Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-17 / 89. szám

1912 április 16. DÉLMAGYARORSZÁG 3 politikai tüntetést rendeznek ellene. A zsinaton Goldis László volt képviselő és szentszéki titkár minden szabály ellenére politizálni akart, amennyiben provokálni akarta a zsinatot, hogy foglaljon állást a kormány ellen, mert az ő államsegélyét megvonta. Pap János püspök a zsinatot megnyitó bestédében köszönettel és hálával emlékezett meg akormányról, amely ujabb segélyével módot adott az egyháznak, hogy a szemináriumi tanárok fizetését javítsák. A zsinat egy hétig fog eltartani. A képviselőház ülése. — Horvát vita napirend előtt. — (Sajtú tudósítónktól.) A politikai helyzet váratlan elborulása rávetette árnyékát a képviselőház ülésére is: a Ház elnöke ma már beleegyezett a napirend előtt való felszólalásokba, amivel azután a szélsőbali technika bőven élt is. A napirend előtt való vita anyaga a horvát kérdés volt, a vita iránya pedig a kormány ellen hegyeződött ki. Persze a beszélők java inkább frázisokat mondott, ami ezúttal mentség is le'het, hisz a horvát politikához még annyit se értenek, mint a magyarhoz. Náray Lajos elnök féltizenegy órakor nyitotta meg az ülést. Szojka Kálmán jegyző felolvassa a tegnapi ülés jegyzőkönyvét. Szinyey-Merse Félix jegyző felolvassa az összeférhetetlenségi zsűri tegnapi Ítéletét, mely a Széchenyi Emil gróf ellen beadott összeférhetetlenségi bejelentést elutasította. Tudomásul szolgál. Az elnök bejelenti ezután, hogy több képviselő engedelmet kér a horvát ügyben napirendelőtti fölszólalásra,. Az engedelmet az ügy fontosságára való tekintettel megadta. (A királyi biztos.) Egry Béla napirend előtt szóvá teszi a horvát bánnak királyi biztossá történt kinevezését. Odalent az alkotmányt felfüggesztették, a gyülekezési jogot, sajtószabadságot s más közjogokat elkoboztak, Ez a magyar alkotmány sérelme, mert külön horvát alkotmány nincs. Vájjon mint egyezteti össze a miniszterelnök ezt a tettét a királyi manifesztum ama passzusával, hogy a nemzet zavartalan birtokában van alkotmányos jogainak? A miniszterelnök az abszolutizmusnak Horvátországban történt behozatalával merényletet követett el a magyar alkotmány ellen. A szóló természetesen nem helyesli a horvátok elszakadási törekvéseit, de elitéli a kormány erőszakos és alkotmányellenes cselekedetét is. Régi horvát képviselők s Kovacsevics volt főispán közjogász beszédeiből bizonyítja, hogy a horvát viszonyok már Khuen bánsága alatt fajultak el; a hibák gyökere tehát azokba az időkbe nyúlik vissza. A trialisztikus áramlatok is Khuen idejében fajultak el ily veszedelmes mértékben. Az a véleménye, hogy a zavaros horvát állapotokon nem abszolutizmussal, hanem a helyzet gyökeres szanálásával lehet csak segiteni. Most odalent az irányzat teljesen magyarellenes. Jó megoldás volna, ha a három sziavon vármegyét, amely ősi jogon úgyis Magyarországé, visszacsatolnák az ország testéhez. Ábrahám Dezső: Hibáztatja a _kormányt, hogy erőszakos eszközökhöz nyúlt, mert , hiszen ezzel csak még jobban elmérgesiti odalent a helyzetet. Részletesen fejtegeti a kormány politikájának hibás voltát, majd azt fejtegeti, hogy a magyar országgyűlés feloszlatása esetén a horvátok még lévő mandátuma is megszűnne s mivel odalent uj választás nem lehet, a magyar országgyűlés csonka volna, ami lehetelten helyzetet teremtene^ A magyarok szimpátiával vannak a horvátok iránt, de hibáztatják túlzóik törekvéseit, ta Ugy, mp\ a koyjpátiy sz^ső fijlláp^sét Benedek János fölszólalása után szünet következett. Batthyány Tivadar grófnak sincs Ínyére a királyi biztos, mert az abszolutizmus eszközét látja benne. De arra kéri a külföldet, hogy ne a magyar nép elnyomó hajlandóságát lássa ebben, mert a magyar nép alkotmányos érzése elitéli ezt az eljárást, melyhez esak egy autokrata célokra összevásárolt parlamentből kinőtt kormány merészelt nyúlni. Ezután hosszasan foglalkozott a trialista propagandával és energikus intézkedéseket sürgetett ellene. Még támadóbb volt Polónyi Géza. Kifogásolta, hogy a kormány ebben az égetően aktuális kérdésben nem nyilatkozik. Polónyi azután azt bírálgatja, hogy a miniszterelnök egyszerre négy tárcát, tehát négy miniszteri személyiséget foglal magában össze, Polónyi végül azt kivánta, hogy a kormány tájékoztassa nyomban a Házat a királyi biztos kiküldésének okairól, vagy a Ház forduljon a dologban fölirattal a királyhoz. Mivel ekkor az idő már két órára járt, a többi napirend előtt jelentkezett fölszólalásra nem került a sor, hanem a mai napirendet áttették holnapra s az ülés két órakor befejeződött. Szeged tanyai vasútja. — Megkezdték a közigazgatási bejárást. — (Saját tudósitónktól.) Az alsótanyai vasút iigyébén kedden kezdték meg a közigazgatási bejárást. A tanácskozás délelőtt kezdődött meg a városháza bizottsági termében és előreláthatólag csak csütörtökön ér véget. A közigazgatási bejáráson Ruday Amadé miniszteri osztálytanácsos elnökölt és azon a város részéről Taschler Endre főjegyző, Balogh Károly tanácsos, Tóth Mihály városi főmérnök, a földmávelésiigyi minisztérium részéről Muraközy Endre királyi főmérnök, a kereskedelemügyi minisztérium részéről Korányi Kálmán műszaki tanácsos, Lázár Lipót miiszaki tanácsos, a hadügyminisztérium részéről Németh József vezérkari főhadnagy, a vasúti és 'hajózási főfelügyelőség részéről Dalmady Ödön felügyelő, a Máv. részéről Heeger Gyula főfelügyelő, Tánczos Jakab főmérnök, Büchler Jenő mérnök, Heeger Árpád mérnök, a Szegedi Ármentesitő Társulat részéről Csernovics Agenor igazgató-főmérnök, a kereskedelmi és iparkamara részéről Weiner Miksa társelnök, a közúti vaspálya társaság résziéről Rosenfeld Nándor igazgató, a törvényhatóság részéről Rósa Izsó dr, továbbá Szesztay László, a- vasút tervezőije és az érdekeltség résziéről számosan vettek részt. Az ülést délelőtt kilenc órakor Ruday Amadé nyitotta meg, aki miután üdvözölte a megjelenteket, egyúttal ismertette is a tanyai vasút keletkezésének okait és fejtegette annak szükségességét. Rátért azután a vasút fontosságára, majd fölkérte Korányi Kálmán műszaki tanácsost, hogy a közigazgatási bejárás föladatát ismertesse. Korányi Kálmán a vasút utvonalát a következőkben ismertette: A tanyai vasút a Mars-térről indulna ki és a Londoni-, Berlini-körutakon áthaladva a Béke-utcán, Földvári-utcán és Tisza L'ajosköruton át a Gizella-tér átszelésével az Erzsébetrakodóra vezetne. A városból kiérve a Tisza-híd harmadik boltozott nyilasa alatt, ahol jelenleg görpálya van, haladna, azután a tiszai védgáton vezettetnek a Máv töltés bevezetéséig. Itt Közraktárak kitérő név alatt megállót létesítenének. A védgátról letérve az államvasút vonalával párhuzamos lenne a vasút vágánya, amely-a hattasi szőlők mellett haladna el. A rendező pályaudvar mögött forgalmi állomása lesz a vasútira és ez az állomás egyúttal átrakodó állomásnak is fog szolgálni. Innen a városi töltés mellett elhaladva a szabadkai törvényhatósági uton ötszáz méter hosszúságon öt vezetnék % vágányokat, majd a szeged-szabadkai vonal mellett annak baloldalán Szentmi'hálytelek határán a Matyérnál keresztezné a Máv vonalát. Két alternatív van tervbe véve a további utvonalat illetőleg. Az egyik terv szerint a Matyér alatt, a másik szerint a Máv 100. számú őrháznál keresztezné a pályaszint. Innen vagy a Balogh-iskoláig, vagy pedig az úgynevezett Kunmalomiig vezetne a vasút, illetve a Balogh-iskolánál kettéágazva és az egyik vonal az erdőőri szakiskolához, a másik pedig Mérges község végéig vezetne. Az erdőőri iskola vonalát illetőleg Balogh-iskola állomásától a vonal a tanya déli részén az ut közelében, illetve annak felhasználásával haladna Nagyszéksós állomásig és innen a közigazgatási központig, ahol a vonalnak egyik főállomása lenne. A Kissor mentén sűrűn lakott területen haladna át a vasút egészen a végállomásig. A második terv szerint a Balogh-iskolától északra a külsődomaszéki iskolának vezetne a vonal, amely a továbbiakban a szeged-domaszék-zákányi törvényhatósági ut mellett nyerne pályát, Domaszéknél állomással. A 96. és 97. szelvényeknél elhagyja az utat, hogy azután Zabosfán állomásba jusson be. Innen a vonal a zákányi iskola érintésével vezetne a Pálfy-féle tanyáig, ahonnan a szegedi határból elhagyva Kiskunmajsa, illetve Mérges község irányában vezettetnék át annak délnyugati határában végállomásban érne véget. Tehát a Matyértől elágazó és a Kunhalomnak vezetendő vonal az egyik alternatíva volna, a másik megoldásnak pedig az a célja, hogy az alsótanyai közigazgatási központ közvetlen összeköttetésbe lépjen a vasúttal. A nagy érdeklődés mellett elmondott szakszerű előadása végén arra kérte az előadó a jelenlevőket, hogy véleményeiket tnondják el. Rósa Izsó dr azon a vélményen volt, hogy a vasút ne a Mars-térről induljon ki,'mert ez a villamos társulat érdekeit sértené, hanem ezzel szemben azt ajánlja, hogy a kiinduló pont Szeged-Rókus állomáson legyen, ahonnan a dorozsmai felüljárón vezetnék keresztül a vágányokat. Itt letérne a vasút a töltésről és a szabadkai vonal mentén csatlakozna az eredeti terv megfelelő kapcsolópontjával. Szerinte az alsótanyai vasútnak a közúti forgalmat nem szabad lebonyolítani és ezért nem is lehet a tervezők érdeke az, hogy a vasút a városon keresztül haladjon. Taschler Endre főjegyző a 'város közönsége nevében azt a kívánságot adja elő, hogy a vonat ne a Szesztay-féle terven levő hoszszu, hanem rövidebb uton menjen ki a városból. Továbbá, hogy a Központot el ne kerülje. Balogh Károly tanácsos kijelenti, bogy nem akarja késleltetni a vasút építését s ezért a közgyűlés határozatához ragaszkodik, amely szerint az eredeti terv alapján most tartsák meg a bejárást s kérjék az építési engedélyt. Ha majd eltérések lesznek szükségesek, akkor az egyes variáns szakaszokra külön, is lehet kérni közigazgatási bejárási engedélyt. Buday Amadé fölkérte ezután Taschler Endrét, hogy kifogásait Írásban adja be, Heger Gyula Máv főfelügyelő csatlakozott Rósa Izsó dr véleményéhez, amelyet helyesnek tart. Rátért ezután a részletkérdésekre. Elmondotta, hogy miután a szegedi pályaudvarok bővítése a közel jövőben megtörténik, a tanyai vasútnak a Máv vonalaival való kombinálása azon a részen, amelyre az bővítés kapcsán létesítendő uj építmények kerülnek, komiplikálódni fog és azért a közigazgatási bejárás megtartását ezen a részen el kell halasztani addig az időig, amig a Máv emiitett építményeinek mütanrendőri bejárását megtartják. Az alsótanyai érdekeltség részéről Kertész József a felsődofnaszékiek nevében adta elő kifogásait. Azt óhajtja, hogy a Mars-tértől a Londoni-kőrúton át a villamosvasút Kálvária-utcai vonaláig, ennek fölhasználj