Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-17 / 114. szám

1912 III. évfolyam, 114. szám Péntek, május 17 Ifizponti szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, ca Korona-utca 15. szám i=» Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV., ca Városház-utca 3. szám c=j ELÖFIZETESI AR SZEGEDEK egész évre . ft 2*'— félévre . . . R 12* negyedévre . R 6*— egy hónapra R 2* Egyes szám ára 10 fillér. ELŐFIZETÉSI AR VIDÉKÉN: egész évre R 28'— félévre . . . R 14'— negyedévre . R V— egy hónapra R 2.40 Egyes szám ára 10 fillér. TELEFON-SZAK; Szerkesztőseg 305 ibadáhivatai 836 Interurbán 305 Budapesti szerkesztőseg teleíon-száma 128—12 A zentai programbeszéd. (Kiküldött munkatársunktól.) Zenta város egész polgárságának osztatlan érdeklődése mellett tartotta meg csütörtökön délután Teleszky János pénzügyminiszter nagyszabású programbeszédét. A hallgatóság több ezer főnyi táborában a választópolgárok nagy tömege pártkülönbség nélkül volt jelen, ami ékesszóló nagy bizonyítása annak, hogy Fernbachék sokszor féktelen harc- | modora sem tántorította el a választók túlnyomóan nagy többségét attól a helyes politikától, amely Teleszky pénzügyminisztermegválasztásával az ország nagy érdekei mellett Zenta nagy érdekeit is szolgálni kívánja. A pénzügyminiszter szerencsés jelölésével Zenta elérte azt, hogy csütörtökön országos érdeklődés középpontjába került, mert hiszen a pénzügyi kapacitásnak régóta elismert Teleszky politikai hitvállásának első megnyilatkozását osztatlan érdeklődéssel várta az egész ország. Ebből az érdeklődésből nagy érdekek szerencsés kielégülése virágozhat, ha huszonnegyedikén, a választás napján, Zenta választó polgársága azzal az egyhangúsággal járul a pénzügyminiszter győzelme érdekében az urnák elé, amily imponáló komolysággal és lelkes hevülettel hallgatta végig jelöltjének mai nagyszabású beszédét. Hatalmas téren hangzott el ez a beszéd és mentes volt a demagógiának és álpáthosznak minden sallangjától és frázisától. Csupa nemes still, mély elmerül és és kápráztató tudás és egy hatalmas térnek nagy tömege mégis lebilincselődik. Semmi apelláta a politikai szenvedélyekre, sőt óvaintős azoktól és lehet, hogy a nemes egyszerűségű Teleszky ezzel hódította meg Zentán elsősorban a sziveket. Nem politizálni akar, de dolgozni, ezért találó meglátással mutat rá az ország bajaira és a nagy orvos biztos prognózisával az orvoslások módjaira. A meggyőződés szent komolyságával hiszi és érzi tehát az egész hallgatóság, hogy itt nem politikai pártról van szó, hanem az ország nagy érdekeiről és Zentának az eddiginél összehasonlithataílanul gyorsabb előrehaladásáról. Ezt a meggyőződést a megingathatatlanságig felfokozta a hallgatóságban Voynits István bárónak, az országos nemzeti munkapárt alelnökének nemes intencióju és lendületes beszéde, amely a pénzügyminiszter beszédével együtt az országos és a lokális érdekeknek megfelelően jó eleve megpecsételte a zentai mandátum sorsát. Részietes tudósításunk a következő: ÜDVÖZLÉS A VASÚTNÁL. Már kora .hajnalban talpon vol't egész Zenta. Az emberek kocsikon, részben gyalog, ünneplő ruhában, siettek a föllobogózott utcákon át a vasúti állomás fellé., ahol az érkező minisztert és kíséretét várták. Hat óra tizenkilenc perckor ékezett toe a minisztert hozó vonat és amikor a> .hatalimias tömeg a szalonkocsi ajtajában megpillantotta Teleszky Jánost, egetverő éJjenzésbe tört ki. Percekig tartott az éljenzés és a taps, amelynek csillapultával Vuics János, a zentai nemzeti munkapárt elnöke üdvözölte melegen a város képviselőjelöltjét. A zentai polgárság .nejvébem örömet fejezte ki a fölött, hogy a .miniszter nagy ©liíoglaltságla mellett is szakitott miagának annyi időt, hogy választói közé jöjjön és mint az ország kormányzásának egyik fontos tényezője, 'diadalra vigye a nemzeti munkapárt zászlóját. ,Tudja a város polgársága, hogy Magyarország csak ugy ihálladhat, !ha Deák politikáját követi. A város jelöltjét tisztelettel és szeretettel üdhözli és büszkéin kiséri minden lépését. A nagy éljenzíéssel fogadott beszédre 'Teleszky miniszter meghatottan válaszolt" Megdobban a szive — úgymond, — amikor a .nagy magyar AMöldre lép, Zenta jelöltségét önömmel fogadja, köszöni a fogadtatást és reméli, ihogy a zászlót diadalra fogják ,vinni. Hatalmas tapsorkán és éljenzés követte a miniszter beszédét, amelynek elhangzása után megindult a tömeg. A miniszter elé fehérruhás leányok virágokat szórtak, a főúton 'diactalkapu volt, amelyen ,át a városija vonultak. A miniszter kíséretében voltlak : Ertsey Péter, Okolicsmyi László képviselők, Vofnits István báró valóságos 'belső titkos tanácsos, a nemzeti munkapárt alelnöke, . Vojnis Isváw főispán, Latínovits Pál főispán, Schmmiss Endre nyugalmazott főispán, Tkialy László a miniszter titkára, Békefi Gézia, Szúbolcs Bálint, Pészitor József és Piaál Jób hirlapirók, Perjéssy László ia szegedi kereskedelmi- és ipark'aer aria titkára, Vékes Antal kamarai irodave_ zető, Vili tora Istivájni a Szagéii Népbhnk vezérigazgatója. A vasutcm utaztak Vészi József ié.s Bíró Ltajos is, akik azonban Szabadkán leszáltak. A társaság az Eugén főherceg szállóba vonult, ahol a miniszter a római katolikus, görög katolikus és izriaelita papságot és hitközséget, .az alispánt, ai pénzügyigazgalóságot, a királyi járásbíróságot, a icsendőrséget, adóhivatalt, la Máv tisztviselőit, a •főgimmáziurni tanári karát, a tantestületet, •a gazdákat, az ipartestületet, a (kaszinót, az egyleteket, a városi tanácsot, a képviselőtestület;«(t, majd a város társadlaltmánfak az előkelőségét /fogadta. A fogadtatás után a •fővárosi vendégek és a hirlapirók .tiszteletére szükebbkőrü bankett volt a szállóban. (Készülődés a gyűlésre.) Ebéd utántól kezdve állandóan hullámzott a nép a Főtér körül, nők és férfiak vegyest. Egyre sokasodott azoknak száma, akiket a nagy esemény iránt való érdeklődés, a miniszter személye idevonzott. A hatalmas tér jobb oldalain csendőrszázad húzódott meg, hogy az esetleg rakoncátlankodókat idejekorán megfékezze. De erre nem került a sor, Zenta nagy érdekei, Teleszky személye és . politikája mindenkit lefegyverzett, i Három óra után már hatalmas tömeg em1 ber állotta körül a szónoki emelvényt, ugy, , hogy amikor Vuits János, a zentai nemzeti j munkapárt elnöke szólásra emelkedett, hogy í a jelentőségben teljes népgyűlést megnyissa, sok ezerre menő hallgatóság jelenlétében gyönyörködhetett. Vuits, aki Kiss Simon, városi gazdasági tanácsossal, a zentai választások vezetésének főerőssége kifejezést adott a fölött való örömének, — hogy Zenta olyan érdemes és országos férfiúnak ajánlhatja föl a jelöltséget, mint a pénzügyminiszter. Vázolta azokat a nagy érdekeket, amelyek a város fejlődésének nézőpontjából ehhez a választáshoz fűződnek. Bejelentette, hogy a pénzügyminiszter el is jött választói körébe, hogy beszámoljon arról a gazdag programúiról, amely mandátumvállalásának alapja. Javasolta, hogy 25 tagu küldöttséget meneszszenek a pénzügyminiszterért és addigra a gyűlést felfüggesztette. Vuits okos beszédét lelkes éljenzéssel fogadta a hallgatóság. A küldöttség elment a pénzügyminiszterért és rövid néhány perc múlva egyre hatalmasodó éljenzés közepette vonult fel a kísérettel a pénzügyminiszter az emelvényre. Vuits üdvözlő szavai után a pénzügyminiszter következett. A sok ezerre menő embertömeg nagy figyelemmel várta a'gazdag tartalmú és mély szántásu programmbeszédet, amely itt következik: A PÉNZÜGYMINISZTER BESZÉDE : Tisztelt választóközönség! Fogadják hálás köszönetemet szives megjelenésükért s azért a bizalmukért, amellyel a zentai kerület országgyűlési képviselőjeként munkapárti programmal felléptetni méltóztattak. (Lelkes éljenzés.) Az a körülmény, hogy a kormány egyik tagja vagyok, szinte feleslegessé teszi, hogy bővebben fejtegessem programmom alapelveit, annyira természetes, hogy azok megegyezzenek a nemzeti munkapárt programmjával és azokkal, amiket a miniszl erelnök ur a kormány j bemutatkozása alkalmával a parlamentben kifejtett. E programm sarkköve az 1867-iki kiegyzés, amely ősi alkotmányunk épségben tartásával megteremtette a korona és a nemzet közötti üdvös együttműködés alapjait. Hogy ez a kiegyezés hazánknak nem kárára, de előnyére volt, e tekintetben elég hivatkoznom arra a nagy haladásra, amelyet az 1867. év óta lefolyt időszakban, ugy nemzeti, mint gazdasági és kulturális tekintetben tettünk. Erre való tekintettel a nemzet jól felfogott érdekében állónak azt tartjak, hogy a haza bölcse által teremtett közjogi alaphoz ezentúl is szívósan ragaszkodjunk, nem törekedvén annak megváltoztatására, de nem engedve annak bármely oldalról jövő megbolygatását sem. Az országgyűlés munkaképessége. Ennek érdekében s a nemzetünkre váró nagy kulturális és gazdasági feladatok megoldhatása céljából nemzeti erőkifejtésünk teljére van szükségünk, ennek előfeltétele pedig a nemzet legfőbb szervének az országgyűlésnek munkaképessége. Ezért tűzte ki a kormány első sorban feladatául a parlament munkaképességének helyreállítását. (Zajos helyeslés.) E munkaképesség hiánya évtizedes betegsége közéletünknek s hogy ez a hol lappangó, hol meg-megojuló és időről-időre erősebben kitörő