Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-07 / 82. szám

18 DÉLMAG YARORSZÁG 1912 április 7 vidékről beránuló iskolás leányok életmód­ját festi le. Szines képekben örökíti meg a bakfisok életmódját. Ezenkívül még számos riportcikk teszi ér­dekessé és változatossá a főlapot. Cikk az al­kohol és antialkoholistákról, Látogatás Gár­donyinál még a főlap cikkei közül. Az első mellékletünk a Család. Az olvasó a Család minden oldalán talál kedves és ér­dekfeszítő olvasmányt. A nevezetesebbek ezek: Fragmentum: Somlyó Zoltán „Kenyér" cimü drámai misztériumából. Örkö élet: Prohászka Ottokár dr elmélke­dése. Magyar irók pályakezdése. Éhező diákok, riprot az életből. Végül Krúdy Gyula és Ernőd Tamás gyö­nyörű versei. Utoljára hagytuk azt, amit talán elsősor­ban kellett volna megemlítenem, a Délma­gyarország mümellékletét. Vidéki lap ilyet még nem adott, ez már a technika művé­szetté való fejlesztése körébe tartozik. A mű­melléklet minden része a Délmagyarország hirlap- és nyomdavállalat miihelyében ké­szült. A munka diioséri .a munkást. — Az igazi pirostojás. A műszaki csodák korát éljük, a technika nem ismer határt. Ne csudálkozzál hát jámbor 'húsvétot ünneplő, ha megbukol, mihelyt kedveseidnek naiv hittel a természet egyszerű termékét, a tánlálő tyúktojást nyújtod át különböző szinékbe pácolt héjába. Hol vagyunk- mi már attól? Még a gügyögő gyermek is ajkát biggyeszti, vagy öregesen felkacag, ha effé­lével traktáljátok. Ma, a húsvéti pirostojás, nem egy igénytelen tojás, az maga a kom­plikált raffinéria. Cukrászremek, drága tar­talommal kibélelve, vagy selymes burokban ördöngös gépezet, fele trükkel, meglepeté­sekkel. A húsvéti tojás már az aeroplánon is tul van. Ilyen körülmények között a feltáma­dás egykor derűs ünnepe is e?y gondokat növelő kiemelkedő gazdasági dátum, ame­lyet őszintén szólva elszeretnének sikkasz­tani. Persze megint csak azok a százezrek, akiknek még a mindennapi tojás, sőt a min­dennapi falat kenyér is a technika csodái mellett is egyre lehetetlenebb probléma. Hát mit csináljanak ők a húsvéttal s annak fo­kozott követeléseivel? Azt, hogv lesik, vár­ják a maguk sóvárgott feltámadását. Azt a minden huncutság nélkül való pirostojást, a mely egész magától értetődően rejti magá­ban a legnagyobb csodát: a megélhetést! —- Húsvét a templomokban. A belvárosi szent Dömötör-templomban az ájtatosságdk rendje ez: Vasárnap reggel hét órakor szent­mise. Utána szentbeszéd, tartja Jászi Géza c. püspök, tiz órakor ünnepélyes zenés nagy­mise és fél 12 órakor csendesmise. Húsvét vasárnapján a reggeli szentbeszéd után tör­ténik a húsvéti eledelek megáldása. Délután 3 órakor ünnepélyes vecsernye. A többi ka­tolikus templomban is ez az ünnepi istentisz­teletek rendje. A görögkeleti szerb templom­ban az ünnepek sorrendje ez: Vasárnap haj­nali 3 órakor föltámadási körmenet, délelőtt 10 órakor nagymise, délután 5 órakor vecser­nye ós vigiliák. Hétfőn délelőtt 10 órakor em­des mise, délután 5 órakor vecsernye ós vi­giliák. Kedden délelőtt 9 órakor rendes mise, amely kedvező időjárás esetén halotti misével egybekötve a görögkeleti szerb temetőben lesz, esős időjárás esetén azonban elmarad és április 15-én ugyanabban az időben és ugyan­ott megy végbe. Az evangélikus ós református templomokban az istentiszteletek rendje a szokott. A zsidók ünnepe is egybeesik az idén. Hétfőn és kedden lesznek az uj tem­plomban az istentiszteletek. \ — A Wagner-orökosök alapítványa. Szombaton délelőtt megjelentek \Lázár Györgv dr polgármesternél Wagner Er\nő és Wagner Gusztáv és elhunyt édesatyjuli em­lékére húszezer koronás alapítványt tettek, amelyet hivatalosan a következő levél kí­séretében jelentettek be: Fiúi szeretetünk s Istenben boldogult édes­atyánk emléke iránti kegyeletünk jeléül el­határoztuk, hogy a boldogulttól reánk ma­radt vagyonból közhasznú célra egy örök alapítványt alkotunk. E célból Nagyságod kezeihez 4 százalékkal kamatozó 20.000 azaz húszezer korona névértékű magyar járadék­kötvényt mellékelve ezennel letesszük azon kívánságunk kifejezése mellett, hogy azt Wagner Ferenc Adtai jótéhonycélu alapít­ványa cim alatt tőkében Szeged város kö­zönsége által örök időkig megőriztetni és kamatainak felhasználása iránt annak idején intézkedni méltóztassék. Megjegyezzük, hogy a kamatok felhasználásának célja s hovafordítás módozatai iránti kivánatainkat később, de minden esetre rövid idő alatt kü­lön fogjuk Nagyságodnak tudomására hozni. Fogadja addig is Nagyságod igaz tisztele­tünk kifejezését. Wagner Ernő, Wagner Gusztáv. — Egy királyi herceg halálos vesze­delme. Lembergbó'I jelentik: Károly Fe­renc József királyi herceg tegnapelőtt Ko­ioméából 'különvonattal Hirovba akart utaz­ni, hogy ott Zita királyi hercegnővel talál­kozzék. Az óriás hóvihar teljesen járhatat­lanná tette a vonalat és száz katonát rendel­tek ki a hó ellapátolása végett. A királyi herceg nem tudott eljutni Hirovba és visz­szamení Lembergbe. A lemberg-hirovi vonal üzemigazgatója Stri irányába lokomotivot küldött el a pálya megvizsgálása végett. A iokomotiv vezetője egyszerre maga előtt látta a királyi herceg különvonatát s a nagy szélviharban a katasztrófa alig látszott elke­rülhetőnek. Az utolsó pillanatban mégis si­került a lokomotivot alig néhány méternyire a különvonattól megállítani. A királyi herceg visszautazott Lembergbe. Körülbelül egy óráiv maradt a pályaudvaron és miután egy­általában nem volt lehetséges Hirovba eljut­ni, a királyi herceg visszautazott Kolomeába. -— Asszonyok fohásza. A húsvét pro­fán örömei ezidén, ugylátszik, szegényebbek lesznek, mint más esztendőkben. És ennek oka a szeszélyes idő. Van két napunk, két, örök emberi misztériumokkal teli, emléke­zetes ünnepnapunk, amelyen annyira-meny­rivire a szabadság illúzióját élvezhetjük. És minthogy ez a két nap a tavasz 'kivirágzá­sába esik és rendszerint napsugárben és nyiló virágok közt járhat az ember, az ün­nep még szebbnek látszik. Nem csoda, hogy az ember neki fiatalodik és ha már mássaf riem lehet, újba öltözik és ezzel szerzi meg magának a megujulás illúzióját. Ez a divat szebb magyarázata. Bizonyára van prózaibb is, amely talán igazabb. De legyen akárho­gyan, az az egy bizonyos, hogy a tavaszi divat ilyenkor szokta fölvonultatni uj kreá­cióit. A korzón megjelennek a legújabb kosz­tümök oldalán a legújabb felöltők. Jó Isten, adj holnapra jó időt! Ez az imádsága tizezer asszonynak. A férj már imádkozni se tud, ébren és alva csak a számlát látja. — Eljegyzés. Popper Lajos gyógyszerész eljegyezte Wolfner Jankát, Wolfner Károly­nak, a villamos vasút kitűnő főpénztárosának leányát. — Kié Bosznia ? Budapestről jelentik: Rendkivül érdékes pör került ma a tőzsde szakértő bírósága elé. Egy helybeli gyár ezer mázsa búzát szállított egy fővárosi malomnak s utóbb kilónkint tiz fillér felülfizetést kö­vetelt a malomtól, azon a cimen, bogy a buza az üzánsz-minőségnél súlyosabb volt. A ma­lom megtagadta a felülfizetést azzal a kifo­gással, bogy a szállított áru közé bosnyák buza is volt keverve. A felperes gyár a tár­gyaláson tagadta, liogy a szállított búzában olyan is lett volna, amely Bosznáilian ter­mett, de hangoztatta, hogy őt a kálónkiint kért tiz fillér akkor is megillette volna, inert liisz nem az eredet, hanem a minőség a fon­tos. Azonkívül hivatkozott a közjogi állapot­ra, Bosznia hovatartozásáról szóló törvényék­re és az annexiós proklamáeiókra s kifejtette azt a meggyőződését, hogy Bosznia Magyar­országhoz tartozik. Ennek az állításának tá­mogatására fölemiitette azt is, bogy Bosznia közgazdasági helyzetéről mindig a magyar földmivelésügyi minisztérium ad ki jelentést. A fölperes érvelésének elhangzása után a szakértő bíróság visszavonult tanácskozásra ugy döntött, hogy az alperes malomnak iga­zolnia kell, bogy a szállított búzában volt-e csakugyan bosnyák buza? A kérdés közjogi részét és a kvalitásra vonatkozó érvelést a bíróság mellőzte. A tőzsdén egész nap érről az érdekes elvi jellegű ügyről beszéltek. — Szegedi kiküldött a munkásbiztási tanácskozáson. Arra az országos tanácsko­zásra, amelyet az ipartestületek a munkás­biztositási törvény tárgyában április 14-én tartanak, a szegedi ipartestület Pálfy Dániel alelnököt küldte ki. — Családi cimerek összegyűjtése. A vármegyék és törvénybatóságu városok le­véltárosai az összes magyar családi cimerek összegyűjtését és kiadását határozták el. A szerkesztők megbízásából Bárdoss Béla sze­gedi tanácsjegyző ez uton is kéri az érdekel­teket, hogy családi címerük másolatát vagy iiii pecsétlenyomatát annak megemlítésével, liogy nemesi okleveleük mely évben kelt, hol hirdettetett ki és hol található, hozzá küld­jék be. A kérés célja tisztán anyaggyűjtés. — Adóhivatali gyakornokok kinevezése. Az újonnan szervezett adóhivatali gyakor­noki állásokra ma kinevezte a polgármester: Véglegesen: Ujváz Boldizsár, Pávó Ferenc, Selmeczi József és Szabó Géza városi adóhi­vatali napidijasokat, ideiglenesen, egy évi próbaidőre: Gártner Ferenc, Kertész Sán­dor, ökrös Gyula, Pintér Mihály városi adó­hivatali napidijasokat és Madinika Gyula végzett joghallgatót. — Az esetleges uj választás. A bécsi fél­hivatalos Pol. Korr. hosszabb közleményben foglalkozik Héderváry Károly gróf minisz­terelnöknek a kormány újra kinevezése alkal­mából a parlamentben mondott beszédével és a többi közt ezt irja: — A miniszterelnök őszinte föllépésének igazolnia sikerült a kabinetválság folyamán tanúsított eljárásának minden mozzanatát. Héderváry gróf teljes joggal fölállíthatta azt a követelést, liogy a parlamenti válságot ma­gában a parlamentben kell megoldani ós hogy a pártok mindegyikének közre kell mű­ködnie abban, hogy a legutóbbi évek esemé­nyei által megbénított törvényhozási műkö­dés ismét Iielyreállittassék és tartósan bizto­síttassák. Minden hibát ott kell jóvá tenni, aliol elkövettek. Ha azonban minden várako­zás ellenére nem történnék meg, a miniszter­elnök nagyon könnyen el tudja gondolni azt az esetet, bogy a kabinet a választottaktól a választókra apellál és azután uj program alapján lép az uj parlament elé. A miniszter­elnök fejtegetéseinek meglesz a hatása a nép legszélesebb rétegeire is és immár remélhető, liogy a balpártok, amelyek most még a véd­erőreform ellen irányuló harc folytatására gondolnak, nem vonhatják ki magukat az ország közvéleménye állásfoglalásának befo­lyása alól, — Egy szegedi százados dicsérete. A magyar királyi honvédelmi miniszter Paczolay Jenőt, a II. szegedi honvéd kerületi parancsnokságihoz beosztott századost buz­gó szolgálatai elismeréséül okiratilag meg­dicsérte. — Mária Terézia lieblingje. Volt egy­szer, hol nem volt, Magyarország határán is innen volt ew torontáli falu, ugy hittak, ho<r- Kedvenc. Amint már egvszer meséltünk is róla, Licbling volt a becsületes német neve, aztán hivatalosan megmagyarositották em a szép névre, Kedvenc, amint hogy ez ig? is dukál ebben az országban, de nem múlt ( három esztendő sem s visszaadták ne! megint a régi, idegen .nevet. -Bizony igy tö tént. A falu kupaktanácsa ugyanis kikutatt hogy még Mária Terézia nagyasszony k resztelte meg németre, hát ragaszkodni k hozzá. E addig appelláltak. arnig győzt i

Next

/
Oldalképek
Tartalom