Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-16 / 113. szám

1912 május 16. tanács ránk olvassa, hogy a falu elnéptelenedése miatt csak a nagybirtok veri félre a harangokat, anert munkáskéz hiánya fenyegeti, ]ü kell jelentenem, hogy bár a falu elnéptelenedése a mezőgazdasági kultúra egyidejű hanyatlását jelenti, amelynek közvetve a város is kárát látja, ámde a várost ennél 'sokkal nagyobb, közvetlen veszedelem fenyegeti a fa'lu elnéptelenedése révén. Bölcs előrelátással kell tehát a hajt megelőznünk olykép, hogy amiikor nem gáncsosicödunk a főváros és többi városaink nagyarányú és örvendetes fejlődése miatt, nem feledkezünk meg a faluról sem, hanem minden rendelkezésünkre álló eszközzel arra törekszünk, hogy a falusi tartózkodást kellemessé, vonzóvá, otthonossá tegyük, hogy a falu is ugy egészségügyi, mint kulturális ós kényelmes intézmények tekintetében a kellő arányok és anyagi erőik figyelembevételével a várossal felvehesse a versenyt. Mi okozza a falu elnéptelenedését? Az óriási különbség, amely falu és város között tényleg fennáll. Ne kezdjük itt mindjárt a munkaalkalom bőségével, a könnyebb kereseti viszonyokkal, inert ezzel iszemhen áll a drágább megélhetés s ez egymagában nem vonná maga után a falu elnéptelenedését, A jobb kereseti viszonyok mellett azonban ott vannak a kényelmi és egészségügyi intézmények, mint járda, világitás, vízvezeték, csatornázás, fürdő, tiszta lakás, kórház, ingyen gyógykezelés, az iskoláztatás és önképzés olcsósága ós lehetősége, a legkülönbözőbb olcsó szórakozások, melyeket -megszokván, azokat nélkülözni nem tudja, odahaza pedig falujában még csak szerény méretben sem találja meg. A kérdés már most az, liogy miként fogjunk a cselekvéshez. Nézetem az, hogy az összes, a falu érdekeivel törődő társadalmi testületek és szövetkezetek és a kormány bevonásával egy bizottság volna alaikitandó, a melynek feladata volna a ifalnsi jólét és az otthon ápoláisa tekintetében megindítandó mozgalom részleteit megállapítani s annak végrehajtásáról a meglévő s esetleg szükség szerint létesítendő szervek utján gondoskodni. Nem lehet kétség aziránt, hogy a törvényhatóságoknál ez a kezdeményezésünk visszhangra fog találni s érdekkörünkbe vonhatják ez uton az akció célpontját, a falut. Mert az az első feladat, bogy e mozgalom körébe vonassák be falvaink nagy többsége, ha lehet, az összesség. Folytatják a tárgyalást. — Polónyi a miniszterelnöknél. — (Saját tudósitónktól.) A béke (fonala .tegnap kettészakadt ugyan, de Lukács László talktiikiaii ügyessége nyomban összecsomózta a szálaikat. A miniszterelnöknek nem a legrosszabb gondolata volt, hogy a magyar politika egyik legügyesebb faktorával, Polónyi Gézával kell (beszélnie, ,a dolgokat megtárgyalni, hátiba uj medret áshat a kibontakozási akciónak. Teljes érdeklődés fordult Lukács és Polónyi mai tanácskozása felé, amelytől a helyzet jelentős fordulatát vártáik. Polónyi Géza negyed tizenegykor érkezett bérkocsin á miniszterelnök Nagy János-utcai lakása elé. Mielőtt bement volna, az ujságirók megkérdezték 'tőle: — Van-'e kegyelmes urnák reményé a kibontakozáshoz? , — Van! — feitelt Polónyi és eltűnt a kapu alatt. A látogatás szokatlanul hosszú ideig, több mint harmadfél óra hosszat tartott. Polónyi tiz perccel egy óra előtt távozott a miniszterelnök lakásáról. Egész sereg újságíró mohó kíváncsisággal várta. — Nagyon sokáig tartott a .tárgyalás — jegyezte meg valaki. DÉLMAGYARORSZ'ÁG •— Hja kérem, ilyen nagy dolognak idő kelj, — szólt Polónyi. — Ami a tárgyalás anyagát és eredményét illeti, erre nézve csak azt mondhatom, 'hogy a miniszterelnök nrral való érintkezésem olyan bizalmas természetű, hogy nem érzem magamat ifeljogositottnak a részletek ismertetésére. Annyit közölhetek azonban, hogy impresszióim szerint folytatni fogják ia tárgyalásokat. 'Mondhatom ezt annál inkább, mert a miniszterelnök ur részéről a legnagyobb jóakaratot tapasztalom. — Van-e kibontakozási terve ekszcellenciádnak? — volt az ujabb kérdés. — Nekem mindig van kibontakozási tervem, — felelt Polónyi óriási derültség mellett. — Napirendre kerül-e a véderőreform? — Valószínű, de a tárgyalások nem szakadtak meg. Polónyi ezzel kocsiba ült és Justh Gyula lakására hajtatott. Lukács László néhány perccel később automobilon eltávozott. A Kossutlh-párt körében is volt ma némi mozgalom. Apponyi Albert gróf, aki azt a csodalatos kijelentést tette mára. hogy őt a választójog dolga nem érdekli, fölikereste Kossuth Ferencet és hosszabb ideig tanácskozott vele. Aipponyinak azelőtt más volt a véleménye. Egyébként a Kossutb-párt holratp, csütörtökön este, értekezletet tart. A RE1CHSPOST ÉS A VÉDERŐ. A keresztény,szociálisták harci orgánuma, a Reichspost, amelyet naigyrangu katonák szoktak sugalmazni, azt írja mai számában, hegy a véderőreform elnapolása súlyos vétek volna az állam — persze: .az összbirodalom — és a nép ellen s lealacsonyítaná a monarchia tekintélyét a külföld előtt. A véderőipro-vizóriumot csak olyannak tudja * elképzelni, amely magában foglalja az újonc létszáim fölemelését és a kétéves katonai szolgálattal egyértékü kedvezményeket. JUSTH "ÉS POLÓNYI. Polónyi Géza háromnegyed óra hosszat tanácskozott Justh Gyulával. Beszélgetés után együtt fogadták a Délnttagydrország munkatársát, aki megkérdezte: — A mai (tárgyailás hozott-e liétre valami közeledést a miniszterelnök és a harcoló ellenzék között? — Erre talán Polónyi illetékesebben tudna nyilatkozni, mint én,felelte Justh. Polónyi is begombolkozott: — Lukács László is, én is ikomlmtünikét adtunk ki a mai tárgyalásról. A diszkussziónk szigorúan bizalmas. A miniszterelnök részéről azonban a legjobb szándékot látom. Itt emiitjük meg, hogy félhivatalosan fna megcáfolták ,egy bécsi lapnak azt a hirát, mintha a miniszterelnököt a kibontakozás dolgában bármi terminus kötné. POLÓNYI BÉKÉT REMÉL.. Délután 'két óra volt, mikor' Polónyi Géza fáradtan, de jókedvvel hazaért. A Délmagyarország fővárosi munkatársa már várt rájia Károlyi-utcai lakásán. — öt óra hosszat tárgyaltam, ki vagyok merülve, bár jól bírom még. De nem hiába jártaim. Önök tudják, mily nagy nehézségek voltak a megegyezés körül s bár nem vagyok optimista, valószinü, hogy béke lesz. — Milyen alapon? — Kérdeztük. 5 — A miniszterelnök is, lén is, annyira lekötöftük magunkat, hogy részletekről nem nyilatkozhatom. Mindenki tudja, hogy én csak pártközi konferencia alapján gondolom megoldhatónak a helyzetet. Máskép nincs kibontakozás. Most ,is ez volt .kiindulási pontom. A miniszterelnökkel való tárgyalásom során nagyon jelentős dolgok történtek, a melyekről informáltam Justh Gyulát. Gsak egy kényelmetlen dolog van, az, hogy Lukács László köti magát a véderőreform tárgyalásához. És igy be fog következni az a furcsa helyzet, hogy a Ház üléstermében a legnagyobb harc folyik, odakint a folyosón pedig szép csöndben, barátságosan társalgun'k a békéről. Lukács kommünikében jelenti ki, hogy az ellenzék jóindulatáról meg van győződbe, én ugyanezt konstatálom a Jninisztere'lnökről, — nos, hát iáikkor mi akadálya lehet a megoldásnak? Ennyit mond a politika nagymestere. Mi pedig kiegészíthetjük a közeljövőről rajzolt képet azzal a beavatott helyről kapott értesülésünkkel, ihogy a békés kibontakozás ügye nagy lépésekben halad előre. A következő hét talán meg is hozza a mindem oldalon áhított nyugalmat. Hozzájárul bizonyára az izgalmak eltompitásáihoz az a beszéd is, a melyet Lukács László a munkapárt péntek esti értekezletén fog mond'ani a választójogi tárgyalásokról. A bandita kedvese. - Ostrom a párisi apacsok ellen. — (Saját tudósítónktól.) Bonnot, a híres párisi apacs halálával nem szűntek meg azoik a harcok,- amelyeikeit a párisi rendőrség folytat banditák ellen. Most megint valóságos ostromot intéztek_egy ház ellen, amelyben a banditák tartózkodtak és _az ostromnak több halottja is van. A párisi rendőrség ostromáról alábbi tudósításunk számol be: Mikor Choisy le Roy-ban holtan került kézre Bonnot, irásai között több levelet találtaik a rendőrök s ezekben sürün fordul elő ez a név: Dondon. A jelzőkből s egyéb körülményekből mindjárt látszott, hogy a titokzatos nevü cinkostárs asszony. Ez volt az első nyom, amelyen a rendőrök Garnier és Valiét apac-svezéreket kutatták. A föltevés igaznak bizonyult Dondon álnév alatt Baullement asszony, egy 26 éves, nagyon szép özvegy rejtőzködött, akiről az apacsok irigykedve beszélteik, miatta sokszor volt véres összeütközés közöttük, mig végre Garnieré lett s hozzá hü maradt. Ö rejtegette az üldözött rablókat a ohantilly-i véres betörés után s a legleleményesebben értékesítette a zsákmányt. Mikor Bonnot körül nagyon szoros lett a hurok, Dondon Szerzett neki gyarmati közlegény-egyenruhát s igy oldott kereket a banditák vezére. A levelekből kiderült, hogy Boullementné megkérdezése nélkül az automobilos rablók semmit sem tettek. Ezt az ördögi nőt hajszolta az egész defeiktivhad már napok óta. Tegnapelőtt a nogent sur marnei prefekturáról telefonon jelentették a párisi rendőrfőökségre, hogy Dondon Nogent sur Marnehan rejtőzködik. Tegnap délután öt órakor Gouichard bűnügyi rendőrfőnök több tisztviselővel és sok rendőrrel kiment Nogent sur Marneba. Egyenesen az elhagyatott ház felé tartottak, mert Iközben megtudakolták, hogy a titokzatos asszony bent van. A rendőrök meghúzódtak a község táncterme mögött és csaík Gouichard rendőrfőnök közeledett az egyedül álló ház felé Fleury yendőrbiztossal és két titkosrendőrrel,