Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-07 / 105. szám

2 DÉLMAQYARORSZ//' 1912 május 7. gem javíthatatlan optimistának fogtok te- : kinteni, ha azt mondom, hogy dacára a ' feltornyosuló nehézségeknek, én mégse I mondok le arról a reményről, hogy — hiszen magyar emberek magyar emberek- j kel, magyar pártok magyar pártokkal állanak szemben — lehetséges, hogy a józan felfogás és a hazafias érzés mégis felül fog kerekedni a politikai szenvedélyeken. Én ezt még mindig hiszem és remélem. Ha azonban csalódnám ebben a reménységemben, méltóztassatok meggyőződve lenni, hogy akkor sem fogom letenni a fegyvert, hanem akkor küzdeni fogunk és pedig küzdeni fogunk a ti támogatástokkal és ez a küzdelem eredményes lesz, annak eredményesnek kell lenni, mert az ügy, amelyért küzdünk, jó ügy és a cél, amelyre törekszünk, a legmagasabb, a legnemesebb: a nemzet legvitálisabb érdekeinek megóvása és biztosítása. Ezeket mondotta a miniszterelnök és igazán örülnünk kell, hogy Lukács László ily energikusan, ily félreérthetetlenül adott kifejezést az ország véleményének. Teljesen érthetetlen, hogy miért akarja a Justh-párt elháríthatatlan akadályokkal eltorlaszolni a kölcsönös megértés útját egy olyan kérdésben, amelyben nem hiányzik a kölcsönös jóakarat és megegyezés lehetősége? S nem tudjuk, miért kellene ideiglenesen megoldani egy olyan kérdést, melyben a végleges rendezés szüksége iránt teljes egyetértés van az összes pártok között? Csudálkoznnnk kell azon, hogy olyan tapasztalt és éleslátású politikus, mint Holló Lajos, a koalíció és a király között létrejött megállapodással argumentál álláspontja mellett. Az a megállapodás csak a koalíciót kötelezte s hatályát vesztette abban a pillanatban, amint az a kormány megbukott és az akkori pártok kisebbségbe jutottak. Az alkotmányosság elvei szej riní minflen kormányt es,0 a 'Uggy yál' lalití obligók köthetnek. Á kormány azt a l programot köteles végrehajtani, amelyet | magáénak vallott és amely azon többségíj nek fölfogásával egyezik, amelyre támaszkodik. Elmúlt kormányok és megszűnt többségek programját megvalósítani egy más többségből alakult kormány nemcsak kötelezve, de jogosítva sincs. De különben sem tartjuk indokoltnak a Justh-párt priusz álláspontját. A jelenlegi többség programjában benn van ugy a választójogi, mint a véderőreform megoldása. A többség a választások alkalmával mindkettőt vállalta. Hogy programját milyen sorrendben valósítja meg. azt a többség határozza meg a politikai szükségesség és célszerűség követelményei szerint. S ha az ellenzék hivatva érzi magát arra. hogy a többséget programja beváltásánál ellenőrizze, nem vindikálhatja magának, azt a jogot, hogy a beváltás sorrendjét megszabja. A Csongrádmegyei Tanítóegyesület közgyűlése. - A kultura, a tanítók és Szalgmaz. (Saját tudósitónktól.) Május 11-én lesz a nagy esemény, amelyről minlclenkiuek kellő itiszteleütel illik megemlékezni. Május 11-én tartja a „Osongrádimegyei Tanítóegyesület Szegedd Járáisköre" évi rendes ülését —• Szatymíazon. Indulás reggel 8 óra 40 perékor Szeged-élloimásról. Egész ínapi műsor ez: Féltíz órakor „Te Iteum" a szatymazi kápolnában. Tartja főtisztelendő Nieder.mayer Antal plébános. Féltizenegykor az ülés megnyitása, amelynek tárgysorozata ez: 1. Fizetósrendezés. 2. Mintatanitás: ©esetgyakorlatok a IV. oszjtálybain; eesetnyom-foltok, foltfestés. Tartja Maurer Mihály, a temesvári áll. tanitóképző gyak. iskolájának tanítója, 3. Gazdálkódásunlk és népdktatásunk jövője. Szociálpolitikai tanulmány. Előadja Szécsy György felsőtanyai áll. tanító. 4. A szlöjd tauit-ásá a tanyai iskolákbán. Előa'dja Ábrahám, Lajos, alsótanyai áll. tanító. 5. Pénztári jdlentés. 6. Pénztáros .választása, 7. Esetléges indítványok. Indítványok, interpellációk az ülést 3 nappal 'megelőzőleg órásban .adandók be az elnökséghez. Bödőné Trinksz Paula, éf* nök. Nj/áry Ferenc, jegyző. Egy óraikor társasebéd. Egy teríték 3 korona. Aláírási ivék a tantestületek igazgatóinál, továbj)á Zsák József Igazgató-itanitónál ós Bödőné Trinksz Paula tanítónőnél. Délután 4 órakor Hal ács y Antal tornatanár, a „Turul" labdajáték feltalálója, .az ország legjobb játékosával bemutatja a labdajáték eszközeit és a vele kapcsolatos játékváltozatdkat is arra a jelenlevőiket be is tanítja. Délután 6 órakor házi hangverseny. Műsora: 1. Nyitány. Előtadja a szegedi kár. kat. tanítóképző rögtönzött zenekara. 2. Véesy György: Utoljára vagyok .szerelmes. Dialóg. Előadja: Sonkovícs Bella tanítónő és Vécsy György tanítójelölt. 3. Reményi Repülj fecském. Magyar ábránd. Zongorán előadja: Kisy Etelka tanítónő. 4. Dalok. Énekli: Znojemszky Ella és Sey Margit tanítónők. 5. Hegedűszóló. Előadja: Szommer Endre, tanító. 6. Költemény. Szavalja: Szabó Jolán tanítónő. 7. Magyar dalok. Énekli: Smuta János tanítójelölt. 8. Monológ. Előadja: Tuskó László tanító. 9. Magyiar egyveleg. Előadja a szegedi kir. kat. tanitóképző rögtönzött zenekara, Konferál: Gönczy Mariska tanítónő. Hangverseny után társasvacsona. Egy teríték 1 korona 60 fillér. Május 11-én tehát, ha az Isten is ugy- akarja, nagyon kellemes napot fognak eltölteni a tanítók Szatymazon. Lesz társas-ebéd 3 koronáért, társas-vacsora 1 korona 60 fillérért, házi hangverseny, sőlt .még közgyűlés is. És előjegyezni lehet Bödőné Trinksz Paula tanítónőnél. Mi egészen máskép képzelnék ezt a napot. Kár a derék tanítókat Szatymazna vezény eltetni és ott társasan megebédeltetni ós megvaosoráztatni őket és ezekkel az egész napnak olyan jelleget adni, mintha egy műkedvelő társaság vonulna ki sziniiázazni, buckaizni. Inkább a városban, Szegeden kellett volna ezt a napolt városi és tanyai tainitóknak együttesen tölteni, ahol mégis kínálkozik kérdést, .hogy milyen kölcsönös vonatkozás van az egyes tudományok közt és hogy egyáltalán van-e valamely törvényszerű vagy rendszeres összefüggés köztük? Itt természetesen csak a valóságos tudományok vétetjiek számításba, mig az áltudományok, a skolasztikusok önmaguktól elesnének. A tudományok .ilyen osztályozását sokszor megkísérelték. •Ezek a rendszerek, egynek a kivételével, kölcsönösen elnyomták egymást. Csupán Comte Ágostoné, a francia filozófusé, .az, amely némi kiegészítéssel és változtatással a tudományról alkotott mai (felfogásunkhoz hezzáidomitható. A tudományoknak ez a rendszere természetesen' a tiszta tudományokra vonatkozik, Az alkalmazott tudományok, vagyis a technikák t. i. a véletlen napi szükségletek kényszere alatt állnak, miért is nem foglalhatók közvetlenül logikus rendszerbe. A tiszta tudományokat ellenben épen rendszerességük és törvényszerűségük jellemzi és ezáltal eleve megadják annak a lehetőségét, hogy törvényszerű és pontosan meghatározott .összefüggésbe hozassanak egymással. Ez az összefüggés nyilvánvaló lesz, ha megvizsgáljuk a fogalmakat, ezt a közös alapot, amelyen minden egyes tudomány fölépül. A különböző tudományok lényegesen és jellemzően ama fogalomi-csoportok szerint különböztethetők meg egymástól, amelyeket mindegyik tudomány kölcsönös •összefüggésbe hoz egymással és amelyeknek következményeit vizsgálja. Ha siikerül a fogalmaknak rendszeres felosztását adnunk, akkor egyúttal megkapjuk a tudományok rendszerezését is. Ez a felosztás önként következik minden fogalomnak abból az általános tulajdonságából, mely szerint minden fogalomnak ivan tartalma és köre. A fogalom tartalmán a különböző részeinek az összeségét értjük, az egyszerűbb fogalmakat, amelyek együtt ezt ezt a különös fogalmat alkotják. A kő fogalmához például hozzátartozik a suly, a szilárd alak, a keménység, szin, sűrűség, kémiai összetétel stb. tulajdonsága. Ezek az egyes fogalmak valamennyien egyszerűbb részfogalmai a kő összfogalrnának és ennek tartalmát teszik. A kő fogalmának körét viszont ugy kapjuk meg, ha minden tárgyat arra nézve megvizsgálunk, hogy bir-e a jelzett különleges ismertető jegyekkel. Amely tárgyak a kő fogalmának részletes tulajdonságaival birnak, azok e fogalom alá tartoznak és a kövek összesége alkotja a kő fogalmának a körét. Nyilvánvaló, hogy a fogalom e két alaptulajdonsága, a fogalom tartalma és iköre fordított viszonyban1 van egymással. Minél dúsabb valamely fogatomnak a tartalma, annál csekélyebb azoknak a tárgyaknak a száma, amelyekre ez a tartalom illik, vagy amelyek ennek a fogalomnak megfelelnek — annál szűkebb tehát a köre. Viszont minél kisebb az egyes tulajdonságoknak a száma, amelyek egy fogalomba összefoglalvák, annál több tárgy tartozik alája, annál nagyobb a fogalom köre. Minden fogalomnak megvan ez, a két tulajdonsága és pedig ebben a jellemző piegfordított viszonyban, ugy hogy ennek alapján az összes fogalmakat rendszerezni lehet. Kezdhetjük például oly fogalmakon, amelyek legkisebb tartalommal és viszont a legnagyobb körrel birnak, amilyenek: a dolog, csoport, rész, egyenlőség stb. és e fogalmakból egy tudományt alkotunk, amely tehát az összes elgondolható tudományok közt a legáltalánosabb és a legátfogóbb lesz, mivel ki fog terjedni gondolkodásunk minden tárgyára. Viszont a tárgyalt fogalmaik tartalmáról ez a tudomány a legszegényebb és a legkevésbé változatos közléseket fogja tenni, aminthogy a tartalom nagyobb gazdagságát szisztematikusan kizárja. Ily módon keletkezik a legáltalánosabb tudomány, a logika. A logika a különböző dolgokat csoportokba osztja és a fogalmakkal való bánásmódra tanit. Ha a fogalmakat kissé gazdagabban specializáljuk, akkor elérkezünk a mennyiség és nagyság fogalmaihoz, ennek a tudománya a^mathematika. További specializálás elvezet a tér és idő fogalmához, ez pedig a geometriához és a vele rokon kinematikához, a mozgás-tanhoz. E tudományok mind a dolgok általános tulajdonságaival foglalkoznak, ezért is egyáltalán nincsen olyan dolog, mely nem lehetne a tárgyuk. A logika a legáltalánosabb a hárem tudomány közt, ennek természetesen minden dologhoz van köze. Már megszámlálni és megmérni nem minden dolgot lehet, a tér- és időbeli meghatározás pedig még további specializálást tételez föl.