka Imre a vidéki pénzintézetek válsága, dolgában a pénzügyminiszterhez. Nóvák János az állatorvosi vizsgálatoknál tapasztalt visszaélések miatt a. földművelés­ügyi miniszterhez. Lovászy Márton Bosznia hovatartozása •tárgyában, az osztrák Reichsrathban folyó tárgyalásokkal kapcsolatban, a niiniszterel­nöklhöz. Jaczkó Pál a válságba jutott vidéki pénz­intézetek állami segítése tárgyában a pénz­ügyminiszterhez. Tisza István elnök javasolja, hogy az inter­pellációk megtételére félegykor térjenek át. A Ház egyhangúlag elfogadja az elnök javaslatát. AZ ELLENZÉKI ELŐTERJESZTÉS. Az elnök: Kossuth Ferenc engedelmet kért tőlem, hogy a napirend előtt felszólalhasson. Az engedelmet megadtam. (Helyeslés.) Öt il­leti a szó. (Halljuk! Halljuk!) Kossuth Ferenc: A szövetkezett ellenzék nevében szólal fel. A nemzet és király között a véderő kérdésében hosszabb idő óta vita van. Már egy esztendő óta folyik a véderő­javaslat ellen való harc s mindenki érzi már elodázhatatlan szükségét annak, hogy a hom­loktérben levő nagy kérdés, a véderő és a választójog megoldassák. A szövetkezett, el­lenzék, amelynek a nevében mpst beszél, e cél érdekében keresett bé'kea lapot, amelyet most az ország színe elé terjeszt. Az ország ellenségei tömörülnek, Ausztriában megtá­madják mái*'-a magyar közjogot; őszintén kell kívánnia a békét, az egész magyarság egye­sülését. A szövetkezett ellenzék választójogi' meg­oldása ez: A VÁLASZTÓJOG. 1. A választód jogosultság alapja az értelmi cenzus, a hat elemi iskola elvégzése. A kor­mány utasittatiik, hogy záros batáridő alatt megfelelő számú népiskolát állítson fel. A jövőben a választói jog alapja, az ingyen ki­szolgáltatott népiskolai bizonyítvány lesz; a magyar nyelv kötelező tanítása megvalósí­tandó az egész vonalon, ugy, hogy az irni­olvasni tudás igazolása egyúttal a magyarul Írás-olvasás igazolására lesz. Az ellenzék terve tehát teljes mértékben kielégíti a hazafiság követelményeit. 2. Akii az utóbbi öt év alatt az eddigi jogon valamely névjegyzékben benne volt, választói jogát megtartja, rnig régi jogalapja meg­marad. 3. Választójoggal bír aztán: aki 10 éve ma­gyar állampolgár, 24 éves, 1 éve lakik a köz­ségben, irnii és olvasni tud, egy szoba-kony­hás lakása van, a betegsegitő-pénztárnak, vagy a társládának két évi időből legalább egy évig tagja volt. Akiit a magyar ellen iz­gatás miatt elitéltek 10 évre, visszaesés esetén örökre elveszíti aktív és passzív választói jo­gosultságát. 4. A szavazás nagyközségenkiint és körze­tenkint történik, a választási eljárásról a királyi bíróságok jegyzőkönyvet vesznek fel. Ez a választás tisztasága végett van. Megszű­nik az obstrukció lehetősége is, ha a válasz­tás eredményét .meghamisitani nem lehet. 5. A szavazás bitkos városokban, a 15 ezer lakosú nagyközségekben, valamint ott, hol a 24 éves lakosság 60 százaléka irni-olvasni tud. 6. A választási költségek, fuvardíj, élelme­zés, jelvények és tollak eltörlendők. 7. A súlyosabb választási visszaélések fog­házzal bűntetteknek. A választási bíráskodás­ra külön bíróság állitandó föl, a törvényhozás külön intézkedésével. Kossuth Ferenc ezután felolvassa a szövet­kezett ellenzéknek a véderőre vonatkozó meg­állapodását, mely igy hangzik: A VÉDERŐ. A szövetkezett ellenzék a véderőjavaslato­kat jelen formájában nem tartja elfogadható­nak, mert azok a nemzet törvényes igényeit nem elégítik ki s mindaddig, amiig a véderő­javaslat közjogi sérelmei ki nem hagyatnak, addig nem mellőzheti a véderőjavaslat ellen a kivételes parlamenti fegyverek alkalmazá­sát. A szövetkezett ellenzék azonban nem gá­tolná meg olyan javaslat elfogadását, mely a két éves szolgálati időt hozná be és a jelen­legi véderőjavaslat szociális előnyeit érvény­be helyezi. (A tervezet felolvasása után Kossuth Ferenc még azt mondta, hogy a legmelegebben kéri a kormányt, hogy vegye ezeket fontolóra, inert legfőbb ideje, hogy a béke helyreálljon. A MINISZTERELNÖK VÁLASZA. Lukács László miniszterelnök: Tisztelt kép­viselőház! (Halljuk! Halljuk!) Én ez alka­lommal csak arra kivánok szorítkozni, hogy Köszönetemet fejezzem ki Kossuth Ferenc tisztelt képviselőtársamnak az előterjeszté­séért, amelyben az ellenzéki pártok állás­pontját itten előttünk körvonalozni szíves volt. És, habár volná már első hallásra is egy pár észrevételem azokkal szemben, amik az előterjesztésben — különösen pedig az elő­terjesztés bevezető neszében — foglaltatnak, mindazáltal sem a helyzet komolyságával, sem a tárgy fontosságával nem tartanám ösz­szeegyeztetheiőnek, ha én ebben a nagyfon­tosságú kérdésben azonnal állást akarnék foglalni és a kormány álláspontját azonnal első hallás után akarnám itt precizározni. (Helyeslés jobbról.) Ezért csak annyit kivánok megjegyezni, hogy elkerülendő miinden időveszteséget, ón a lehető legrövidebb idő alatt kötelességemnek fogom tartani a kormány álláspontját az itt hallottakkal szemben precirozova, igen tisz­telt képviselőtársamnak és természetesen a nagy nyilvánosságnak is tudomására hozni. Ez a körülmény azonban semmiesetre sem fogja hátráltatni a parlamentnek működését, mert hiszen, amint méltóztatnak tudni, sok sürgős és fontos teen dőnk van és már junius hónapban vagyunk és miután az én óhajtá­som az volna, bogy legalább ebben az évben a tisztelt képviselő urak egy megfelelő nyári szünetet élvezzenek — ós azt liiszem, ebben a tekintetben az én óhajtásom mindnyájunk óhajtásával találkozik: ennek következtében minden időveszteséget kerülnünk kell; sür­gősen hozzá kell fognunk az előttünk álló föl­adatok megoldásához és azért talán nemcsak a normális, hanem szemben még egy fokozot­tabb tevékenységet is kénytelenek leszünk kifejteni, bogy elérjük azt a célt és teljesít­sük azt a föladatot, amely reánk hárul, mert hiszem azt, hogy pontosan és lelkiismeretesen teljesítsük ezeket a reánk háruló föladatokat, az ország és a választóközönség teljes joggal megvárhatja. (Helyeslés.) Én tehát semmi­esetre sem fogom késleltetni az ügyek mene­tét és ismétlem, a legrövidebb idő alatt haj­landó vagyok az érdemleges választ meg­adni. (Élénk helyeslés jobbról és a középen. Éljenzés és taps balfelől.) A VÉBERÖ-VITA. A Ház ezután áttért a napirendre: a véderő­vita folytatására; Ostffy Lajos Kossuth-pártl mondott nagy, csaknem két óra hosszáig tartó beszédet, melyet azonban csak igen kevesen hallgattak. Beszéde közben citátumokat is ol­vasott föl, amiért az elnök rászólt, hogy ne untassa a Házat. — Halljuk! Halljuk! — szólt közbe Rákosi Viktor. Minket érdekel! Az elnök figyelmeztette a közbeszólót, hogy az elnök kijelentéseire nem szabad megjegy­zést tenni. — Nézet dolga, — folytatta Rákosi — csak azt akarom mondani, hogy minket nem untat. — Rendreutasítom! — kiáltott az elnök, •miire Rákosi kiment a teremből, ami a jelen esetben annyit jelentett, hogy kiment a hall­gatóság egy negyedrésze. Ostffy azonban ezzel mátsem törődve, vé­gezte munkáját egész egy óráig, amikor az in­terpellációkra tért át a Ház. INTERPELLÁCIÓ. Nóvák János interpellált a hódmezővásár­helyi állatvásár dolgában. A jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés vé­get ért. • A kormány és az ellenzék föltételei. — Lukács miniszterelnök nyilatkozata. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőház mai ülésén Kossuth Ferenc a szövetkezett ellenzéki pártok nevében előterjesztette azokat a föltételeket, amelyek alapján haj­landók a parlamenti és politikai békére. E békeföltételek egyrészt a választói reform­ra, másrészt a véderőre vonatkozaak. Kossuth pontonkint fölolvasta azt a vá­lasztójogi tervezetet, melyet az ellenzéki pártok elfogadtak, s amely végeredményé­ben két millió négyszázezerre emelné föl a választók számát. A véderőreform dol­gában ugy fejezte ki az ellenzéki pártok álláspontját, hogy amennyiben a kormány ragaszkodik a végleges megoldáshoz, az ellenzék föntartja ezzel szemben azokat a nemzeti követeléseket, melyeket a Héder­váry-konnánnyal szemben már formulá­\

Next

/
Oldalképek
Tartalom