Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-06 / 81. szám

1912 április 6. DELMAGYARORSZAG 3 zeti és kórházi állásokon kivül magáncsalá­dokhoz is helyeztetnek el, aho'l a beteg és egészséges, gyermek gondozása képezi a fel­adatát. Turcsányi Imre dr ezen tanfolyammal kapcsolatban számos anya kívánságára egy rövid ideig tartó tanfolyamot nyit anyák és leendő anyák számára, akik a modern cse­csemőápolás és táplálás elméleti, gyakorlati és 'észszerű alapelveit elsajátítani akarják. Ezen tanfolyam ingyenes és előjegyzés vé­gett a tanfolyamon részt venni szándékozók személyesen jelentkezhetnek április 20-ig a gyermekmenhely intézetében délelőtt 11—12 óráig 'Turcsányi Imre dr igazgató főorvosnál. Szövetkeznek a horvátok és a csehek. — Cuvaj Ede intézkedései. — (Saját tuáósitónktól.) Azokat az intézke­déseket, melyeket Cuvaj Ede királyi biztos Zágrábban és Horvátországban az elszaka­dás törekvéseinek megfékezésére életbelép­tetett, meglehetős nyugalommal fogadják •odalenn. A józan horvát közvélemény bizo­nyos megnyugvással lélekzik föl, hogy megszabadult a koalíció és a jogpárt terro­rizmusától. Mintán a királyi'biztos rendele­tei vasszigorral ,útját vágják minden ellen­séges és rakoncátlan politikai mozgalomnak, az a gyűlölet, melyet a horvát túlzók Ma­gyarország és a magyar nemzet ellen '.np­Iáinak, mcsí más ufón-módon keres érvé­nyesülést. Egyrészt társadalmi bojkottot. igyekeznek szervezni a magyarság ellen, másrészt a magyar ipar és kereskedelem ér­dekeit próbálják ugyanilyen eszközökkel károsítani. A horvátországi állapotokra a szláv ro­konság cimén élénk visszhang felel Csehor­szágból. A csehek, akik a magyarországi tótokkal is benső politikai és gazdasági összeköttetést tartanak fönn, most kapva­kapnak rajta, hogy rokonérzésüket a hor­vátoK iránt is bebizonyítsák. Prágai jelen­téseink arról szólnak, hogy az ottani cseh iparosok bizottságot alakítottak a horvát­cseh gazdasági viszony fölkarolására. A cseh nemzeti szociálista képviselők pedig arra készülnek, hogv reichsratban teszik szóvá a magyar abszolutizmust s a horvátok elnyomását. Prága, április 5. A horvát egyetemi hallgatók av cseh ipa­rosok képviselőivel bizottságot alakítottak, amely a horvátországi és csehországi gaz­dasági és ipari összeköttetés megszilárdítá­sával fog foglalkozni. Prága, április 5. A Cseszko Szlovo jelentése szerint a nem­zeti szociálista-párt végrehajtó-bizottsága tegnapi ülésén elhatározta, hogy föl fogja szólítani a nemzeti szociálista képviselőket, hogy a horvátországi abszolutisztikus álla­potokat a parlamentben és a delegációban szóvá tegyék. A végrehajtó-bizottság a hor­vát nemzetnek, az erőszakos magyar ura­lom" ellen való harcában legteljesebb szim­pátiáját fejezte ki. A nemzeti szociálista bi­rodalmi tanáfcs és tartománygyülési képvi­selők elhatározták, hogy közös ülésben prok­lamálni fogják a horvátországi elnyomott politikai pártokkal való szolidaritást és azt a reményüket fejezték ki, hogy a horvátorszá­gi abszolutizmus ellen valamennyi szerbet és horvátot közös eljárásra fogja birni. Dühöngő tavaszi viharok. — A kár itthon és külföldön. — (Saját tuáósitónktól.) Szegeden és általá­ban az országban végképen elült a viharos szél, de a hőmérséklet azért csak lassan emelkedik. Az orkán és a fagy a vidéken mindenfelé nagy kárt okozott. Galíciában és Franciaországban is pusztító vihar volt. A veszedelmes időjárásról ma ezeket a jelen­téseket kaptuk: (Itthon.) Besztercebánya: A falvakban még mindig nagy szélviharok dühöngnek, melyek az épületekben nagy kárt okoznak. Mihálytelek községnél a vasút mellett fekvő erdőben a vihar 2000-nél több fenyőfát kidöntött, me­lyek a vasúti töltést eltorlaszolták. A közle­kedés fönnakadt. Nyíregyháza: Az orkán teljesen meg­szűnt. Mult éjszaka fagyott. Megállapítható, hogy a tegnapi szélvész igen nagy kárt oko­zott. Ereje oly nagy volt, hogy a helyiérdekű vasút két kocsiját Ibrány és Buj között uta­sokkal együtt fölborította. Komolyabb sérü­lés nem történt. Zsolna: Több napi esőzés és havazás után tegnap éjjel erős fagy volt, ami megártott a vetésnek és megakasztotta a mezei munkát­Újvidék: Tegnap éjszaka a környéken nagy vihar dühöngött. Az ujvidék-titeli vas­útvonal mentén Vaskapu állomástól Újvi­dékig a vihar valamennyi táviróoszlopot a sínekre dobta, ugy hogy a reggel hat óra­kor esedékes vonat csak délután két órakor ért Újvidékre. Az Újvidékről kiinduló táviró­és telefonvezetékek nagy része tönkre ment és helyreállításuk napokig fog tartani. A nap folyamán azután nagy havazás volt. ­(A külföldön.) Krakó: A három nap óta tartó hóvihar a keleti Galíciában való táviró- és telefonösz­szeköttetést megszakította Kelet-Galiciából a vonatok nagy késéssel érkeznek. A hóvi­har nagy kárt okozott. Lemberg egészen el van vágva a külső világtól. A fuvarosok kénytelenek voltak a munkát megszüntetni. Paris: Az óriási vihar a francia partokon sok hajószerencsétlenséget okozott. Több hajó elmerült és a kárt sok millió frankra becsiilik. Lázi tó olasz kiáltvány. Fiuméből ji len­tik: Március 28-án Fiúméból Tripolisz kikö­tőjébe érkezett az Indefficiender nevü teher­szállító gőzös. A gőzösön, mely előzőleg a bengházi és kyrenaikai kikötőkben tett le árukat, a tripoliszi kirakodás alkalmával egy csomag olasz kiáltványt találtak, mely a katonákat az olasz királyi ház és a háború ellen akarja izgatni. A kikötő-parancsnokság feltartóztatta a hajót és elrendelte a mani­fesztumok elégetését. Néhány kiáltvány mégis eljutott a szomszédos olasz vitorlások­ra és egy vitorlás hajómestere elvitte azokat a tripoliszi katonai parancsnokságnak. A ka­tonai parancsnokság szigorú vizsgálatot in­dított, kihallgatta a hajó személyzetét és megállapította, hogy a kiáltványokat Fiúmé­ban csempészték a hajóra a berakodás alkal­mával. Vftlósainü, Üegy egy fiumei kikö.tő­munká® tette a tíMgaagot észrevétlenül ax áruk közé. Néhány lé nappal ezelőtt hasonlók szövegű kiáltványokat Fiúméban is kiragasz­tottak a falakra. Borravalóval, vagy anélkül — Egy vendéglős lapaszfalafai. —­(Saját tudósítónktól.) Mozgalom van meg­indítóban a pincérek között a borravaló, megszüntetése érdekében. Amint az alábbiak­ból kiderül, egy vidéki vendéglős nemrég: már megkísérelte, bogy eltörölje üzletében a borravaló-rendszert. A kísérlet kudarcot val­lott és tapasztalataiból az alábbiakat irja ax első borravaló nélkijli vendéglős: Hogy szándékom megvalósítására alapot szerezzek, tudakozódtam alkalmazattaimnál„ bogy mennyi a jövedelmük egy szezonban. A nyert információ alapján minden alkalma­zottamnak megdvpláztam a bevallott havi jö­vedelmét és pedig tekintet nélkül arra, hogy a szezon milyeii lesz. A fogadó vendégeit ér­tesítettem az újításról, hogy ne adjanak többé borravalót, amelynek fejében ezután a heti számlához öt százalékot hozzáírnak. Ugy volt, hogy a szezon végén az öt percentnyi összeget kártalanítás fejében szétosztom, le­vonva, azt az összeget, amit a rendes havi. fizetésen felül fizetek. A baj már az alkalmazottak szerződteté­sénél megkezdődött: alig tudtam embereket kapni. Az alkalmazottak inkább fizetés nél­kül akarnak szolgálni és elviselnek esetleg­egy rossz szezont, semmint elfogadnák a biz­tos jövedelmet. Végre azonban nehéz fárado­zás után megfogadtam a magam embe­reit. A szezon végén senki sem volt megelé­gedve. Egyik azt állította, hogy ez vagy az a család őt nagyon jól megfizette volna, ha elfogadhatta volna a borravalót, A másik azt erősítgette, bogy az ő emeletének vagy szobáinak nagyobb volt a forgalma és ezért őt nagyobb kártalanítás illeti meg. A legszomorúbb volt azonban a vendégek: egy részének magatartása. Mig egyesek he­lyeselték a borravaló kiosztás uj módját, má­sok nagyon is gáncsolták. Igy például egy vendég kijelentette, hogy ő személyesen akarja átadni a maga borravalóját, mert at­tól tart, hogy ^különben rosszul szolgálják ki. Azt mondta, hogy ő már megérkezése al­kalmával dúsan ellátta borravalóval a sze­mélyzetet, jó kiszolgálás esetén azonban az elutazás alkalmával még ujabb borravaló jár. A vendégek e fajtája valószínűleg nincs, tisztában azzal, bogy az ilyen eljárás gyak­ran a gazdának az alkalmazott által nem épen becsületes módon való megkárosítását eredményezheti. Akadt egy vendég, aki viszont arról pa­naszkodott, bogy a pineérek az uj rendszer mellett a számla összeállításánál károsítják meg őket oly módon, bogy nemcsak bejegyez­tetnek minden csekélységet, hanem olyan dolgokat is fölszámittatnak az irodában, a mit a vendég nem is fogyasztott. Tették pe­dig ezt azért, hogy aztán a percent minél na­gyobb legyen. Egy harmadik vendég félt a rossz kiszolgálástól. Amikor aztán mégis jól szolgáltak ki, akkor azt mondotta, liogy szé­gyeli magát borravaló nélkül távozni. Akadt olyan vendég is, áki sokallotta a magái lapí­tott öt percentet. Egyes hölgyek aggódva kérdezték, liogy az elutazásnál csakugyan nem lesz-e kellemetlenségük? A legszebb volt azonban, amikor egyes vendégek kétkedve­tudakozódtak, hogy a fölszámított percent borravalót csakugyan ki fogják-e majd fizet­ni az alkalmazottaknak s nem vágja-e az egészet zsebre a vendéglős? Előfordult, hogy a vendégek a pincérek ós más alkalmazottak előtt kiszámították, hogy mennyi jut nekik az öt percentnyi összegből, nehogy a vendég­lős gazdagodjon belőle. Egy vendég arra kér

Next

/
Oldalképek
Tartalom