Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-18 / 115. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG 1912 május 18. 'délután megindult a státus összeállításának a munkája. A bank tisztviselőinek a közre­működésével Vajda Lajos, -a Szegedi Taka­rék- és Hitelbank helyettes igazgatója, Szil­per Dezső, a Szeged-Csongrádi Takarék­pénztár főtisztviselője és Weil Ignác, a Sze­>gadi Kereskedelmi- és Iparbank levelezője végzik a státus megállapításának a munka­iját. Ez a munka több napig eltart. Tragédiák zárójeienete. — Érdekes hagyatékok. — '(Saját tudósitónktól.) Két nevezetes tra­gédia epilógusát ismertetjük most. A kül­földi világlapok tengeréből halásztuk ki a 'dupla birt, amelynek első részét a „Daily iNews", a másodikat pedig a „Le Journal" közli. A főszereplőik véletlenül közös tragi­kum sorsában találkoztak: ;a vizbe tót mind a kettő. És haláluk után sem szűnt meg a tragikum; az egyiknek feleségét, a másik­nak a férjét üldözi. Astor János Jakab és lharUelme Ginette az ismertnevü szereplök. !Az an.er;ilkai nvillárdos JudKialevőeü a „Tita­nic"-kel pusztult el, a párisi színésznő pedig imiég tavaly július 26-án egy rajnai hajóról került a folyó mélyébe és most a hagyaté­kuk ad alkalmat furcsa érdekességü reflek­sziékra. Astor végrendeletét pár nappal ezelőtt bontották fel Newyorkban — amint rövid kábeltávirat már jelezte — és főkép a fiatal özvegyre vonatkozó rendelkezések szenzá­ciós témául szolgálnak az amerikai (hig'h Hié­nák. Astornét valósággal örök özvegységre iitéli a testamentum. A fiatal asszony, aki­nek szépsége á legfinomabb Gibson-képek­•kel vetekszik, tavaly került az általános ér­deklődés homlokterébe, amidőn Astor ezre­des hirtelen nőül vette. A milliárdos két esztendővel előbb vált el az első feleségétől s ép betöltötte az ötvene­dik évét, amikor hire keit, hogy oltárhoz ve ize ti a tizenkilenc esztendős, hódító szépségű iwiss Madeleine La Force-t. A íiir bizonyos fokú konsíernációt keltett a „négyszázak" elitje, a sajtó és a nagyközönség sorában is. IMaga a papság határozottan ellene volt a frigykötésnek és akadtak oly'an érdekeltek, akik erőszakkal igyekeztek megakadályozni a házasságot. De az energikus vőlegény le­győzte az intrikát és ellenkezést; fölkereste az egyik disszidált szekta papját, aki szépen összeadta a miss-szel s a falt aecompli-vel szemben már senki sem boldogulhatott. Most :a végrendelet ujabb pletyka-anyagot liferál azoknak, akik a cseppet se népszerű ezredes 'dolgait firtatják. Az elhunyt özve­gyére a következőket testálta: huszonöt millió korona kamuitait, ,a ritka könyvekkel, képekkel, szobrokkal és egyéb műkincsekkel zsúfolt Csodapalota élvezeti jogát, továbbá ötszázezer koronáit készpénzben, végül pedig a lovait, fogatait és automobiljait. S ezekről valóban érdemes külön is említést tenni, ímert páratlanul nagy értéket reprezentálnak. {Jellemző, hogy amikor a Fiifth Avenuen levő palotában Astor soupert adott és minden vendégét saját ekvipázsain iés autóin vitette haza, valaki megkérdezte tőle: — Hány gépkocsija van, mister Astor? — Nem tudom biztosan,—felelt a milliár­dos — ide ha jól emlékszem, hatvanöt áll most a garázsomban. Mind a sok raíffináltan összeszerzett hol­mit csak használatra kapja Astorné és csu­roán ad'dig, amig özvegyen marad. Ha meg­hal, vagy újra férjihez megy. az egész ha­gyaték az AsitorcsuIádra száll. A férjről, aki életfogytiglan Való özvegy­ségre ítélte a viruló fiatal asszonyt, nem va­Jiami szimpatikusán beszél most egész New­york. Pe ,a bajos özvegy Ínséget ép nem fog szenvedni solhía. Megóvja ettől az éviára­déka. A házasságuk előtt nagyösszegü ho­zojránvt biztosított számára Astor; beszéli PéK 9.000.0(10 usqut; -25/0(10.(100 koronáról, csakhogy annyira bonyolult" és zavaros az erre vonatkozó irat, hogy kinos pör is tá­madhat belőle. Az örökség dolgának végle­ges rendezése előtt 900.000 korona apanázst utalnak ki az özvegynek. A végrendelet má­sodik klauzulája ugy szól, hogy ha Astorné gyermeket szül, tizenöt millió koronát el­vesznek a huszonöt millióból és a gyermek­nek adják ki huszonegy éves korában. Hu­szonöt milliót kap miss Műméi, aki Astor első házasságától való és a vagyon „mara­dékát", amelyet négy-hétszáz millió koro­nára becsülik, a szintén első házasságából származó fia, WiUktm Vincthl fogja meg­kapni a nagykorúsága napján. Ez a fiatal­ember most a Harvard-egyetem növendéke, öt hónappal fiatalabb a mostohaanyjánál és az idei novemberben éri iel a nagykorúságát. Még csak nyolcszázezer koronáról intéz­kedett külön a tengerbe tót milliárdos. Eb­ből mindössze száznegyvenezer koronát ha­gyott közcélokra, a newhampshieri gimná­ziumnak. Barátai négyszázötvenezer, alkal­mazottai, szolgái kétszázezer koronát fog­nak kapni. Az első 'feleségéről egyetlen szóval sem tesz említést Astor ezredes, de már á válás­kor kétszázötvenezer korona penziót bizto­sított számára. Jellemző aztán, hogy a vég­rendelet három végrehajtójával, akik törvé­nyes illeték gyanánt négy-négy milliót kap­nának, Astor előzetesen kiegyezett négy­százezerben . . . A másik hagyatéki ügyben bírósági dön­tést provokáltak. Lantelme, a szajnaparti publikum! „édles kis Gineíte"-je, ugy látszik, sokáig nemi marad még nyugton a sírjában. Először azzal vádolták férjét, az exentrikus milliomost, hogy a vizbe fojtotta ezt a má­sodik nejét s az lextamálást is provokálták. Edwwés panaszára nemrég súlyosan elitél­ték 'a rágalmazókat. Most pedig a korán el­pusztult színésznő anyja került összeütkö­zésbe Edw a rds-szal. Madame Lantelme, akit a polgári életben Fassev-mk hívnak, köve­teli, hogy mindlent nyilvános árverésre bo­csássanak, ami a Ginétte magántulajdona volt: a bútort, ruhát, műtárgyaik és éksze­rek tömegét. A te'gyülő pénzlt a maga is két •leánya szánára kéri. Az egyik Brüsszelből, a másik Berlinből csatlakozott a keresethez, amelynek dolgában most furcsa egyfezség kötődött. Edwardk nemi ellenzi már az árverést ,s a biró ki is tűzte ennek a terminusát, még pe­dig november második felére. Ez a biró jól ism eri Pálrist és lakóit. A kései terminust azzal okolja meg, hogy az esetleges reflek­tánsok, kivált a parisienne-k addig nem tér­nék vissza kellő számmal a nyári üdülésből: ha n ár árverés lesz, minél többet jövedel­mezzen. Biztosra veszik, hogy nagy vetél­kedés támad a hires iziésü színésznő emlék­tárgyaiért. 1 SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. ""Szombaton A hálál küszöbén, szomorújá­ték és Hattyuvér, mesejáték. (Az Uj Színpad vendégjátélka,) Vasárnap délután A kis gróf, operett, Vasárnap asite az Uj Színpad búcsúelőadá­sa: Kárpáti kaland. Irta Krúdy Gyula. Ep­hesnsi özvegy. Irta Vámos Árpád. Irodalom. Irta Schnitzler Artúr. Az Uj Színpad második estje. Minden szegedinek meg kellene nézni az Uj Szánpad előadásait. Hogy azután összehason­lítást (tegyenek, mi a különbség a szegedi szín­társulat színészete ós az Uj Színpad gárdája között. Végre élvezhettünk olyan előadást, melyben minden külső ós 'belső stílusos, me­lyet összjáték emel abba a régióba, hol min­dent a Művészet örökzöldje szinesit. Di­cséret és diadal az Uj Színpadnak, főként az ' igazgaté-rendetójének, Bárdos Artúrnak, ki eddigi ciklusával is maradandó érdemet szer­zett a magyar színészet történetében. Heyermans és Mirbeau egy-egy 'darabját játszották péntek estéjén. A Mari: tipikusan Heyernmns-<mü. Reális, verista, — kizáróla­gosan ilyen. Ez az iró betetőzte azt az áram­latot, melyet Hauptmann és Gorkij zuditot­tak a színpadon világgá. És Heyermans nem is ujitó, hanem igazoló. Most pedig, amikor áteveztünk ezen az irodalmi vizén is, bevall­hatjuk, hogy a naturalizmus kevés, nagyon kevés ugy egyedül. Heyermans azonban igy is erős. Lám, A Mari-ban két fölvonásra. sű­rítette évek történetét, társadalmi aktáit. Igy is lehet élni, — konstatáljuk, amikor a feleség gyötrődése fölingerel, a férj az indulatokban kimerül s Marit kidobják. Ismételjük: a naturalizmus kevés, de amit a színészek adnak, sok. Mennyi komolyság­gal, átéléssel és naturalizmussal játszanak. Plasztikusak; egy-egy gesztussal mindent megmagyaráznak, egy-egy arcrándulással a léi ék tükrét mutatják. Marosi Adél (a címsze­rep), Markovics Margit (a feleség) és Garas Márton (a férj) szerepében elsőrangú munkát végezték. Emelkedéssel, variálva, jellemzően és erővel vitték a darabot, ugy, hogy min­denki tapsolt, aki a szinházban ott volt és annyiszor hívták őket a rivalda elé, amire nem tudunk példát. Följegyezzük, hogy a darabot Bresztovszky Ernő fordította: jel­lemző, nagyszerű kifejezésekkel. Az ilyen fordítással semmi se vész el. A pénztárca: erős szatíra. Oötav Mirbeaut nem ismerik nálunk. Élesen, korbácsolva ad­ja a fonákságokat, bármihez fog is. Igy A pénztárcá-ban is. Szó van egy koldusféléről, aki dus az ő erényeiben, mert pénzes tárcát talált ós viiszi a rendőrségre. Dicsérik, bősnek nevezik és kínosan vallat jak. Kiderül, hogy a túlságosan becsületes ördögnek foglalkozása, sincs, lakása se. Tehát becsukják. Eddig van. Harsányi Rezíső egyik legérdekesebb magyar színjátszó, nagyon egyéni és igen sokoldalú. - Garas Márton uralkodott a darabon, Huszár Irén pedig a közönségen. Gazdag est volt a miaá, * Bataille, Lemaitre, Bernstein. A párisi színházak igen szorgosan készülődnek a jövő szezonra. Mindenekfelett a Porté Saint Mar­tin, Hertz és Coquelin színháza, amely szer­ződtette Le Bargyt, MáiEe Jane Provost, a Co­médie Francais távozó tagjait, a nagyszerű Suzanne Desprést és biztosította magának egyben Henri Bataille legújabb müvét. Egyébként pedig a legnagyobb titkolódzás folyik a Balga szűz, Szerelem gyermeke, Nászinduló, Botrány stb. szerzője uj drámája körül, mely már teljesen elkészült. — A meséjéből egyelőre el nem árulhatok semmit, — mondotta Bataille egy újságíró barátjánaik, — de azt megírhatod, hogy hőse egy tudós nő, akiről nemrégiben igen sok szó esett. Valóban nem nehéz kitalálni, hogy Ma­dame Curieről van szó ... Jules Lematrie drámáját, melynek Amitié (Barátság) a cime, a Sarak BernlhaTdt-szin­liáz szerezte meg és a főszerepben Lacién Guitry-vél, a legnagyobb francia színészek egyikével (ő kreálta, mint, emlékezetes, a Ohanteclert) hozza szinre. Bernstein uj drámájáról idáig semmi sem hallatszik. Bernstein egyelőre hűségesen tesz eleget katonai kötelezettségének, egy Páris mellett állomásozó tüzérezredben. A Vaude­ville sziniház jövő évi műsorába felvette a Bacoarat és az Aprés inoi-t, melynek előadá­sa a Comédie Franeaisben feledhetetlen bot­rányok közepett folyt le,

Next

/
Oldalképek
Tartalom