Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-09 / 107. szám

1912 május 12 DÉLMAGYARORSZÁG 1T Elnapolták a Házat — a békés megoldás miatt. — A politikai helyzet. — (Saját tudósitónktól.) A képviselőház ma, körülbelül egy heti időtartamra elnapolta magát. Az elnapolás azzal a határozott célzattal történt, hogy annak tartama alatt a, békés politikai kibontakozás dűlőre jusson. A legközelebbi napokban ilyenképen teljes intezivitással fognak folyni a tárgyalások egy, minden oldalról elfogadható alap meg-, teremtésére, melyen a választójog reformja megoldassé-k. A béke reménysége igen alapos, mert minden párton, sőt mondhatni, az egész országban egy félreismerlietlenül igen erős békekedv nyilvánul meg. Lukács miniszterelnök mai beszéde, pielynek hatása alatt a Ház magát elnapolta, még egy utolsó erős lökést adott a béke ügyének. A miniszterelnök ma elintézte az osztrák miniszterelnök belügyeinkbe avatkozásának mérges kérdését, kijelentéseinek erélye és, határozottsága semmi kívánni valót nem hagyott, többség és ellenzék egyaránt konstatálta, hogy a kormányelnök a helyzet magaslatán állott. A választójog kérdésére a miniszterelnök, csupán Bakonyi Saimiu határozati javaslatának kapcsán tért ki, idevágó nyilatkozata, azonban koneiliáns hangjánál ifogva még a Justh-párt soraiban is megelégedést keltett. A miniszterelnök kijelentette, hogy a Bakonyi határozatí javaslatába foglalt elvi alap ellen nincs kifogása és csak azért nem fogadja azt el, mert az inditvány elosztikusan, van szerkeszt\e és eltérő értelmezésnek ad. teret. Hozzátette üzonban a iministzerelnök, hogy egyértelemmel fognak keresni egy alkalmasabb módot, mellyel a Ház a kormányt az általános és egyenlő i^avdgaíi jog megalkotására kötelezze. A Ház tagjai abban a reményben mentek rövid szabadságra, hogy tanácskozásaikat a béke jegyében fogják majd fölvenni. Érdekes, hogy milyen előzmények után szólalt föl váratlanul a miniszterelnök. Dél már elmúlt, amikor ihire futott, 'hogy a korn ány és az ellenzék közt ujabb közeledés történt. Lukács László kijelentette, hogy hajlandó a Házban felszólalni, ide csak abban az esetten, ha az ő beszédével be is fejeződik a vita. Polónyi Géza tüzelt megint. Képtelenségnek mondta, hogy ,a miniszter-, elnöké legyen az utolsó szó és proponálta,, hogy Győrfiy Gyula és Csermák Ernő szólaljanak föl Lukács után. Ebben a káoszban ujabb izenet jött a miniszterelnöktől. Ezut'al is Rosenbcrg Gyula volt a követ, aki Zichy Aladár mellől vonta el Justh Gyulát. A folyosó érdeklődése tetőfokra hágott. Justh elment és rövid ideig tárgyalt a miuisztereinckkel. Senkise sejtette,, jmiről'leihet Szó. Csakhamar megjelent Justh az ülésterembe és Appcnyi felé íortílult e szavakkal: ( — Belementem, hogy a Házat elnapolják. Nekem nincs ellene semmi kifogásom. Az elnapolás ellen nem volt kifogás. Mini>w r'enki helyesnek és természetesnek találta, ipa- a béketárgyalások menetét nem akaresetleges parlamenti incidensekkel zaVarni. Csak Polónyi Géza szabott föltételt: e. % áső en lő. ra > lágy ért •ad nelett i6» ivét ,a a iuserül fcntlartotta magának a jogot, hogy az elnapolást követő első ülésen napirend előtt hozzászólhasson a kormány programjához. Návay ím égad ta a jogot. Justh Gyula a helyzetben bekövetkezett uj és érdekes mozzanatról igy nyilatkozott munkatársunk előtt: — Mint ellenzéki ember, hozzájárultam az elnapoláshoz. Nekem csak nem sürgősek a kormány javaslatai! De annyit mondhatok, hogy ha a szünet alatt meginduló tárgyalások nem végződnek megegyezéssel, a légelső ülésen megkezdjük a technikai obstrukciót. — Meddig tart a szünet? — kérdeztük. — Tőlem akár karácsonyig is eltarthat! Ismétlem: a kormány javaslatai nékem nem sürgősek. iMost pedig lássa Lukács, hogyán, boldogul. Jöjjön >a demokratikus .választójoggal. Ha olyan megoldás lész, amely kielégít bénnünkét, szívesen hozzájárulunk. A Ház üléseit bizonytalan időre napolták el. Emiatt elmaradnak az ellenzéki pártok hirdetett konferenciái is. Lukács László, ihir szerinft, már Ihol nap megkezdi a béketárgyalásokat. Természetesen a Justh-párttal. Lukács László miniszterelnök mai képviselcfiázi beszéde korszakos eseménye a politikai helyzetnek, mely hivatva vau arra, hegy gyökeres 'változást teremtsen a mai politikai életben és hogy a megoldatlan öszszcs problémákat tökéletesen eloszlassa. A miniszterelnök mai rövid háromnegyedcrás beszéde óriási hatást gyakorolt a Házra, s ezzel Lukács László egy csapással az államférfiak azon kategóriájába emelkedett, amelyben a korszakalkotó éis történelmi hírnévvel dicsekvő államférfiak foglalnak helyet. Legelső sorban a parlamenti harcok problémája vált levegővé a miniszterelnök mai fölszólalásával. Lukács László elsősorban Apponyindk válaszolt arra a fölszól a lására, amelyben magyarázatát kérte annak, ihogy Khuen miniszterelnök miért mondott le, amikor rendszerváltozás nem történt és a lemondásnak megmagyarázható oka nincs. Lukács válaszában reflektált a kérdésekre, minéfkül polémiába elegyedett volna és megfelelt a kérdésre, ugy ahogy abból senki, még lámpával keresve sem tud magot kihámozni valami pikáns magyarázat kezdeményezésére, avagy ellentétek szitására. A miniszterelnök teljes elismeréssel adózván a volt minisztercinek államférfiúi érdemeinek, kijelentette, hogy tisztán azon egyéni okokból távozott a kormány éléről, mert ugy tapasztalta, hogy az ő személye az ellenzék szemében nem allkalmas az ellentétek kiegyenlítésére.. Ezzel a kijelentéssel igazolta a miniszterelnök a saját elődjével megegyező politikája 'r.dekáit és igazolta Khuen eljárását. Beszéde, további folyamán is mind olyan kijelentéseket tett, amelyek ,.a parlamenti béke, a \ écerőjavaslatok és az általános választói icg kérdésében a legteljésebb garanciákat njutjsák és amelyek alkalmasak arra, hogy a politikai helyzetben oly régen nélkülözött rend végre helyreálljon. A képviselőház ülése. — Lukács beszédére Ház-elnapolás. — (Saját tudósitónktól.) A kormány program-nyilatkozatának tárgyalását folytatta ma is a képviselőház. Déliben, egész váratlanul fölszólalt Lukács László miniszterelnök is. A miniszterelnök válaszolt a vita eddigi szónokainak beszédére, az osztrák miniszterelnöknek a magyar ügyekbe való beavatkozását visszautasította és bejelentette, hogy a választójog ügyében nemsokára olyan tervet fog készíteni, amelynek alapján a megegyezés a miniszterelnök véleménye szerint, lehetséges lesz. A miniszterelnök beszéde után berekesztették a vitát s a nagy többség a kormány bemutatkozását tudomásul vette. Ezután a Ház üléseit — bizonytalan időre — elnapolták, (A mai szónokok.) Bikády Antal Justli-párti volt ima az első szónok, aki főiként a, választójogi reform kérdésével foglalkozott. Szeránite egészen fölösleges dolog volna valami átmeneti állapotot teremteni, mert a mai választói jog olyan roissz, hogy utána csak jobb következhet ik. Kelemen Samu a becsületes béke hive; de ha harc lesz is, azt is csak becsületes eszközökkel kell megvívni. Megvallja, hogy a véderőreform dolgában kissé eltér pártja álláspontjától, mert ő a katonai kérdések végleges rendezését többre beosüila a provizóriumnál; évtizedek óta nyögi az ország a katonai kérdések átkát, végre tartós nyugalmat kellene tehát biztosítani. Kovács Gyula a választójogi reformban a titkosságot tartja a legfontosabbnak; a katonai kérdésben Kelemen Samuval szemben az ideiglenes megoldást pártolja. Az elnök tiz perere felfüggeszti és szünet után újra megnyitja az ülésta. (Felel a miniszterelnök.) Lukács László miniszterelnök válaszol a vita szónokainak megjegyzéseire. Apponyi fölvilágosítást kért arra nézve, hogy az előző miniszterelnök miért hagyta el helyét. Az előző miniszterelnök abbain a véleményben volt, hogy az ő személye állja útját a békés kibontakozásnak; ennélfogva kötelességének tartotta a lemondást; eZt az eljárását kifogásolni egyáltalán nem lehet. Ami az 1888. évi XVIII. t.-c. értelmezését illeti, elismeri, hogy ezt a kérdésit az ellenzék igen kíméletesen tárgyailta. Nem is tartja célszerűnek, hogy ezt a nem aktuális kérdést tovább bolygassuk; egy-két évtizedben talán egyszer van rá ailkalom, hogy e törvény alkalmazásba vétessék; ha ez be fog következni, az akkori kormány igyekezzék a törvényhozás intencióját érvényesíteni. (Helyeslés a jdbbol dalon.) Ha ez nem történnék meg, a törvényhozás felelősségre vonhatja az illető kormányt. Ne bolygassuk tehát e kérdést, mert ez a korona és a nemzet összehangjárnak megszakadására vezethetne. Teljesen közömbös, hogy a véd erőtör vény hivatkozik-e az 1888-iki törvényre, mert ez érvényben marad e nélkül is. Meg kell fontolni azt is, liogy nem egyoldalii törvényiailkotásról van szó és igy minden változtatásba Ausztria is beleszólhat. A horvátországi dolgokról már programbeszédében nyilatkozott; nem zárkózik el az elől, hogy e kérdésről annakidején jelentést terjesszem az országgyűlés elé. Ami az osztrák delegációban ellenünk intézett támadásokat illeti, — egy másik állam nem felelős orgánumainak nyilatkozatait nem birta megakadályozni. Szóba Ikerült az osztrák miniisztereílnök bizonyos nyilatkozata is; mindnyájan sajnálattal vettük tudomásul ezt a fölszólalást, de a dolognak nem szabad nagyobb fontosságot tulaj doni tani: maga az osztrák miniszterelnök is kijelentet-