Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-09 / 107. szám

1912 május 12 DÉLMAGYARORSZÁG 1T a kisebb orosz tisztviselőket is kiszorítják. 1905-fcen a lengyelek a varsó-bécsi vasútnál erőszakkal a lengyel nyelvet tették hivatalos nyelvé. Aki az orosz nyélvet használta, azt bojkottálták. Ilyén tényállás mellett Sukovszki segélykiáltásai legalább is tisztes- . ségtelenek. A vasúti reszortot meg kell tisztítani a lengyelektől. Csidóicsev (nacionalista) kategorikusan kijelenti, hogy á niaci'oralisták pártja a xarsö-hécsi vasút Személyzetét illetőleg semmit sem kért a minisztériumtól és semmiféle ezirányu kérdéssel Sem fordul a minisztériumhoz. Szóló a miniszterhez nem intézett táviratot. Spkov-szkit :vagy félrevezették vagy megtréfálták. Nem lett volna szabad ilyen szóbeszédbőt komoly következtetéseket levonnia. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Csütörtökön Pillangó kisasszony, opera.' (Szamosi- Elza föllépte.) Bérldtsittnet Fölemelt helyápak. Pénteken Cigánybáró.- operett. (Szaijiosi Elza föllépte.) Bérletsziinet,-Fölemelt helyárak. Szombatod Leányrásár. operett. F/a) < Vasárnap délután Mozgófénykcyck, béhózat. Vasárnap este Bál az udvarnál, operett. Bemutató. 0/3) Még egy képkiállítás Szegeden. (Saját tudósítónktól.) Ma délután, a kor-, zón röpcédulákat osztogattak. Mikor az embernek ilyen rekján papirost nyomnak a kezéte, az első önkéntelen, szinte automatikus mozdulata, hegy galácsinríá gyűrje össze és azután eldobja, előbb azbnban egy pillantást vet felé. hogy hátha,.— mégis érdemes elolvasni. Egy pillantás és ugy találtuk, hogy érdemes elolvasni, mert rr.ükiailitásróí s.zó!, magyar festők nevei vannak rajta. Szól pedig ez a ,szórd el" cédula la' következőképen: Magyar festőművészek anyagának fccpkiállitdsa Szeged, Széchenyi-tér 6. (volt Bach Antal helyiségé), ahol 300 darab művészi festmény van kiállítva, a miivek kiállító rniu vészek termékei, melyek minden áron eladókt Az alkotó festők nevei: Berkes Antal, Czencz János, Deák Ébner Lajos, Egerváry PoteSnkiri A., Herrer Cesár, Hever Arthur, Szepessy Kuszka Jenő, Nágy Vilmos; Nádler Róbert, Neogrády A'ntal, Kézdy Kováts László, Korokjay"Ottó, Markó Ern^Z. Molnár János, Papp Emil, Papp Sándor, Pataky László, Raksányi K., K. Spányi Béla, Szász István, Vörös Ernő, Vesztróczy Manó, Kallós Árpád, Szentmiklósy Zoltán. » Ezek után érthető érdeklődéssel keres|tüi; föl n festőművészek anyagának képkiállitását. liogy megtudjuk, kik rendezik itt a festőművészek anyagát akkor, amikor a Szegedi Képzőművészeti Egyesület az Országos Képzőművészeti Egyesület tárlatánakjava anyagúból és nz összes szegédi művészek alkotásaiból nagy tavaszi kiállitást rendez és épen e szombaton megnyíló kiállításnak rendezésével ós előkészítésével foglalutoskocf nak az avval megbízott művészek. Elmentünk teli a t ebbe a kiállításba, almi vagy hat' olyan „művészt"- találtunk, akii, nagyon emlékeztetnek a partie-árn kereskedőkre és árverési hiénákra. Dicsérték a rnü veket olyan Hozzáértéssel, mint a vásári árus" szokta a maga rövidáru portékáját. A müvek azon hevenyében vannak a falra akasztva, amint azok épen egymás után következtek. Egyébként igaz, bogy képviselve vannak; a közismert művészek nevei, bár néni sok művel. Hozzáértő előtt első pillantásra nyilvánvaló, bogy itt sok ismeretlen nagy'-" ság értéktelen mázolmányai között közismert ! -pevii .művészek olyan selejtes dolgai vannak, I amelyeket ezek, — amikor nagy a pénzszűke, ü szemázolnak olcsópénzért a kópkereskedők részére, akikuek nem művészet, hanem név kell. Ismert nevű művészek nevével ellátva a legrosszabb képet is jó áron lehet eladni a laikus publikumnak. És művészek, akik silány dolgaikat komoly művészi testületek bírálata alá nem is merik bocsátani, azok :• t vesztegetik a müveiket és velük saját i> ivészi értéküket és igy történik meg, hogy !' . r e 1 ' : i a kultúrpalotában árulják í- menyeiket, ahol a müvek igazi értékének • felelő nehéz összegeket akarnak fizettetni, ugyanakkor egy belvárosi bolthelyisógI). í ugyanezeknek a művészeknek a képeit, ba silányak is — olesó péuzeu vesztegetik. Ilyen körülmények között se a Képzőművésze i Egyesület, se a művészek ne várjanak ei dinényt a kiállítástól. A közönség .nem iiüértő szemmel néz, a közönségnek elég, ha • : ép alatt olyan piktor nevét látja-, amelyet i-nier a hírlapokból. Odamentünk az egyik „mii-tároshoz" ós u mkérdeztük: - Ki rendezte ezit a kiállitást? Azr vállat vont és nem szólt semmiit. Ívkor egy másikai, egy magasat kérdeztu-uk meg: , Ki rendezi,ezt-a kiállitást? Ez kérem,'ez esak egy kiállítás, ezek itt ' 'pok, amelyek árra valók, liogy eladjuk. Ugyan ne mondja; ezt mindjárt sejtetem; De. ki akarja ezéket eladni? , — Háj a művészek. — Hol va.iiiKt k ' , . — Nincsenek itt. r. De mondja már meg, ki áz, aki meg ma bízva,-liogy eladja őket, ki intézi az ügyeket? Mellékes az kérem, nem kell azt tudná, •künk is szabad képeket eladni. Mit csináljak a képekkel, csak el kell adui. Iger. de egész évben találhattak volna jobb alkalmat, miért épem most, amikor a •be• vedi Képzőművészeti Egyesület rendezi á kiállítását? Önök felhasználják ezt az alkokat, amikor ennek a másik komoly művészi kiállításnak a sajtó propagandát osinál, ak;•< v Önök. jönnek ezt a potyareklámot ós a •l-.:;-'önség felcsigázott érdeklődését kiaknázni - selejtes áruikat mint művészi alkotásaikat itt eladják., - Kérem, nekean sejtelmem sem volt, -— feleli a hósszu „mütáros", — hogy itt kiá'llis lesz. Ha 200 forintot fizetett volna a Kép- '•művészeti Társulat, hogy a költségeim, megtérüljenek, akkor elmentein volna ós nem rendezném ezt a képvásárt. De éli nem tudtam, hát mit csinálják. Így érvelt a „miitáros" ur és nyilvánvaló, liogy nem mond igazat, mert néhány nap előtt, amikor a Nemzeti Szalon Szabadkán rendezte a kiállitást, akkor merő véletlenségből ugyanez a képkiállítás ott volt. Nem tudjuk megérteni, bogy az ilyen két-égkiviil szennyes korikurrenciát nem leli-et megakadályozni és hogy a hatóság engedélyezte ezt a képlkiállitást. Hallatlan eset, bogy mig művészi testületek a művészek fölkarolása érdekékén a kultúrpalotában kiálli'; ' rendeznek és veszekednek és -az egész ügyet szép 1 -san készítik elő e arra vigyáznak, hogy a kiállítás anyagát u-'i,s/["kusan, harmonikusan rendezzék e1. adlig a művészeket kiszipolyozó kapzsi műkereskedők elébe vágnak és leszedik'az egés-j ngyiiek a hasznát. * Fenyvesi Uucsufcllépése. Földes Imre idege?, bemsteini hatásokra épített szinmüken. a Nincs tovább-ham búcsúzott a Vág-, vámház kitűnő művésze Szeged közönségéél. Ez a darab — korántsem a legérdemesebb • •!•: közül, améiyékben ez idén Fenyvesit 1 ű hal tűk alkalmat adott mégis arra, hogy . y.iné-zi aktivitása teljességében, finom iliié- érzékének csillogó pompájában ." .'.velh sük. Az író csrik inesét ad és izgaitó, verejtékes színpadi szituációkat; emberei elgondolt típusok csupán, amelyeket hol a helyi kolorit, hol a sablon után való elképzelés -tesz színesebbekké, valószerűbbek^ valójában a színészinek szabad keze van emberré, egyénné az ilyen szinpadii alak, csalk a színész játszói egyénisége teheti. Fen,' vesi határozottan nagy ebben a szerepéi)!-. Egész megjelenésének választékos és a j,; szabott szalonruhánál .mély-ebben fekvő e]t ganciája: elragadó dikciója, hatalmas unJ gasi és -mimikai készültsége ritka szeren^ vei érvényesültek a tragikus kártyás meJ rendiitő szerepéhen. Mágneses erővel urálii, doitt ma a színpadon. Realizmusa, amelyly. a feldúlt idegzetű, alapjaiban csöndes és p0i gári nyugalmú ügyvéd-liazardőrt játszott, szinte klinikái tökéletességű és mégsem fj rasztó so-h-a és mégsem tmozaikanunka, mint j modern német színpad legtöbb jeleséinél. Szb nészi konstruktív ereje, a.mely a romantiU színészeknél elég gyakori, de a moderneky egyre ritkább, minden megjelenésének olya. belső biztonságot ad, amely egyenesen csodj latos. Egy percig sem veszélyezteti ját-ék; frisseségét, őszinteségét a rutin, amely pedis hatalmas fegyvere. A közönség lelkesen, el! ragadtatással, a buesu hosszasságával tajj solta ina a kitüinő művészt, akiihez foghat kevés van a magyar színpadon. Dicsérő meg említést érdemel Szohner Olga asszonyosai dallamos játéka, szép színpadi beszéde, moi gása; mint apró epizódszereplők Helta Solymosi és Pogány tűntek fel. * A zenepalota. Végre elkészülnek a zene palota tervei. Spiegel Frigyes, .a palota tervi zője, megígérte a polgármesternek, hogy . zenepalota részletes terveit május 15-ikére e! készíti. A költségvetés kidolgozását májig végére fejezi he Spiegel Frigyes, junius elt jén pedig leküldi Szegedre mind a kettőt * Operai reformok. Bánffy Miklós grá kormánybiztos operai reformtervei legujaí ba.il jeléntős lépéssel haladtaik a megvalósulás felé. A pénzügyminiszter Bánffy gró: részletesen megokolt felterjesztésére erre a; évre 700,000 korona póthitelt utalványozol az Operaháznak. Az összeget részben sürgő beruházásra, részben függő személyi kórdé sek elintézésére fordítják. A beruházás sorá ba tartozik a többi közt a nézőttér már etmlí tett átalakítása, a villamos vezetékek javijá sa, több repertoárdarabnaík uj fölszerelése, i fenmaradt összegből az esetleg felmerül ujabb személyi kiadásokat fedezik. Lehe; hogy az együttes újjászervezése több végki elégitést tesz szükségessé. A szezon végével I akarják zárni a mostani ügykezelést, hogy jövő évtől kezdve teljesen más művészi é financiális elvek érvényesülhessenek az Lnt< zet vezetéséhen. A kormánynak ez az áldozai l készsége bizalmat foglal magában. Bánff I gróf személye és működése iránt és talá | megteremti az eszközöket, melyek szükségt j -sek ahhoz, hogy végre elkövetkezzék az inti . zet sorsának várvavánt jobbrafordulása. 3 A szabadkai mitkiállitás sikert . A Nemzeti Szalon szabadkai mütárlatát ige: élénk érdeklődéssel fogadta Szabadka vá ros közönsége. A müvásár mindjárt az elsi , napon örvendetesen megindult,, amelybe: u Szabadka város tanácsa járt jó példával elt t megvásárolván a városi muz-eum számár: y Glatfer Ármin, Kacziány Ödön és Kézdi-Ka A vacs László egy-egy festményét. A maga- j nosok is vetélkednek a vásárlásban, ug! n hegy az eiső napon- háromezer koronáéi s. vettek képeket. A kiállítás egy hétig mara: u nyitva, s ez alatt bárom izben a városi zenekar Lányi Ernő karnagy vezetése .melle? „ hangversenyt rendez. * „A próféta" német szín padon. Len gyei Menyhért „A próféta" -cimü szinmüvra1 is megszerezték előadásra a német- szin-pa-™ dok. A magyar darab első német előadása Já jövő -héten lesz a frankfurti SchaiuspielhausV£ ban, ahol „Profét Percjval" címen kerf színre.