Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-02 / 127. szám

1912 junius 2. DÉLMAGYARORSZÁQ 5 válópert Butovics ellen azon az alapon, hogy jérje benső viszonyt folytat gyermeke nevelőnőjével. A szentpétervári konzisztórium helyt adott a keresetnek s csakugyan el is választotta a házastársakat. A képviselőház ülése. — Kossuth és Lukács nyilatkozata. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőház iilése iránt kezdetben igen csekély érdeklődés mutatkozott: a jobb- és baloldali padsorok egyaránt tátongtak az ürességtől, amikor Tisza István gróf megnyitotta az iilést. Az elnök első bejelentése az volt, Kossuth Ferenc a napirend előtt föl akar szólalni. S amikor Kossuth beszélt, akkor kezdődött a mérsékelt izgalom. Amikor pedig-fölállott Lukács miniszterelnök és válaszolt az ellenzéki határozatra, akkor izgalmas volt a hangulat, mert megsejtették az embereik, hogy a béke ügye nincs is olyan nagyon rendben és liogy a kormány most már nem tétovázik, hanem gyorsan, határozottan sakkot ad és mattot — a mai lehetetlen állapotoknak. Az ülésről ez a tudósítás szól: Tisza István gróf elnök negyed tizenegy óra után öt perccel nyitja meg az ülést. — Jelentem a tisztelt Háznak, — úgymond - hogy szerdai bejelentésemhez képest érintkezésbe léptem a pártokkal s az lett a megállapodás, bogy a Ház tagjai 20—20 koronát ajánlanak föl az árviz és az utcai harc károsultjainak. Ez a határozat természetesén nem kötelező. (Helyeslés.) Hegedűs Kálmán előadó bemutatja ezután Lukács László és Sztranyovszky Sándor képviselői megbízólevelét; a Ház ia szokásos fentartáissal igazolt képviselőnek jelentette kii mindkettőjüket. Ezután Lukács Lászlót, Sztranyovszky Sándort és Návay Lajost (az elnökségről történt lemondása következtében) az osztályokba sorolták. INTERPELLÁCIÓK. Szász Károly jegyző bejelenti, bogy az interpellációig könyvbe a következő uj interpellációkat jegyezték be: Ivánka Imre a vidéki pénzintézetek válsága, dolgában a pénzügyminiszterhez. Nóvák János az állatorvosi vizsgálatoknál tapasztalt visszaélések miatt a. földművelésügyi miniszterhez. Lovászy Márton Bosznia hovatartozása •tárgyában, az osztrák Reichsrathban folyó tárgyalásokkal kapcsolatban, a niiniszterelnöklhöz. Jaczkó Pál a válságba jutott vidéki pénzintézetek állami segítése tárgyában a pénzügyminiszterhez. Tisza István elnök javasolja, hogy az interpellációk megtételére félegykor térjenek át. A Ház egyhangúlag elfogadja az elnök javaslatát. AZ ELLENZÉKI ELŐTERJESZTÉS. Az elnök: Kossuth Ferenc engedelmet kért tőlem, hogy a napirend előtt felszólalhasson. Az engedelmet megadtam. (Helyeslés.) Öt illeti a szó. (Halljuk! Halljuk!) Kossuth Ferenc: A szövetkezett ellenzék nevében szólal fel. A nemzet és király között a véderő kérdésében hosszabb idő óta vita van. Már egy esztendő óta folyik a véderőjavaslat ellen való harc s mindenki érzi már elodázhatatlan szükségét annak, hogy a homloktérben levő nagy kérdés, a véderő és a választójog megoldassák. A szövetkezett, ellenzék, amelynek a nevében mpst beszél, e cél érdekében keresett bé'kea lapot, amelyet most az ország színe elé terjeszt. Az ország ellenségei tömörülnek, Ausztriában megtámadják mái*'-a magyar közjogot; őszintén kell kívánnia a békét, az egész magyarság egyesülését. A szövetkezett ellenzék választójogi' megoldása ez: A VÁLASZTÓJOG. 1. A választód jogosultság alapja az értelmi cenzus, a hat elemi iskola elvégzése. A kormány utasittatiik, hogy záros batáridő alatt megfelelő számú népiskolát állítson fel. A jövőben a választói jog alapja, az ingyen kiszolgáltatott népiskolai bizonyítvány lesz; a magyar nyelv kötelező tanítása megvalósítandó az egész vonalon, ugy, hogy az irniolvasni tudás igazolása egyúttal a magyarul Írás-olvasás igazolására lesz. Az ellenzék terve tehát teljes mértékben kielégíti a hazafiság követelményeit. 2. Akii az utóbbi öt év alatt az eddigi jogon valamely névjegyzékben benne volt, választói jogát megtartja, rnig régi jogalapja megmarad. 3. Választójoggal bír aztán: aki 10 éve magyar állampolgár, 24 éves, 1 éve lakik a községben, irnii és olvasni tud, egy szoba-konyhás lakása van, a betegsegitő-pénztárnak, vagy a társládának két évi időből legalább egy évig tagja volt. Akiit a magyar ellen izgatás miatt elitéltek 10 évre, visszaesés esetén örökre elveszíti aktív és passzív választói jogosultságát. 4. A szavazás nagyközségenkiint és körzetenkint történik, a választási eljárásról a királyi bíróságok jegyzőkönyvet vesznek fel. Ez a választás tisztasága végett van. Megszűnik az obstrukció lehetősége is, ha a választás eredményét .meghamisitani nem lehet. 5. A szavazás bitkos városokban, a 15 ezer lakosú nagyközségekben, valamint ott, hol a 24 éves lakosság 60 százaléka irni-olvasni tud. 6. A választási költségek, fuvardíj, élelmezés, jelvények és tollak eltörlendők. 7. A súlyosabb választási visszaélések fogházzal bűntetteknek. A választási bíráskodásra külön bíróság állitandó föl, a törvényhozás külön intézkedésével. Kossuth Ferenc ezután felolvassa a szövetkezett ellenzéknek a véderőre vonatkozó megállapodását, mely igy hangzik: A VÉDERŐ. A szövetkezett ellenzék a véderőjavaslatokat jelen formájában nem tartja elfogadhatónak, mert azok a nemzet törvényes igényeit nem elégítik ki s mindaddig, amiig a véderőjavaslat közjogi sérelmei ki nem hagyatnak, addig nem mellőzheti a véderőjavaslat ellen a kivételes parlamenti fegyverek alkalmazását. A szövetkezett ellenzék azonban nem gátolná meg olyan javaslat elfogadását, mely a két éves szolgálati időt hozná be és a jelenlegi véderőjavaslat szociális előnyeit érvénybe helyezi. (A tervezet felolvasása után Kossuth Ferenc még azt mondta, hogy a legmelegebben kéri a kormányt, hogy vegye ezeket fontolóra, inert legfőbb ideje, hogy a béke helyreálljon. A MINISZTERELNÖK VÁLASZA. Lukács László miniszterelnök: Tisztelt képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Én ez alkalommal csak arra kivánok szorítkozni, hogy Köszönetemet fejezzem ki Kossuth Ferenc tisztelt képviselőtársamnak az előterjesztéséért, amelyben az ellenzéki pártok álláspontját itten előttünk körvonalozni szíves volt. És, habár volná már első hallásra is egy pár észrevételem azokkal szemben, amik az előterjesztésben — különösen pedig az előterjesztés bevezető neszében — foglaltatnak, mindazáltal sem a helyzet komolyságával, sem a tárgy fontosságával nem tartanám öszszeegyeztetheiőnek, ha én ebben a nagyfontosságú kérdésben azonnal állást akarnék foglalni és a kormány álláspontját azonnal első hallás után akarnám itt precizározni. (Helyeslés jobbról.) Ezért csak annyit kivánok megjegyezni, hogy elkerülendő miinden időveszteséget, ón a lehető legrövidebb idő alatt kötelességemnek fogom tartani a kormány álláspontját az itt hallottakkal szemben precirozova, igen tisztelt képviselőtársamnak és természetesen a nagy nyilvánosságnak is tudomására hozni. Ez a körülmény azonban semmiesetre sem fogja hátráltatni a parlamentnek működését, mert hiszen, amint méltóztatnak tudni, sok sürgős és fontos teen dőnk van és már junius hónapban vagyunk és miután az én óhajtásom az volna, bogy legalább ebben az évben a tisztelt képviselő urak egy megfelelő nyári szünetet élvezzenek — ós azt liiszem, ebben a tekintetben az én óhajtásom mindnyájunk óhajtásával találkozik: ennek következtében minden időveszteséget kerülnünk kell; sürgősen hozzá kell fognunk az előttünk álló föladatok megoldásához és azért talán nemcsak a normális, hanem szemben még egy fokozottabb tevékenységet is kénytelenek leszünk kifejteni, bogy elérjük azt a célt és teljesítsük azt a föladatot, amely reánk hárul, mert hiszem azt, hogy pontosan és lelkiismeretesen teljesítsük ezeket a reánk háruló föladatokat, az ország és a választóközönség teljes joggal megvárhatja. (Helyeslés.) Én tehát semmiesetre sem fogom késleltetni az ügyek menetét és ismétlem, a legrövidebb idő alatt hajlandó vagyok az érdemleges választ megadni. (Élénk helyeslés jobbról és a középen. Éljenzés és taps balfelől.) A VÉBERÖ-VITA. A Ház ezután áttért a napirendre: a véderővita folytatására; Ostffy Lajos Kossuth-pártl mondott nagy, csaknem két óra hosszáig tartó beszédet, melyet azonban csak igen kevesen hallgattak. Beszéde közben citátumokat is olvasott föl, amiért az elnök rászólt, hogy ne untassa a Házat. — Halljuk! Halljuk! — szólt közbe Rákosi Viktor. Minket érdekel! Az elnök figyelmeztette a közbeszólót, hogy az elnök kijelentéseire nem szabad megjegyzést tenni. — Nézet dolga, — folytatta Rákosi — csak azt akarom mondani, hogy minket nem untat. — Rendreutasítom! — kiáltott az elnök, •miire Rákosi kiment a teremből, ami a jelen esetben annyit jelentett, hogy kiment a hallgatóság egy negyedrésze. Ostffy azonban ezzel mátsem törődve, végezte munkáját egész egy óráig, amikor az interpellációkra tért át a Ház. INTERPELLÁCIÓ. Nóvák János interpellált a hódmezővásárhelyi állatvásár dolgában. A jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés véget ért. • A kormány és az ellenzék föltételei. — Lukács miniszterelnök nyilatkozata. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőház mai ülésén Kossuth Ferenc a szövetkezett ellenzéki pártok nevében előterjesztette azokat a föltételeket, amelyek alapján hajlandók a parlamenti és politikai békére. E békeföltételek egyrészt a választói reformra, másrészt a véderőre vonatkozaak. Kossuth pontonkint fölolvasta azt a választójogi tervezetet, melyet az ellenzéki pártok elfogadtak, s amely végeredményében két millió négyszázezerre emelné föl a választók számát. A véderőreform dolgában ugy fejezte ki az ellenzéki pártok álláspontját, hogy amennyiben a kormány ragaszkodik a végleges megoldáshoz, az ellenzék föntartja ezzel szemben azokat a nemzeti követeléseket, melyeket a Héderváry-konnánnyal szemben már formulá\